Gyakorlatilag nem kaptak volna lehetőséget a szociális dolgozók a sztrájkra, ha elfogadják a kormány ajánlatát – ezt állapította meg végzésében a Kúria. A szakszervezetek két éve próbálnak szabályos szociális sztrájkot szervezni, de a kormány szerint csak úgy sztrájkolhatnak, ha közben minden feladatukat ugyanúgy elvégzik. Az ágazatban továbbra is 30 százalékos béremelést tartanának szükségesnek.
A hosszas, több mint egy éven át tartó jogi procedúra megakadályozta ugyan a szakszervezeteket a sztrájk megszervezésében, de az érdekképviseletek remélik: a későbbiekben segítségükre lehet a kúriai döntés. Boross Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKDSZ) elnöke hangsúlyozta: veszélyhelyzet idején nem szerveznének sztrájkot, de a jogvita még a veszélyhelyzet előtt tervezett sztrájkot érintett.
A jogvita a még elégséges szolgáltatás megállapításáról zajlott, vagyis arról, hogy milyen szolgáltatásokat kell a sztrájk ellenére is biztosítani. Egy 2010-es törvénymódosítás óta erről mindenképpen meg kell egyezni a sztrájk előtt.
– Ezt a jogi helyzetet a kormány a sztrájktörvény 2010. évi módosításával állította elő – feltehetően nem is véletlenül. 2010 előtt is tárgyalni kellett a még elégséges szolgáltatásról, de nem volt kötelező a megállapodás – mondta el a két érintett szakszervezet, az MKKDSZ és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete keddi sajtótájékoztatóján, a Parlament előtt Marosi János, az MKKSZ jogásza.
A megegyezés a szocális dolgozók sztrájkjáról végül nem sikerült, mert a kormány azon az állásponton volt, hogy minden szolgáltatást változatlanul biztosítani kell a sztrájk ideje alatt is, mert szinte valamennyi tevékenység teljes vagy részleges felfüggesztése veszélyeztetné az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét, kivéve egyes adminisztratív tevékenységeket. Az érdekképviseletek viszont úgy vélték: ez így gyakorlatilag a sztrájk tilalmával lenne egyenlő. Erre jutott az első fokú bíróság, majd végül a Kúria is, ahová azért fordultak a szakszervezetek, mert a másodfokú bíróság viszont nem hagyta helyben az elsőfokú bíróság döntését.
Miután a kormánnyal nem sikerült megegyezni a még elégséges szolgáltatásról, a két szakszervezet 2019 szeptemberében bírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a még elégséges szolgáltatás feltételeit. Ezzel pontot lehetett volna tenni a vita végére, hiszen a bíróság döntést hoz arról, hogy megalapozott és felelősségteljes-e az az ajánlat, amit a szakszervezetek tettek a még elégséges szolgáltatással kapcsolatban. A kormány azonban fellebbezett az elsőfokú bíróság döntése ellen, az elmúlt csaknem másfél évben háromszor, és a másofokú bíróság mind a három alkalommal megsemmisítette az elsőfokú bíróság döntését. Végül a Kúria az első fokú munkaügyi bíróság 2020. márciusi végzését 2020 végén jóváhagyta, vagyis szintén úgy gondolta: a kormány ajánlata a sztrájk tilalmával lenne egyenlő.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete közös keddi sajtótájékoztatóján elhangzott: 2019 januártól próbál szabályos szociális sztrájkot szervezni a két szakszervezet, és bár a sztrájktörvény alapján összesen 21 nap alatt dönteni kellene az első fokú bíróságnak és fellebbezés után a másodfokú bíróságnak, mégis 468 nap kellett ahhoz, hogy kézhez kapják Kúria által jóváhagyott végzést.
– A Kúria most harmadszor mondta ki, – hiszen kimondta 2013-ban és 2016-ban is – hogy a felek, tehát a kormány is, a még elégséges szolgáltatás megállapítása iránti eljárásban kötelesek komoly és szakmailag is alátámasztott ajánlatot tenni. Ennek a kormány nem tett eleget, semmiféle szakmai álláspontja nem volt. A Kúria kimondta, hogy a kormány ajánlata nem irányulhat a sztrájk megakadályozására a sztrájk célját lehetetlenné tevő ajánlatával – mondta Marosi János.
Boross Péterné elmondása szerint az ítélet a későbbiekben lehet segítségükre, ha sztrájkot terveznénk, és nem tudnánk megegyezni a kormánnyal, mert megkönnyíthetné a bíróság munkáját. Az elnök azt is elmondta: a sztrájk időpontját előre meg kell jelölni, nekik pedig utolsó sztrájkidőpontjuk a december 9-i volt, és ezt a sztrájkot meg is tudták volna törvényesen tartani, ha a november 25-i kúriai döntést megkapják, ezt azonban csak későn közölte velük az Országos Bírósági Hivatal. Hangsúlyozta azt is: a veszélyhelyzet ideje alatt nem is terveznének sztrájkot.
– Az ágazatban dolgozók helyzete a magyar munkavállalók közül az egyik legrosszabbnak tekinthető a bér szempontjából, és munkakörülmények tekintetében az utolsók között kullogunk. Valóban történt nominális béremelés, de az ágazatban dolgozó 80 ezer munkavállaló nagy része továbbra is a garantált bérminimumot keresi Magyarországon – mondta Köves Ferenc, a Szocális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki szerint, míg más ágazatokban látszik a kormányzati szándék a bérfejlesztésre, mint az egészségügyben, addig a szociális dolgozóknak, miközben naponta szembesülnek a Covid-helyzet súlyosságával, és minden nap ki van téve a fertőzésveszélynek, teljesen elfeledkeznek. A szakszervezet tisztességes bért követel, szerintük az ágazat helyzete tarthatatlan.
