Laczó Adriennék kezdeményezik a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondására irányuló eljárást
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész előterjesztőként felszólal az ügyészség 2024-es tevékenységéről szóló beszámolójának vitájában az Országgyűlés kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésén 2025. december 17-én. (Fotó: MTI/Kovács Attila) - Fotó: Kovács Attila

Az aranykonvoj-ügyben az ukrán sértetteket védő iroda ügyvédei kezdeményezik a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondására irányuló eljárás megindítását – közölte az egyik érintett, Laczó Adrienn a Facebook-oldalán hétfőn. 

Mint kifejtette, Horváth Lóránt ügyvéddel közösen fordultak a köztársasági elnöki feladatokat ellátó Forsthoffer Ágneshez, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél az eljárás megindítását. – A törvény szerint a legfőbb ügyész hivatalvesztésének lehet helye, ha a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget a megbízatásából eredő feladatainak, vagy ha más módon tisztségére méltatlanná vált. Beadványunkban több különböző okot jelöltünk meg: Az úgynevezett „aranykonvoj-ügyben” az általunk megismert körülmények arra utalnak, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetése közreműködött egy politikai célú művelet büntetőeljárási feltételeinek megteremtésében. Ezzel párhuzamosan a legfőbb ügyész elmulasztotta megtenni az ügyészi törvényességi felügyelet körében szükséges intézkedéseket a Terrorelhárítási Központ eljárásával, az érintettek fogva tartásával, a kényszerítő eszközök alkalmazásával és az anyagi javak lefoglalásával összefüggésben – indokolta a lépést Laczó Adrienn.

Az ügyvéd azzal is érvelt, hogy a Semjén Zsolt, valamint Gulyás Gergely által rágalmazás miatt indított büntetőügyekben „a vádképviselet ügyészség általi átvétele olyan kivételes, a korábbi ügyészségi gyakorlattól eltérő intézkedéseket jelentett, amelyek hivatalban lévő kormánypárti politikusok részére indokolatlan eljárási előnyt biztosíthattak. Az intézkedések választásokat követő visszavonása tovább erősítheti azt a látszatot, hogy azok meghozatalakor nem kizárólag szakmai és törvényességi szempontok érvényesültek”. 

Laczó később arra is kitért, a Terrorelhárítási Központ külföldi személyvédelmi szolgáltatásainak igénybevétele kapcsán ismertté vált adatok szerinte azt vetik fel, hogy dr. Nagy Gábor Bálint olyan védelemben részesült, amelyre a vonatkozó kormányrendelet alapján nem volt jogosult, és amelynek költségeit a Legfőbb Ügyészség közpénzből térítette meg. – A büntetőjogi legfőbb ügyész-helyettesi tisztség tartós betöltetlensége azt mutatja, hogy a legfőbb ügyész közel egy éven keresztül nem tett eleget az ügyészi szervezet törvényes működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítására irányuló feladatának. Az egyes magatartások és mulasztások együttesen olyan tartós működési mintázatot mutatnak, amely az ügyészség törvényességébe, pártatlanságába, politikai semlegességébe és szakmai függetlenségébe vetett közbizalom súlyos sérelmére lehet alkalmas – írta a poszt végén. 

Mint korábban lapunk is megírta, a magyar hatóságok még a tavaszi választások előtt – pénzmosás gyanújára hivatkozva – március 5-én rajtaütöttek ukrán pénzszállítókon, az M0-s autópálya alacskai pihenőjénél. A szállítmányt (40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat) lefoglalták, az Ausztriából Ukrajnába tartó, pénzszállító ukránokat pedig kiutasították az országból. A pénzszállítókat képviselő ügyvédek már az ügy kirobbanása után nem sokkal kijelentették, hogy számos jogszabályi előírást megszeghettek a magyar hatóságok az akció során. Az ukrán bank jogi képviselője feljelentést tett hivatali visszaélés és terrorcselekmény miatt.

Az aranykonvoj-ügy állásáról korábban itt írtunk.