Lakástörvény: pártokon átívelő ellenállásban reménykedik az önkormányzati szövetség

Lakástörvény: pártokon átívelő ellenállásban reménykedik az önkormányzati szövetség

Bedeszkázott ablak a Diószegi Sámuel utca egyik önkormányzati tulajdonú tömbjében (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ezermilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést jelentene az önkormányzati lakások kényszerprivatizációja, amit a Fidesz képviselője javasolt és ami ellen fideszes polgármesterek is felemelték a szavukat. Márki-Zay Péter már jogi megoldásokat keres a hódmezővásárhelyi lakásállomány megmentésére, Gémesi György szerint pedig alkotmányellenes a javaslat. Karácsony Gergely emlékeztetett, hiába javasolták, kimaradt az Európai Bizottsághoz benyújtott helyreállítási tervből a bérlakásépítés.

A fideszes polgármesterek körében is kiütötte a biztosítékot a bérlakásprivatizáció, ezért Gémesi György bízik benne, hogy pártokon átívelő, közös akció bontakozhat ki az ügy kapcsán – Gödöllő polgármestere ezt Karácsony Gergellyel, és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel közös sajtótájékoztatón mondta a Magyar Önkormányzatok Szövetsége ülése előtt Hódmezővásárhelyen. Karácsony Gergely is azt mondta, örül az önkormányzati lakásokról szóló vitának, mert pártokon átnyúló együttműködés és szakmai konszenzus körvonalazódik az ügyben a kormánypárti törvényjavaslat után.

Amint arról a Magyar Hang is beszámolt, az elképzelés lényege, hogy az önkormányzati bérlakásokban élők a piaci ár 15-30 százalékáért megvásárolhatnák bérleményüket, amennyiben tavaly december 31-én már fennállt bérleti jogviszonyuk. Az ügyben megszólaló polgármesterek egyöntetű véleménye, hogy ezer milliárdos vagyonvesztést eredményezne az önkormányzatok számára, és ellehetetlenítené a lakáspolitikát a jövőben, hiszen nem rendelkeznének a szociálisan rászorulók vagy a fiatalok számára bérbe adható ingatlanokkal.

Gémesi György (független) bízik benne, hogy nem fogadja el az Országgyűlés a javaslatot, amellyel ezermilliárdnyi önkormányzati vagyon 80 százaléka veszne el. Ezen kívül a lakásmaffia is beindulna, a polgármester szerint biztosan azonnal kapnának megkereséseket azok a bérlők, akik nem tudják megvásárolni az ingatlanokat. Lakások hiányában ráadásul ezután segíteni sem tudna rajtuk az önkormányzat. Gémesi György a lakásbiznisz elharapózásától is tart: akik áron alul jutnak lakáshoz, száz százalékos áron adhatnák ezt tovább, ami olyan vagyonhoz juttatná őket, ami a polgármester szerint nem tisztességes. – A legfelháborítóbb, hogy vagyonelvesztegetésre köteleznek, amikor minden vagyoneladás szigorúan szabályozott. Most mégsem veszik ez figyelembe – mondta Gémesi György. Hozzátette azt is, hogy még a vagyon értékelését is az önkormányzatnak kellene elvégezni, ami plusz költséget és komoly adminisztrációs terhet jelentene.

Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom), Hódmezővásárhely polgármestere szerint a korábbi fideszes városvezetés mélyen áron alul értékesített önkormányzati lakásokat, azokból emiatt is túl kevés van, a megmaradtakra pedig négy-ötszörös a túljelentkezés a rászorulók körében. Ha a jövőben a város segíteni szeretne a nagycsaládoknak vagy a romáknak – akik az előítéletek miatt sokszor akkor sem kapnak lakást, ha tudnának fizetni –, akkor a városvezető szerint még teljes áron sem szabadna önkormányzati lakásokat értékesíteni. Ezért a javaslat visszavonását szorgalmazzák.

Hódmezővásárhely önkormányzata jogi lépéseket is fontolgat, hogy szükség esetén megakadályozza a lakások eladását, a polgármester elmondása szerint felmerült a jelzálog vagy az alapítványi fenntartásba vétel is.

Újságírói kérdésre Gémesi György azt is elmondta, hogy a kormánypárti javaslatot alkotmányellenesnek tartja, és ha jelenlegi formájában fogadják el, Alkotmánybírósághoz fognak fordulni. Azt nem hiszi, hogy teljes mértékben visszavonják a terveket, de elképzelhetőnek tartja, hogy egy finomított változat valósuljon meg.

Erre utalhatnak a csütörtöki kormányinfón elhangzottak is: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ott már arról beszélt, hogy a határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal érintett lakások esetében lehet indokolt a kedvezményes árú vásárlás, hiszen ezek esetében az önkormányzat egyébként sem tud élni tulajdonosi jogaival. A Magyar Hang kérdésére, hogy ezt a változatot elfogadhatónak tartanák-e, Gémesi György azt válaszolta, hogy kérték a belügyminisztériumtól az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának azonnali összehívását, hogy ezeket a kérdéseket részletesen megvitassák. Márki-Zay Péter pedig úgy reagált, hogy az önkormányzatok rendelkezési joga valóban korlátozott a határozatlan idejű bérlettel érintett ingatlanok felett, ami azt is jelenti, hogy ezeket a lakásokat már korábban eltérítették eredeti céljuktól. – Könnyebben engedném ezeknek a lakásoknak az eladását, mint azokét, amelyeket határozott időre ad bérbe az önkormányzat. De nem nyolcvan százalékos kedvezménnyel – mondta a polgármester, aki azt is leszögezte: az a cél, hogy hosszú távú, felelős lakáspolitikát folytasson az önkormányzat, ami nem zárja ki egyes lakások eladását, ha eközben vannak bérlakásépítési programok. Ilyesmi azonban annak ellenére nincs kilátásban, hogy korábban a Fidesz is beszélt ennek szükségességéről.

Karácsony Gergely kiemelte: a bérlakásépítési program is szerepelt azok között a javaslatok között, amelyeket az önkormányzatok tettek a kormánynak az uniós helyreállítási alap elköltésére, ám nem kerültek be a Brüsszelbe küldött dokumentumba. – A helyreállítási alappal kapcsolatos elképzelés semmilyen módon nem tartalmazza azokat a felvetéseket, amelyeket az önkormányzatok megfogalmaztak. Meglátszik a minőségén, hogy nem volt érdemi társadalmi vita – vélekedett Karácsony Gergely. Elmondása szerint a lengyel modellt javasolták a források elosztására, ahol a támogatások egyharmadát az önkormányzatok kapják a nemzeti és uniós célokkal összhangban álló célokra, a benyújtott dokumentumokban azonban egy projekt sem szerepel a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége vagy a főváros által fontosnak tartott projektek közül.

Karácsony Gergely szerint az sem állja meg a helyét, hogy rendszeresen egyeztetett volna a kormány a fővárossal. Mint mondta, egyszer mutathatták be azokat a fejlesztéseket, amelyeket meg szerettek volna valósítani, de érdemi válasz nem érkezett. Ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetsége levélben tájékoztatja az Európai Bizottságot, hogy nem valósult meg az előírt konzultáció.

– A terv, amit a magyar kormány benyújtott, nem szolgálja a helyreállítást és a károk mérséklését, sem a digitális és zöld szerkezetváltást a gazdaságban, és nem szolgálja azokat az önkormányzati elképzeléseket sem, amelyeket megfogalmaztunk. Szakmai szervezetként minden döntéshozó figyelmét fel fogjuk hívni erre – mondta Karácsony.

A sajtótájékoztatón szó esett a 2022-es költségvetésről is, amely Gémesi György szerint nem tartalmazott meglepetést az önkormányzatok szempontjából. – A költségvetés egy százaléknyi dologi növekménnyel számol az önkormányzatok számára, miközben három százalékos inflációval. Miután a koronavírus-járvány kezelése és az iparűzési adó elengedése plusz költségekkel és kiesett bevételekkel járt – amelyeket nem, vagy csak részlegesen pótolt a kompenzáció – és áremelkedéssel is számolni kellett az önkormányzati működésben, az egy százalékos emelés nem biztosítja ezeknek a veszteségeknek a pótlását – foglalta össze Gémesi György.

Márki-Zay Péter szerint látható az iparűzési adó kompenzációján, hogy a Fidesz most először nagyobb összeget juttatott ellenzéki önkormányzatoknak, tehát bizonyos mértékű kompenzáció volt – Hódmezővásárhely visszakap várhatóan 600 millió forintot – de azzal értenének egyet, ha a teljes kompenzáció megtörténne olyan arányban, amennyi forrást elvontak az egyes önkormányzatoktól. Lehetne lakosságarányosan is, mert miközben fideszes vezetésű városok nagy kompenzációban részesültek, a főváros, amely nagy veszteségeket szenvedett, nem kapott semmilyen kompenzációt, ahogy másik 13 város sem.