Csütörtökön mutatták be az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Városkutatás Kft. szakértői a Fővárosi Lakásügynökség elindításáról szóló javaslataikat. A Főpolgármesteri Hivatallal közösen tervezett ügynökség célja a budapesti lakhatási válság mérséklése, egy teljesen újszerű elképzeléssel. A Telex tudósítása szerint a legfontosabb cél bővíteni a megfizethető bérlakások számát a fővárosban.
Megkerestük Kiss Ambrust, Budapest általános főpolgármester-helyettesét az ügyben, aki elmondta, határozott céljuk a Fővárosi Lakásügynökség elindítása, legrosszabb esetben egy éven belül. Sok függ a kormány hozzáállásától, amennyiben támogató, akkor határozottabb lehet az indulás. Az biztos, hogy a fővárosi önkormányzat lakásai belekerülnek a rendszerbe. A tervek szerint a program egyik forrása lehet a 2021-2027 közötti területi operatív terv, amelynek igénybevételére még a jelenlegi kormány idején is látja esélyét a politikus. De bármely olyan uniós forrást megpróbálnak bevonni, amelyet hasonló célra hirdetnek meg, akár közvetlenül Brüsszelből is.
Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy amennyiben az ügynökség elér egy előre meg nem határozható méretet, a magánkézben lévő lakástulajdonosok számára is vonzó lehet, hogy alacsonyabb díj fejében ugyan, de leveszik a vállukról a lakás kezelésének terhét. Ez egyelőre még messze van, de az ideális állapot az lenne, ha piacbefolyásoló tényezővé nőné ki magát a tervezett ügynökség, amellyel akár a túlzóan magas albérleti díjak befolyásolására is lehetőség nyílik.
Az elképzelések szerint vonzó lehet a rendszerhez csatlakozó magánlakás-tulajdonosok számára, hogy garantálják számukra a folyamatos lakbérfizetést, akár fizet a bérlő, akár nem. Kezelik a hátralékokat, átveszi az állagmegóvási feladatokat a tulajdonostól, és kezeli a tulajdonos és a bérlő közötti esetleges konfliktusokat. Ha pedig valaki legkevesebb három évre szerződik, garantálják a bérbeadásból származó jövedelem adómentességét.
Az elképzelések szerint félmilliárd-egymilliárd forintból már el lehetne indítani a programot, amelyben a legszegényebbek, de akár az alsó középosztálybeliek is jövedelmükhöz igazodó díjon juthatna lakhatáshoz. Amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő összeg, a rossz minőségű és ezért használhatatlan lakásokat is fel tudják újítani, és így bevonni a programba.
Kiss Ambrus hangsúlyozta, úgy szeretnék felállítani a rendszert, hogy az önfenntartó legyen, mégpedig oly módon, hogy a rászorulóknak szükség esetén kedvezményeket is nyújtson. Más tekintetben is hasznos lenne a rendszer elindulása, hiszen a jelenlegi kormány magántulajdonra építő lakáspolitikája egy réteg számára kedvező, de nagyon sokan nem élvezik annak hasznát, azaz növeli a társadalmi különbségeket. A bérlakásrendszer kialakításának további haszna lenne, hogy csökkenthetné a lakástulajdonnal együtt járó röghöz kötöttséget, ami pozitívan hatna a társadalmi mobilitásra és a gazdaságra is.
A konferencián az is elhangzott, hogy igazi áttörést kormányzati szerepvállalás nélkül nem lehet elérni, az igazán jelentős források ugyanis a kormány kezében van. Egyelőre a vékonyabb fővárosi pénztárcához igazodva reális célként 2028-ig 2500 lakásból álló portfóliót szeretnének felépíteni. A tervezett albérleti díj a piaci lakbér 50-80 százaléka lenne. A bérleti díj és a rezsi együttesen azonban nem haladhatja meg a háztartás jövedelmének 35 százalékát.
