Hónapok óta tart a politikai iszapbirkózás a „budai oldal egyik utolsó vizes élőhelye”, a Mocsárosdűlő megmentéséért. A III. kerületben, a Szentendrei út mentén, az Aquincum és a Rómaifürdő HÉV-megállók magasságában fekvő 156 hektáros területet a kormánymédia szerint a városvezetés éppen tönkretenni igyekszik, miközben a főváros szemléletváltásról és természetvédelmi rehabilitációról beszél. A Mocsárosdűlő egykor a Duna ártere volt, mélyebben fekvő területei a mai napig megtelnek vízzel, a kaszálókból, legelőkből és kisebb facsoportokból álló, nyílt terület északi részén található lápos-mocsaras élőhely védelme ezért kiemelt jelentőségű.
A jókora szabad tér évtizedek óta ingatlanfejlesztésre csábít, a Fővárosi Önkormányzat idén tavasszal azonban 43 hektárral csökkentette a beépítésre szánt területeket. Ezzel párhuzamosan a Mocsárosdűlő nagy része természetközeli besorolást kapott, ami lehetőséget teremt a különleges élőhely megóvására. A döntés ugyanakkor sokak számára fájó kompromisszumot rejt magában, hiszen a terület egy része mégsem menekülhet meg az ingatlanoktól.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze a Mocsárosdűlő májusi bejárásán hangsúlyozta, a főváros célja elsősorban nem egy közpark létrehozása, hanem a természeti értékek megőrzése. Ennek egyik legfontosabb eszköze a vízszabályozás átalakítása. Jelenleg a legeltetés határozza meg a terület egy részének funkcióit – birkát, kecskét, szarvasmarhát, lovat is tartanak –, a gazdáknak pedig az az érdeke, hogy a vizek rövid úton távozzanak, ami egy mocsárról elnevezett táj esetében nem szerencsés. Ezen mindenképpen változtatni akar a főváros. Ahogy a fás területek helyzetén is: a meglévő nyárfás erdőket őshonos fafajokkal gazdagítanák, örökerdőt – változatos, ellenálló és szinte észrevétlenül alakuló állományú erdőt – létrehozva.
Nem feltétlenül lesz azonban egyszerű dolguk a terület rendbetételekor, hiszen amilyen jól hangzik az „érintetlen vizes élőhely” az elméletben, olyan eklektikus képet mutat magáról a Mocsárosdűlő a valóságban. Az önkényesen lekerített telkek, a jókora mennyiségben felhalmozódott szemét, a túllegeltetés és a mezőt átszelő távhővezeték kevéssé vadregényes bája előrevetíti a rehabilitáció nehézségeit.
– A Mocsárosdűlő nagy részén már csak a természetes vegetáció nyomai találhatók, amelyek azonban jó lehetőséget adnak a vizes élőhelyek helyreállítására, hogy a madarak számára is kedvező állapot jöjjön létre – fogalmazott Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ügyvezető igazgatója, aki elárulta, terveznek egy városi természetvédelmi központot, amelynek egyik potenciális otthona lehet a terület. Az élőhely kapcsán Halmos Gergő elmondta, több olyan madár is előfordul ott, amelyek még a kertvárosias részeken sem annyira jellemzőek, a zöld küllő, a sárgarigó vagy a fülemüle. – A rehabilitációt követően pedig olyan fajok is visszaköltöznének, amelyek a mocsaras-lápos helyekhez szoktak. A megmaradt kisebb vizes foltokban ma is előfordul énekes nádiposzáta, nádirigó és függőcinege – tette hozzá.
A nagyvárosi viszonylatban különleges természeti adottságai ellenére az elmúlt évtizedekben számos terv született a Mocsárosdűlő beépítésére. Budapest előző vezetése még 2017-ben is a beépítést szorgalmazta, kisvárosias lakóterületként definiálva a térséget. Ezzel párhuzamosan a be nem épített részeken lovas- és szabadidőközpont létesült volna. A projekt keretében 12,5 hektáron egy 30 ló elhelyezésére alkalmas istállót terveztek kiszolgálóhelyiségekkel, valamint egy fedett lovardát 300 fő befogadására alkalmas tribünnel. A létesítményt egy kültéri négy évszakos lovaglópálya egészítette volna ki – tájékoztatta a Budai Hangot Óbuda-Békásmegyer önkormányzata.
A fenti projekt papíron maradt, a lovakat azonban talán mégsem kell nélkülöznie a Mocsárosdűlő közönségének, mivel egy lovasterápiával foglalkozó alapítvány is otthonra lelhet majd a területen – árulta el Bardóczi Sándor a bejáráson. Végleges tervek még nincsenek, a főváros május végéig kérdőíveken tudakolta a lakosság igényeit, a fejlesztés ugyanakkor nem csak a felhasználók véleményétől, hanem a rendelkezésre álló pénztől is függ. A terület rendbetételét az Európai Unió környezetvédelmi forrásaként működő Life- program támogatásából finanszíroznák. A tavalyi pályázaton nem nyert a rehabilitációs terv, de idén újra megpróbálkoznak vele. Ennek 2022-ben lehet eredménye.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/25. számában jelent meg június 18-án, a Budai Hang mellékletben.
