A jelek szerint maga mögött hagyta Debrecen az akkumultárgyár-ügy nyomán kialakult ordibálásokat, fizikai atrocitást, tüntetéseket hozó viharos hónapjait. Úgy zajlott le ugyanis csütörtökön Debrecen közgyűlésének idei kötelező közmeghallgatása, hogy egyetlen lakos sem jelentkezett szólásra. Így észrevételek, kényes kérdések sem hangzottak el. Ez annak fényében meglepő, hogy a kínai CATL óriási akkuüzeme miatti a januári fórumon még kemény hangnem kérték számon a debreceni városvezetést és Papp László fideszes polgármestert, amiért a lakosság megkérdezése nélkül döntöttek a beruházásról. Egy másik, a kormányhivatal által összehívott fórumon pedig fizikai atrocitásra is sor került, sőt a városvezető lemondását követelték kórusban a résztvevők.
Debrecen önkormányzatának csütörtöki közmeghallgatását a város új Településképi Arculati Kézikönyve és a településkép védelméről szóló új önkormányzati rendelet elfogadása apropóján hirdették meg, igaz, nem verték nagy dobra (erről a Szabad Európa is írt a napokban). Emellett – az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan – ezt a közmeghallgatást is munkanapon, délelőtt tartották, ami a dolgozó embereknek messze nem optimális időpont. Ám ezek fényében is figyelemre méltó, hogy egyetlen állampolgár sem jelentkezett véleménnyel az alapvetően a város építészeti emlékeinek számító cívisházak megőrzését célzó rendelet miatt sem, de az is érdekes, hogy senki sem kívánta a közmeghallgatás nyilvánosságát felhasználni az akkuberuházásokat illetően sem. Pedig Debrecen közgyűlésének február 23-i ülésére még biztonsági felügyeletet ellátó köztereseket is kirendeltek a megelőző hetek tiltakozáshulláma miatt, ezúttal ilyen személyzetet sem láttunk az ülésterem előtt.
Az akkumulátorgyárat illetően egyébként a kedélyek csillapodásáról árulkodik az is, hogy idestova két hónapja tartottak utoljára demonstrációt a városban. Azt a Momentum szervezte március 4-án. Előtte az LMP hívta tüntetni a helyieket. Az ezen résztvevők száma is elmaradt azonban az első, még januárban tartott demonstrációtól, amelyet a „Mikepércsi anyák” néven ismertté vált, a Debrecentől 8-10 kilométerre fekvő község lakói szervezték. Ezen a helyiek gyalogosan vonultak Debrecen főterére, akikhez útközben a debreceni ellenzők is csatlakoztak. Ez után, február elején egy másik megmozdulásra is sor került. Szintén ők, a mikepércsiek tartottak ünnepi megemlékezést és tiltakozást március 15-én a településen. Emellett a Mi Hazánk Mozgalom is szervezett demonstrációt az akkumulátorgyár majdani területénél.
Az ellenzék is partner volt
A Debrecen Településképi Arculati Kézikönyvéről és a településkép védelméről szóló új rendeletet egyébként lényegében vita nélkül szavazták meg a közgyűlés tagjai, egyhangúlag támogatták. Ugyanígy tettek az „Év Cívis Háza” elismerés alapítására vonatkozó szándéknyilatkozattal is.
