Lánczi András szerint Magyar Péter egy „politikai celeb”, és „nem jelenik meg benne az emberi vonás”
Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus az Identitás mint politikai fegyver címmel rendezett konferencián a Budavári Palotában, a Királyi Lovarda épületében 2024. szeptember 23-án. (Fotó: MTI/Soós Lajos)

– Magyar Péter személyisége alkalmatlan arra, hogy tartalmat közvetítsen. Ő egy politikai celeb, hordozza a szerephez szükséges személyiségjegyeket, de nem jelenik meg benne az emberi vonás – erről beszélt Lánczi András politológus, filozófus a kormányközeli Mandinernek adott interjújában. 

Szerinte a Tisza elnöke „a dühön kívül nem mutat érzelmet, humora sincs. Ezt a felépített karaktert már többször kipróbálták, feltehetően ugyanazok a körök, amelyek most őt helyezték előtérbe. A cél világos: egy állandó kommunikációs mezőbe bedobni, csak beszéljen, beszéljen. Ő pedig visszaél a kommunikációs-virtuális valósággal: már most el akarja hitetni, hogy megnyerte a választást, a jövő évi tényleges voksolás csak formalitás. Azért ideges, mert tudja, az idő nem feltétlenül neki dolgozik.”. Arról is beszélt a filozófus, a Tisza Párt erősödésének okára a válasz egyszerű: amit Magyar tesz, az valójában „a klasszikus »cirkuszt a népnek« tevékenység. Ráadásul politikai celebként egyfolytában támadnia kell”, és „bár ez szokatlan a magyar közönségnek, s az agresszivitás félelmet kelt, egyidejűleg imponál is – úgy tűnik, mintha erőt sugározna. Pedig a politikában nem ez az erő″. Szerinte az is megtévesztő a viselkedésében, hogy „reményt árul a kormányváltásra, de hogy mi jön azután, azt nem tudjuk”. Úgy vélte, világos, hogy „a fiatalember alkalmatlan a kormányzásra, és „ezért kell a kormánynak, a miniszterelnöknek folyamatosan azon dolgoznia, hogy a többség részéről megszerzett bizalmat fenntartsa″.

Lánczi később egy ponton azt is kijelentette, hogy „azoknak az elégedetlenkedőknek, akik most el akarják zavarni Orbán Viktort, azt mondanám: először is visszamenőleg fizessék ki a számlájukból a rezsicsökkentésnek köszönhetően megtakarított részt. Ez nem demagógia, tessék összehasonlítani egy magyar közüzemi számlát mondjuk egy osztrák vagy német számlával″. A Lázár János által emlegetett „luxizás” kapcsán pedig úgy fogalmazott: nem mondja, hogy bármit lehet, de ha a teljesítmény megvan, akkor ne csak azt nézzük, hogy valaki meggazdagodott és „luxizik”, hanem azt is, hogy közben hány embernek ad munkát.