Kedden tartották annak a személyiségi jogi pernek az első ülését, amelyet az Átlátszó oknyomozó portál indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen a róluk szóló jelentés miatt. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke nem jelent meg, törvényes képviselőjeként Pálvölgyi Ákos volt ott. Az Átlátszót Bodoky Tamás képviselte.
Az ülésen a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviseletében elhangzott, hogy jelentésükben a „hírszerzési tevékenységet” nem büntetőjogi értelemben használták az Átlátszó munkásságára, hanem hétköznapi értelemben, tehát csupán azt értették alatta, hogy, amit a portál csinál, az „információk szisztematikus gyűjtése, elemzése és feldolgozása”.
Bodoky Tamás a felperes képviseletében azt mondta, hogy az Átlátszó megítélését hátrányosan befolyásolta a jelentés, mert az negatív kampányt indított el ellenük, 220 róluk szóló negatív sajtómegjelenést generált, különösen a közmédiában és a kormánybarát médiában. Bodoky a bíróság előtt is tételesen visszautasította a jelentés főbb pontjait, nevezetesen, hogy „hírszerző tevékenységet” folytatnának, visszaélnének a közérdekű adatokkal, vagy hogy külföldi szereplők megbízásait teljesítenék. Elmondta azt is, hogy a hivatal fizetett hirdetésben juttatta el több százezer emberhez a kijelentéseit, és szerinte az sem véletlen, hogy Bede Zsolt szidalmazta őt a folyosón a tárgyalás előtt.
A lejáratókampány említésekor a hivatal jogi képviselője így reagált: „Üdv a klubban!” – mivel szerinte ugyanaz történt az Átlátszóval, mint, amit ők is csinálnak: következtetéseket vontak le tényekből, és ennek hatására negatív kép alakulhat ki az olvasókban a kormányról és az országról is. Az ügyvéd arról is beszélt, hogy Lánczi Tamás nem jogász, ezért „nem jogi értelemben használta” azt a kifejezést, hogy a jelentésükben tények vannak. Ehelyett csak „ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetést” vont le. Vagyis – ahogy arra a bíró is emlékeztetett – véleményt mondott. Kiemelte, hogy a dezinformáció szó is jelenthet mást, mint amit az Átlátszó sérelmez, sőt a hírszerzés sem feltétlenül az, amit gondolnak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal értelmezésében ugyanis már az is hírszerzés, ha valaki információkat gyűjt és rendszerez – akkor is, ha ezt cikkírás közben teszi.
A bíró megállapította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi képviselőjén van a bizonyítási teher, hogy bebizonyítsa a jelentésben szereplő állítások ténybeli alapját. A keddi ülés a perfelvétel volt, maga a tárgyalás pedig október 21-én kezdődik.
