A miniszterelnök kommunikációja annyira hiteltelenné vált, hogy nem érdemes szót vesztegetni rá. Persze lehet, hogy valóban félre raktak a 16-18 év közöttiek számára Pfizer vakcinát, de ők összesen nincsenek 300 ezren, az Európai Unióból származó információk szerint májusban viszont több mint egymillió Pfizer vakcina érkezik Magyarországra. Vagyis nem kell aggódni azoknak, akiknek most nem jutott belőle, mert legkésőbb május második felében biztos hozzájuthatnak – nyilatkozta a Magyar Hangnak Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségpolitikusa. – Szerintem az egész hisztérikus hangulatkeltés nem szól másról, mint hogy holnapra legyen meg a négymillió beoltott, mert már a hét végén ki akarják nyitni a stadionokat, és Mészáros úr extra bevételre szeretne szert tenni szállodáiban.
A szakértő elmondta, hatalmas hiba, hogy a közvélemény hiszterizálásának eredményeként összeomlott az oltás regisztrációs oldala. Ezt követően ugyanis az emberek még inkább a Pfizer oltást fogják keresni. A kormány hiába halmoz fel még 2-3 millió Sinopharm vakcinát, az emberek ki fogják várni amíg újabb Pfizer szállítmány érkezik, hiszen a cég ütemesen szállított eddig is, és várhatóan ezután is így lesz. Minden bizonnyal a kormány is érzékelte, hogy a Sinopharm vakcina iránt nem nagy a kereslet, ezért dobták be a 100 ezer Pfizert, hogy mindenképpen meglegyen holnapra a négymillió beoltott.
– Erre utal az is, hogy amíg a Sinopharm vakcinára lehetett jelentkezni, semmi gond nem volt a jelentkezéssel, a Pfizer ígéretére viszont összeomlott az informatikai rendszer, vagyis az utóbbi iránt valódi az igény. Mindebből az látszik, hogy a kormány manipulációs képessége sem végtelen. Az emberek a jelek szerint a központi propaganda ellenére sem bíznak olyan oltóanyagban, amelyről semmilyen nyilvános adat nem ismert – ami persze nem zárja ki, hogy hatásos. Különösen, hogy rendelkezésre áll olyan vakcina, amely részletesen dokumentálva minden vizsgálaton túl van, és még a fiataloknak is beadható – tette hozzá Lantos Gabriella.
A politikus szerint egyébként érhető az emberek húzódozása a kínai vakcinától, hiszen azt egy olyan ország akarja a világra tukmálni, amely a nyilvánosságnak nem az Európában megszokott, de még a Magyarországon elvárt szintjét sem akarja és tudja teljesíteni.
– És itt jutunk vissza oda, hogy a kormánynak nem sikerült az oltás iránti bizalmat kialakítani. A Sinopharm – és részben a Szputnyik V – melletti manipulatív kormányzati kommunikáció nemcsak a két vakcina, hanem az egész oltási programba vetett bizalmat is végtelenül aláássa. Ennek a csúcsa volt, amikor nyilvánosságra hozták azt a nagyon manipulált táblázatot az oltóanyagokról, amelynek célja a keleti vakcinák fölényét volt hivatott bizonyítani, de amelyen az emberek igen könnyen átláttak. Ennek az eredménye várhatóan az lesz, hogy még a háromszázezer regisztráción kívül beoltott egészségügyi dolgozót beszámítva sem lesz egyszerű elérni az ötmilliós átoltottságot, nem is beszélve a szakemberek által szükségesnek tartott nyolcmillió beoltottról. Nagy kérdés, ezek után hogyan tudják elfeledtetni az emberekkel mindezt, és miként bírnak még rá hárommillió embert az oltásra – foglalta össze a lényeget Lantos Gabriella.
Eközben a hivatalos kommunikáció szerint terheléses támadás érte az EESZT honlapot. Legalábbis ezzel magyarázta az operatív törzs mai tájékoztatóján az oldal elérhetetlenségét Kiss Róbert rendőr-alezredes. A tájékoztatás szerint a támadás a receptfelírási rendszert is érintette, a támadás elhárításán dolgoznak.
– Az EESZT leállása azt jelenti, hogy több belépési igény érkezik, mint amelyet a rendszer kezelni képes, jó eséllyel rosszul mérték fel a várható maximális terhelést a tervezéskor. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a rendszert fejlesztő informatikus a hibás – nyilatkozta a koronavírus regisztrációs rendszer szinte teljes elérhetetlenségéről a Magyar Hangnak Bukovinszki Róbert informatikus.
A szakértő – aki korábban maga is több kormányzati informatikai projekt fejlesztésében vett részt – szerint, amikor elindítanak egy ilyen kaliberű projektet, a megrendelőnek kell tisztában lenni azzal, mekkora maximális terhelés várható, és akkor az inf ormatikus ehhez igazítja a rendszert. Ez persze nem jelenti azt, hogy az informatikus ne tehetne javaslatot. Sőt, amikor a megrendelő részletezi a feladatot, akkor sok esetben már az informatikus is képbe kerül, és maga javasol egy kapacitást, amit a megrendelő vagy elfogad, vagy nem.
A szakértő személyes tapasztalata szerint a kormányzati megrendelők általában sokallják a beruházás költségét, és jellemzően politikai döntés születik a rendszerről, aminek köszönhetően annak kapacitása sok esetben alacsonyabb, mint a szakmailag indokolt. Ez esetben is erről lehet szó.
