Az elmúlt két évben tovább nőtt a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya. A trend több mint egy évtizedre nyúlik vissza, és az idei tanévben jutott el oda, hogy a gyerekek kicsivel több mint negyede már olyan intézményben nevelkedik Magyarországon, amelynek a fenntartója nem a magyar állam, illetve – óvodák esetében – egy önkormányzat. Az alapítványi iskolák és magánóvodák felé jobb oktatás reményében fordulnak a szülők, és részben ez motiválhatja a nemzetiségi és az egyházi iskolák választását is – ám az egyházi iskolák esetében már a „kész helyzet” is szerepet játszhat: korábban állami fenntartású körzetes iskolákat vagy óvodákat a szülők és az oda járó gyerekek számára váratlanul is átvehet egy egyház.
A Magyar Hang két év után kérte ki ismét az Oktatási Hivataltól a köznevelési statisztika (KIRSTAT) adatait, hogy kiderüljön, milyen tendenciák jellemezték az iskola- és óvodaválasztást az elmúlt két évben. Az adatokból látható, hogy a magánoktatást választók száma az elmúlt két évben is tovább nőtt, de nem kiugróan, és korántsem olyan dinamikusan, mint az egyházi iskolákba és óvodákba járók száma: két éve 217 ezer gyereket neveltek egyházi óvodák és iskolák, az idei tanévben már 231 ezret. A 2022–23-as tanévben 91 ezer gyermek járt olyan intézménybe, amelyet nem egyház, hanem alapítvány, más magánszereplő vagy nemzetiségi önkormányzat tartott fenn, a következő tanévben 93, az idei tanév őszén pedig már 96 ezer, vagyis 5 ezerrel többen választottak magán- vagy nemzetiségi intézményeket, mint két éve. Ez megfelel a korábbi évek növekedési ütemének, kivéve a koronavírus járvány időszakát – az első, járvánnyal érintett tanév után drasztikus növekedés látszott a magánoktatásban tanulók számán. Azóta a növekedés kisebb, de állandó. Míg az egyház és magánszereplők által fenntartott intézményekben a gyereklétszám stabil növekedést mutat, az állami iskolákba és önkormányzati óvodákba járó gyerekek száma folyamatosan csökken: idén 955 ezer, a két évvel ezelőtti 972 ezerhez képest.
Összességében a magyar óvodások és iskolások már több mint negyedének, 25,5 százalékának oktatásról nem az állam, illetve egy önkormányzat, hanem egy külső szereplő gondoskodik az idei tanévben. Ez az arány két évvel ezelőtt 24,1 százalék volt, tíz évvel ezelőtt pedig 19,6 százalék. Az egyházi iskolákba járó gyermekek aránya továbbra is az elmúlt évekhez hasonló növekedést mutat – részben azért is, mert az állam számos iskola, az önkormányzatok pedig számos óvoda fenntartását átadták a történelmi felekezetek egyikének. Az egyházak a jogszabály szerin minden év februárjáig „jelentkezhetnek be” az általuk választott iskolákért, azonban a szülők felének egyetértése kell ahhoz, hogy valóban átvegyen egy intézményt, ezért erre több esetben nem is került sor – más esetekben viszont megszavazták az átvételt a szülők is. De szerepe lehet az egyházi iskolák tanulói létszámának növekedésében annak is, hogy a közoktatáshoz képest az egyházi iskolákra is menekülőútként tekintenek a szülők.
Az állami oktatás háttérbe szorulása különösen feltűnő a gimnáziumok esetében, ahová gyakran a továbbtanulás, illetve magasabb szintű képzés reményében iratkoznak be a tanulók, illetve íratják őket ide a szülők. Ezen a területen az állam a nagyon közeli jövőben számszerűen is kisebbségbe szorulhat. Az ebben a tanévben gimnáziumba járó diákok mindössze 52,8 százaléka jár állami fenntartású gimnáziumba, a létszám másik fele egyházi (58 ezer diák) vagy egyéb alapítványi, illetve nemzetiségi iskolában (47 ezer diák) tanul. Az általános iskolások esetében a különbség nem ilyen nagy: 22 százalékuk jár nem állami intézménybe, 17,7 százalékuk egyházi fenntartásúba. Az óvodák esetében a legnagyobb azoknak az aránya, akik továbbra is önkormányzati fenntartásban lévő intézménybe kerülnek, az óvodások 15,5 százaléka jár csak egyház, nemzetiségi önkormányzat vagy alapítvány által fenntartott óvodába.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/17. számában jelent meg április 25-én.
