Minden magyar nagyvárosban száradnak ki a fák a közterületeken, csak Szegeden 2165-öt kellett kivágni emiatt 2024-ben. Nem csoda: a burkolatok, az épületek, a járművek miatt akár 8-10 fokkal is melegebb lehet az éjszaka a belvárosokban, mint a kijjebb eső területeken. De mit tegyen és ültessen otthon az átlagember?
2165 száradt fát vágott ki az önkormányzat tavaly Szegeden, de csak 600 új fát telepített közterületekre. Tehát több mint háromszor annyira lett volna szükség, mint amennyit végül sikerült. Sőt, az érvényben lévő városi rendelet szerint – ami szerint minden kiszáradt fa helyett kettőt telepítünk – hétszer ennyi fát kellett volna ültetni – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán nemrég Szeged Zöld város programért felelős tanácsnoka, Mihálik Edvin. A politikus szerint ezek a brutális adatok és a szomorú számok azt mutatják, hogy még egy olyan városban is, ami elkötelezett a Zöld Város koncepciója mellett, óriási mértékben fogy a faállomány. Szegeden az elöregedő úthálózat melletti talán legnagyobb probléma a város brutális mértékű melegedése.
Ebben a témában rendeztek nemrég kiállítást a város éppen talán legforróbb pontján, a belvárosi Klauzál téren. A RegreenX Szeged uniós projekthez kapcsolódva különböző kiszáradt fákat állítottak ki a területre, melléjük információs anyagokat, táblákat tettek a szervezők a klímaváltozásról és a városokban jellemző hőmérsékletről. Az installáció arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre elviselhetetlenebbek a szegedi nyarak, amikre a városnak megfogható megoldásokat kell találnia: több fát kell telepítenie, árnyékolnia kell a busz és villamosmegállókat, burkolatot kell felbontania, a virág mellett fát is kell osztania a helyi lakosság körében.
80 fokos burkolat
A projekt oldalán pedig azt írják, kérdésessé vált többek között a tuják, a lucok, a nyírek, a hársak és a vadgesztenyék túlélése is Szegeden. Szintén az oldalon olvasható, hogy az elmúlt évek rekordhosszúságú aszályos időszakai és a növekvő hőség miatt rengeteg víz hiányzik a dél-alföldi talajból. Utánpótlás sem érkezett: nem csak Szeged környékén, hanem a Tisza szinte egész vízgyűjtőjén nem esett a hó télen, így elmaradt a vízpótló tavaszi árvíz is. A helyzet komolyságát jól jelzi, hogy idén februárban regisztrálták a valaha mért legalacsonyabb talajvízszintet Szegednél, átlagosan is két méterrel van lejjebb a 30 éves átlagnál. A hőhullámos napok száma az utóbbi években 2-3-szorosa a 2020-asnak, így Szeged mára az ország egyik legforróbb nagyvárosa lett. A nappal 60-80 fokosra is felhevülő burkolt felületek és a belvárosban akár 8-10 fokkal melegebb éjszakák miatt nem csoda, hogy sorra adják fel a küzdelmet a város fái.
A képviselő által közölt számokból kiindulva a legnagyobb vidéki városok önkormányzatánál érdeklődtünk arról, hogy a városban hány kiszáradt fát vágott ki az önkormányzat 2024-ben, illetve hány újat ültettek köztereken. Szombathely, Debrecen, Győr és Pécs válaszolt valamilyen formában, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza és Székesfehérvár cikkünk írásáig nem. A válaszok igazságtartalmát nem tudjuk ellenőrizni, volt, aki hosszabban, más rövidebben reagált. Írásunkban igyekeztünk leginkább a faültetéssel kapcsolatos tartalomnak helyet adni.
Szombathely
Az önkormányzattól azt a választ kaptuk, hogy Vas megye székhelyén tavaly 199 kiszáradt fát vágtak ki. A telepítések száma 267 darab a garanciális pótlásokkal együtt. A helyi önkormányzati rendelet szerint egy kivágott fa helyett legalább egyet kell pótolni.
Mint megírták, 2020-ban meghirdették az 1000 fa programot, ennek során közterületen történt fatelepítés. 2022-ben a lakosság körében meghirdetett program keretében a szombathelyi lakosok igényelhettek saját ingatlanukra fás szárú növényeket, ezeket az önkormányzat térítésmentesen biztosította. A program azóta minden évben zajlik: 2023-ban és 2024-ben összesen 4690 fás szárú növényt ültettek a város területén. A jó fajösszetételű, színezőelemekkel teli városi gyepek kaszálási gyakoriságát évi két alkalomra csökkentették a biodiverzitás megőrzésének érdekében. Az egynyári virágágyások helyett vegyes, szárazságtűrő évelő kiültetéseket alkalmaznak, melyek vízigénye alacsonyabb és fenntartásuk is kevesebb erőforrást igényel.
Debrecen
Mint írták, az önkormányzat fakivágásokat kizárólag balesetveszély elhárítása érdekében végez, előzetes vizsgálatokat követően. Ahol közműépítés miatt kell fát kivágni, ott az önkormányzat gondoskodik a fák pótlásáról. Faültetés 2024-ben összesen 1162, míg fakivágás 842 esetben történt. Egy kivágott fa helyett náluk is legalább egy újat kell ültetni.
Az ,,Ültessünk 10 000 fát Debrecenben!” és a véderdősítési programoknak köszönhetően a 10 000 darab kertészeti facsemetén túl 40 000 erdészeti facsemetét, valamint 2365 koros fát ültettek. Közölték, a véderdők kialakítása a város nyugati oldalán történik a mezőgazdasági termőföldekről származó szállóporral szemben, melyeket az uralkodó széljárás még inkább a város felé szállít. Négy helyszínen alakítanak ki erdőterületeket, amik a porszűrő funkció mellett rekreációs és pihenési célokat is ellátnak majd. A program keretében 2019 óta 10 000 facsemetét ültettek el a városban.
Győr
2024-ben 129 fát vágtak ki, az előző évben ültetett, de meg nem eredt fákat is, ezekből 38-at. Összesen 533 fát ültettek ki közterületen. Mint írták, náluk is minden közhasználatú területen kivágott fa helyett legalább egyet kell ültetni. A TOP Plusz pályázati pénzből város a vízmegtartás több lehetőségét is felhasználja közterületeken. Van olyan tér, ahol vízáteresztő burkolatot, máshol esőkertet, valósítanak meg, cserjéket, fákat, évelő és árnyéki gyeppótló növényt ültetnek be.
Pécs
A pécsi önkormányzattól megtudtuk, hogy a városban közterületen 249 száraz fát vágtak ki, 11-et vihar vagy balesetveszély miatt. 482 fát és 959 cserjét ültettek közterületen, de válaszuk szerint a köztemetőben is rengeteget. Mint írták, bizonyos közterületeken például a burkolatok, helyszűke, vagy a közművek miatt fa nem ültethető, így planténeres fák kihelyezésével oldották meg a növényesítés az árnyékolás, párologtatás, és a közterület hűtése érdekében.
Mit tehetünk?
A RegreenX projekt többek között arról is szól, mit tehet az átlagember? Holnapjukon azt javasolják, hogy válasszunk olyan növényeket, amelyek ellenállnak a magas hőmérsékletnek és alacsony csapadéknak, így csökkenthetjük a vízfelhasználást és a kertápolási költségeket. A projekt hangsúlyozza a zöldtetők és erkélyek szerepét, amelyek csökkenthetik a városi hősziget-hatást, javítják a levegő minőségét, és esővíz-gyűjtésre is alkalmasak. A városi ember számára ajánlott esővíz-gyűjtők használata, locsolásra és egyéb célokra. A projekt támogatja a vízmegtakarítást, hogy enyhítse a vízhiányt. A közösségi kertek és zöldterületek növelése segíti a közösségi összefogást, miközben javítja a városi környezetet és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
