Horváth Lóránt ügyvéd tette közzé ügyfele, a lemondott főügyész nyílt levelét, amit a köztársasági elnöknek címzett. A Facebookon megosztott dokumentumban az aranykonvoj-ügy kapcsán emlékeztet arra Fürcht Pál, hogy Baka András legfőbbügyész-jelöltjének testvére is a helyszínen volt (az Alkotmányvédelmi Hivatal képviseletében) az ukrán pénzszállítók elfogásakor.
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a Horváth Lóránt által megosztott levélben az ellene folyamatban lévő fegyelmi eljárás és Baka András ENSZ-közgyűlés előtti beszéde közötti összefüggésekkel kapcsolatban ír. Fürcht egyetért a köztársasági elnökkel abban, hogy a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell: erre hivatkozva kifogásolja, hogy őt számon kérik, amiért jogsértést jelentett be. A volt ügyész emlékeztet: A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ügyészei 2026. májusában az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvoj-ügy egy politika által kreált ügy. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt jelentette neki, mint az akkori főügyésznek, ő pedig, jelentette ezt a legfőbb ügyésznek, a helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. Fürcht szerint ez a pályafutása egyik legnehezebb pillanata volt.
A volt főügyész így fogalmazott: „A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el. A titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve, 2026. március 4. napján egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, és magával a legfőbb ügyésszel is. 2026. március 5. napján a titkosszolgálat feljelentése rekordidő alatt – a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese és egy másik főosztályvezető ügyész közreműködésével – a törvényben biztosított 3 nap helyett mintegy 4-5 órán belül ott volt a nyomozó hatóságnál azzal az ügyészi utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni.”
Fürcht emlékeztet a levélben, hogy az aranykonvoj pénzszállítóit elfogták, megbilincselték, fejükre csuklyát húztak, és hogy a helyszínen volt több titkosszolgálati felsővezető, köztük Baka András legfőbbügyész-jelöltjének testvérével. Fürcht állítása szerint „a foglyok között volt, akit meztelenre vetkőztettek, volt, akinek ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől olyan rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani. A diplomáciai képviselőjüknek és az ügyvédjüknek nem engedték, hogy segítséget nyújtsanak nekik. „A stáb úgy rendelkezett, hogy a titkosszolgálat emberei is hallgassák ki a foglyokat, még a nyomozók előtt. Ezen tényekre már akkor is volt bizonyíték, amikor még főügyészként rálátásom volt az ügyre”.
A lemondott főügyész szerint Lajtár István legfőbbügyész-helyettesnek és vezetőtársainak lett volna lehetősége hivatalból kivizsgáltatni a történteket még a választások előtt. Fürcht emlékeztet: utasítás szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit tanúként sem lehetett megszólítani, a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltje testvérének felelősségét sem lehetett vizsgálni, pedig a volt főügyész szerint őt tanúként kellett volna kihallgatni, hogy segítse a nyomozást.
Sokáig nem értettem, hogy Lajtár István legfőbb ügyészi jogkört gyakorló legfőbbügyész-helyettes miért szeptember 9. napján rendelt el fegyelmi eljárás velem szemben. Ha főügyész társaim általam 2026. június 10. napján történt tájékoztatása fegyelmi vétség volt, miért nem indítottak fegyelmi eljárást velem szemben 2026. június, július vagy augusztus hónapban? Mi történt szeptember 9. napján, azaz lényegében a fegyelmi eljárás elindítására nyitva álló három hónap utolsó előtti napján? És miért vonta Lajtár István legfőbb ügyész helyettes legfőbb ügyészi jogkörbe a fegyelmi eljárást, ahelyett, hogy egy főosztályvezetőt jelölt volna ki erre?" - tette fel a kérdéseket a levél írója.
Kiemelte, hogy nem tud annál észszerűbb magyarázatot találni, hogy Lajtár István legfőbbügyész-helyettes megtudta, hogy a köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt fogja legfőbb ügyésznek jelölni, és így a fegyelmi büntetést már Szathmáry Zoltán legfőbb ügyész szabhatta volna ki vele szemben, az ellen, aki testvérének felelősségét az aranykonvojügyben feszegetni merte még május hónapban. "Ha ez így van, akkor nem találok szavakat erre" - írta Fürcht Pál.
„Engem lehazugoztak, de az állításaimmal kapcsolatban a mai napig senki nem hallgatott még meg az ügyészségen, vagy másutt. Most meg fognak hallgatni egy fegyelmi eljárás keretében, azért, mert főügyész kollégáimnak jeleztem az integritási problémát. Ezzel nincs is bajom, én is a hatalom része voltam lemondásomig, és a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Állok elébe"– összegezte álláspontját a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője.
