Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) volt elnöke fogja átvilágítani a főváros gazdálkodását – ezt jelentette be Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. Latorcai a kormány képviseletében immár második alkalommal tárgyalt a fővárossal most csütörtökön, ezt követően tartott sajtótájékoztatót, amelyre a legutóbbi alkalommal ellentétben most a Magyar Hangot is meghívták. A tárgyalás után a főváros közleményben jelezte: Budapest továbbra is kéri vissza a pénzét.
Latorcai Csaba elmondta, miután Domokos lesz a pénzügyi átvilágítási szakértő, már a most csütörtöki fővárosi és kormány közti tárgyaláson is részt vett. A miniszterhelyettes a Magyar Államkincstárt (MÁK) dicsérve kiemelte, példás jogkövetésről tettek tanúbizonyságot, mikor egy nap alatt visszautaltak 10,2 milliárdot kamatokkal együtt a fővárosnak. Hangsúlyozta, a szerdán átutalt összegtől függetlenül a főváros csődhelyzete nem hárult el, „az agónia tovább folytatódik″. Szerinte ahhoz, hogy a fővárosi önkormányzat „kikecmeregjen a csődhelyzetből″, szükséges volna egy törvényes költségvetés, mert jelenleg olyan nincs, és Karácsony Gergely megígérte, hogy „feltételt megpróbálja teljesíteni a Tisza-koalícióval″.
A kormánypárti politikus szerint viszont szükséges annak feltárása, hogy mi vezetett a csődhelyzethez. – Ennek kapcsán elég volt Karácsony Gergely mellébeszéléséből, tudni kell, hogy hova tűnt a Tarlós István által félretett több mint 200 milliárd forint, hova folyik el az adóbevétel – tette hozzá. Emiatt Domokos László már jövő héten megkezdi a munkát, „bízzunk benne, hogy minél hamarabb kideríti, hogy hova folyik el a budapestiek pénze″. Szerinte már látszik, hogy nagy a baj, a kormány pedig nem akarja feneketlen kútba önteni a pénzt. Áttekintik a közösségi közlekedés finanszírozását is, az összes magyar önkormányzat közül ugyanis a főváros kap rá érdemi támogatást, nem 1-2 forintot, több milliárdot – jegyezte meg hozzátéve, ebben nem lehet fennakadás. (Igaz, a Fővárosi Önkormányzat az egyetlen, amelynek több metróvonalat is üzemeltetnie kell, aminek nyilván nagy a költsége - a szerk.). A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy a pénzügyi átvilágítás „időhorizontjáról″ nem beszéltek, mindenki célja, hogy a mihamarabb megtörténhessen. Bíznak abban is, hogy mihamarabb le tudnak ülni a következő tárgyalási fordulóra, akár még a nyár folyamán. Felmerült az az újságírói kérdés is, hogy az ÁSZ több jelentésben vizsgálta már a főváros gazdálkodását, miért van szükség újabb átvilágításra, amire Latorcai azt mondta, azért, mert a számvevőszék a korábbi éveket nézte át, a csődhelyzet viszont most állt elő.
A Magyar Hang több kérdést is feltett, többek közt arról érdeklődtünk, hogy miért kell, hogy a főváros nettó finanszírozója legyen az államnak. Latorcai szerint viszont a főváros nem nettó finanszírozó, a normatív finanszírozásokon felül másokban is részesül, például a közösségi közlekedés vonatkozásában, de ezen felül a kormány maga fedezi Budapest gazdaságfejlesztését. Szerinte az, hogy hat év alatt 160 milliárd forintról már több mint 350 milliárd forinthoz fog jutni Budapest az iparűzési adóból származó bevételeiből, annak köszönhető, hogy a kormány fejleszti a fővárosi gazdaságot. Vagyis összességében az a veszély nem áll fönn szerinte, hogy nettó finanszírozó lenne a főváros. – Az is tény, hogy a szolidaritási hozzájárulás ide vagy oda, több mint 160 milliárd forintnyi adóbevétel ott marad a Fővárosi Önkormányzatnál. Ez az összeg nagyságrendileg akkora, mint amennyiből finanszírozzák a BKV-t évente. A főpolgármester maga is elismerte a tárgyalások során, hogy az pénz, amiből finanszíroznia kellene a Fővárosi Önkormányzatnak az egyetlen meghatározó közfeladatát, a helyi tömegközlekedést, az rendelkezésre áll. Más dolgokra köti el a Fővárosi Önkormányzat a pénzét, mint az igazi feladata lenne, ebben rendet kell tennünk – fejtette ki.
Ezután felvetettük, hogy nemcsak a főváros, de több fideszes vezetésű önkormányzat is kritizálta a szolidaritási hozzájárulás mértékét, például Debrecen vagy Székesfehérvár, sőt, a Megyei Jogú Városok Szövetsége is azt kérte, hogy vizsgálják felül a mostani rendszert, mert túl sokat fizetnek az önkormányzatok. Nyitott-e erre a kormány? Latorcai válasza szerint egy-egy nagyváros gazdasági teljesítménye nemcsak az ott élőkön múlik, például Budapesten többségében nem a budapestiek termelik meg az adóbevételt, amiből a főváros gazdálkodik, hanem azok, akik ingáznak, és az ő településeiket is fejleszteni kell. Arra nyitott a kormányzat és ígéretet tett, hogy láthatóvá tegyék azt, hogy a szolidaritási hozzájárulásból mely települések részesülnek. Hogy akkor nem merül-e fel a jövő évi szolidaritási hozzájárulás mértékének az általános csökkentése, arra azt mondta, a jövő évi költségvetést a kormány elfogadta, ebben szerepel a szolidaritási hozzájárulás összege, ami innentől kezdve tervezhető, „nem mondhatja azt a főpolgármester, hogy nem tudja, hogy jövőre mennyit kell fizetnie″. Ezután ismét felvetettük, hogy fideszes települések is bírálják a szolidaritási hozzájárulás mostani mértékét. Latorcai szerint a települési vezetőkkel folytatott tárgyalásaik során két igény merült fel. Az egyik, hogy lássák, mely települések kapják az egyes önkormányzatok által befizetett szolidaritási hozzájárulást, erre a kormány nyitott, a másik kérés pedig az volt, hogy ezeket a forrásokat térségi fejlesztésre is lehessen fordítani, ezt is meg tudják vizsgálni.
Hogy felmerült-e, hogy a kormány végső esetben átvegye a BKK és BKV üzemeltetését, arra azt mondta, hogy ezen kívül gyakorlatilag a Fővárosi Önkormányzatnak nincsen más érdemi feladata, mint a közösségi közlekedés biztosítása, ”ha ezt nem látja el, akkor mi értelme van a létének″.
Végül a MÁK példás jogkövetését emlegető politikustól azt is megkérdeztük, mit gondol arról, hogy banki adatok szerint a Kincstár hajnali 2-kor adott utasítást a főváros inkasszálására, ami Karácsonyék szerint törvénytelen volt, hiszen ők addigra már azonnali jogvédelmet kértek. – Nem szeretnék jogászkodni, önmagában az a tény, hogy a Kincstár egy nappal a bírósági ítélet kézhez vételét követően intézkedett, olyan példát jelent, amit Karácsony Gergelynek is gyakorolnia kellene – mondta.
Mit gondol a főváros?
A tárgyalást követően a Fővárosi Önkormányzat is adott ki közleményt. – Budapest kéri vissza a pénzét – ezt a világos álláspontot képviseli a főpolgármester a kormánnyal folytatott tárgyalásokon – írták. Megfogalmazásuk szerint a „kormányzati elvonások miatt kritikussá vált fővárosi pénzügyi helyzet hosszútávú és fenntartható rendezéséről, a közösségi közlekedés igazságos finanszírozásának lehetőségeiről, a teljes magyar önkormányzati rendszert is kedvezően szolgáló megoldásokról tárgyalt″ csütörtökön Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. – Eddig minden, a kormányzati elvonással kapcsolatos bírósági eljárás Budapestet igazolja. A várost sújtó, immár finanszírozási problémákat okozó kormányzati elvonások jogellenességének sokadik bizonyítéka a Fővárosi Törvényszék minapi végzése. Az azonnali jogvédelmet elrendelő bírósági végzés megállapítja azt is: „az Állami Számvevőszék honlapján megtalálható a T/621 számú a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi helyzetére vonatkozó elemzés, mely a felperes (Budapest) állításait támasztja alá” – írták. Szerintük a Budapest által visszaszerzett 10,1 milliárd forint levegővételt jelent pénzügyileg a város számára, ugyanakkor a kormányzati elvonások miatt keletkezett fenntarthatatlan pénzügyi helyzetet önmagában nem oldja meg. – Amennyiben a kormányzati hozzáállás nem változik, úgy a budapestieknek nyújtott közszolgáltatások folyamatos finanszírozása néhány hónap múlva újra pénzügyi válsághelyzetet eredményezhet. A főváros és a kormány közötti megbeszélések szakértői szinten folytatódnak – zárták közleményüket.
Mint beszámoltunk róla, a főváros szerint azért vannak nehéz anyagi helyzetben, mert az állam túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás befizetését várja tőlük. Emiatt eredetileg úgy fogadták el a 2025. évi költségvetést, hogy abban a számukra megszabott 89 milliárd helyett csak 51 milliárd forinttal kevesebb hozzájárulás befizetésére hajlandóak, mondván azon felül nettó finanszírozói lennének az államnak, ráadásul ha akarnák sem lenne több pénzük erre.
