Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint inkább fellelkesült politikai kijelentésként kell értelmezni Orbán Viktor kitiltással fenyegető szavait, hiszen az még a magyar jogrendszerben sem lehetséges, az uniós irányelvekkel pedig szembe megy. Egy nagy elérésű országos lap vezetőjének azonban Grúzia jutott eszébe a miniszterelnök keddi beszédéről.
Orbán Viktor bejelentése nehezen értelmezhető, és politikai szempontból is komoly következményekkel járhat. A magyar jogrendszerben nincs olyan mechanizmus, amely lehetővé tenné egy Magyarországon bejegyzett szervezet egyszerű „kitiltását” – mondta lapunknak Lattmann Tamás nemzetközi jogász a miniszterelnök kedd esti kijelentésével kapcsolatban.
Guruló dollárok
Mint beszámoltunk róla, a magyar miniszterelnök kedden a Fidesz-frakció Balatonfüreden tartott kihelyezett frakcióülésen arról beszélt az Egyesült Államokból civil és más szervezetekhez érkező USAID-támogatások leállítása kapcsán, hogy Soros György és a demokraták dollármilliárdokat osztottak szét Magyarországon is, de ezt most lebuktatták Trumpék. Azt mondta, politikai korrupció az, amikor valakit azért fizetnek, hogy azt írja, azt mondja, amit kérnek. Ezen a ponton arra kérte a képviselőket, hozzanak szigorú törvényeket, és akik részesültek ezekből a pénzekből, azokat tiltsák ki Magyarországról.
Hogyan lehet kitiltani?
Lattmann Tamás szerint egy ilyen szervezet felszámolása csak akkor lehetséges, ha annak működésével kapcsolatban törvényességi aggályok merülnek fel, és ezt az illetékes hatóságok – például az ügyészség és a bíróság – hivatalosan megállapítják. Erre korábban volt is precedens, például a Magyar Gárda esetében, amelyet jogsértő működése miatt szüntettek meg bírósági eljárás keretében. Az egyesület később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ám az is helybenhagyta a magyar bíróság döntését.
A nemzetközi jogász szerint, ha a magyar kormány most egy hasonló lépésre készülne külföldi finanszírozású szervezetekkel szemben, akkor ezt előbb jogszabályba kellene foglalnia. Ennek alapján az ügyészség eljárást kezdeményezhetne, és a bíróság dönthetne az adott szervezet működésének jogszerűségéről. Ugyanakkor ez több akadályba is ütközne. Az egyik legfőbb probléma, hogy egy ilyen törvény ellentétes lenne az uniós joggal. A szakértő példaként hozta fel a korábban „megbélyegző törvényként” elhíresült magyar jogszabályt, amelyet az Európai Unió Bírósága végül jogellenesnek minősített, mivel sértette az uniós alapelveket. Ha a kormány most egy új törvény bevezetésével próbálná szabályozni a külföldi támogatások kérdését, várhatóan ismét szembe kellene néznie egy uniós kötelezettségszegési eljárással.
A szakember hangsúlyozta, hogy az uniós jogi akadályokon túl a magyar Alaptörvény is tiltja a visszamenőleges jogalkotást. Ez tehát ebben az esetben azt jelenti, hogy ha egy szervezet korábban jogszerűen fogadott el külföldi támogatást, akkor azt utólag nem lehet jogellenesnek minősíteni. Ha a kormány ezt mégis megpróbálná, akkor az alapesetben még a magyar Alkotmánybíróság előtt is el kellene, hogy bukjon.
Most már Trumpéké
Lattmann kitért arra is, hogy míg a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé egy belföldön bejegyzett szervezet kitiltását, addig egy külföldi szervezet magyarországi tevékenységének korlátozása vagy betiltása elvileg akár elképzelhető. Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy a USAID-et lehetetlenítenék el Magyarországon, akkor erre akár létezhet is jogi lehetőség.
– Ez azonban komoly politikai következményekkel járhat, mivel a USAID már nem egy független ügynökségként működik, hanem az amerikai külügyminisztérium közvetlen irányítása alá tartozik, erről éppen Donald Trump döntött nemrégiben. Éppen ezért ez az egész inkább egy fellelkesült politikai kijelentésnek tűnik. Az Orbán-kormány többször tett már hasonlóan radikális bejelentéseket, amelyek végül nem vezettek konkrét jogalkotási lépésekhez – mondta a nemzetközi jogász.
Tiszta Grúzia
– Orbán Viktor szavai a grúz törvényeket juttatják eszembe, úgy tűnik, az ottani útra lépett a miniszterelnök. Ha ott egy civil szervezet tavaly szeptember óta nem nyilatkozik arról, hogy „külföldi ügynök”, akkor komoly szankciókra számíthat. A szervezetek 90 százaléka megtagadta a regisztrációt, arra hivatkoztak, hogy a törvény az illiberális orosz mintára készült, általa veszélybe kerül a szólásszabadság és a demokrácia egyaránt. Ha valaki azonban ezt elmulasztja, komoly pénzbírságra számíthat, a következő lépés pedig az, hogy a szervezet vezetőitől mint magánszemélyektől a pénzüket és lakásukat is lefoglalhatják. Félek tőle, hogy az elhangzottak alapján nálunk is erre kell számítani – mondta a Magyar Hangnak egy országos elérésű médium vezetője. Szerinte a kisebb vagy vidéki médiumok az inkább érintettek, kiváltképp azok, amelyek költségvetésének jelentős, vagyis 50 százaléknál nagyobb része érkezett külföldi forrásból.
Sajtófőnökén keresztül Navracsics Tibor volt európai uniós biztost is kerestük. Kíváncsiak voltunk, mit gondol a miniszterelnök szavairól, és összeegyeztethetőnek tartja-e a „kitiltást” az uniós jogokkal. Amint válaszol, frissítjük cikkünket.
