Lázár János építési és közlekedési minisztert hallgatta meg kedd délelőtt a parlament gazdasági bizottsága, a tárcavezető elég egyértelműen utalt arra, hogy Varga Mihály kerülhet ki a kormányból a jövő évi átalakítással.
A többórás meghallgatásnak egyik érdekes momentuma volt, amikor a képviselői észrevételekre adott válaszában a MÁV finanszírozásáról azt mondta Lázár a 444 szerint: „a Pénzügyminisztériumra nincs panaszom, Varga miniszter úrtól minden forrást megkapok”, majd úgy folytatta: „hogy az új pénzügyminisztertől megkapom-e, azt nem tudom”.
Ezzel Lázár az első kormánytag, aki nyíltan beszélt arról, hogy milyen személyi változásokkal járhat a kormányzati gazdaságirányítási struktúra Orbán Viktor által ősz elején beharangozott átalakítása, ami összefüggésben van azzal is, hogy jövő március 1-jén lejár Matolcsy György jegybankelnöki mandátuma. A miniszterelnök a kötcsei beszédében utalt arra, hogy a mostani két gazdasági minisztere (Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter) egyike kerül az MNB élére, a másik pedig egyedüliként visz tovább a kormányban mindent, ami gazdaság. A pletykák egy ideje arról szóltak, hogy Varga lehet Matolcsy utódja az MNB élén, Nagy Márton marad az egyedüli gazdasági miniszter. Ennek hátteréről egyébként részletesen ITT írtunk. Varga Mihályt október elején a parlament költségvetési bizottságának elnöke kérdezte arról, hogy ez volt-e az utolsó miniszteri meghallgatása, ám ő elengedte a füle mellett a kérdést.
Kockázatos Orbán Viktor elképzelése az új gazdasági csúcsvezetésről
Vajon mire lehet számítani egy új jegybankelnöktől, aki a miniszterelnök vágyai szerint esetleg majd jobban együttműködik a kormánnyal?
A miniszter felvezetőjében a közlekedési területről azt mondta, a személyforgalomban használt körülbelül 6600 kilométer vasúti pályából mintegy 3300 kilométeren, vagyis körülbelül a vonalak 50 százalékán van érvényben sebességkorlátozás. Ez szerinte elég magas arány, ez is mutatja, hogy nagy szükség van a vasút fejlesztésére. A járműállomány átlagéletkora meghaladja a 40 évet, de a HÉV-vonalakon 60 éves szerelvények is közlekednek.
Azt is elárulta, hogy 2010 óta 5500 milliárdot költött a kormány autópályák építésére és 1400 milliárd forintot vasútépítésre. Jelenleg egy 1700 milliárd forintos terv hever a kormány előtt a járműbeszerzésekkel kapcsolatban. Pontosan tudják, hogy melyik járműveket kell lecserélni és milyeneket kell beszerezni, viszont a finanszírozás még kérdéses. Új járművek beszerzése 2026 előtt szinte lehetetlen, a járműbeszerzés még nem is része a 2025-ös költségvetésnek. Lázár szerint használt járművek beszerzése, vagy használt járművek bérlése vállalható.
Arról is beszélt, hogy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) Zrt.-ben idén kétharmados tulajdonrészt szerzett az állam, és az a terv, hogy teljes kontrollt szerezzenek a vállalat felett. A kormány célja, hogy 2025-től a GySEV részt vegyen a nyugati országrész vasúti kiszolgálásában. A Telex tudósítása szerint röviden beszélt a Budapest–Belgrád-vasútvonal építéséről is. Itt azt mondta, hogy a kínaiak nagyon jó munkát végeznek, és a biztosító berendezésekkel nagyon jól haladnak. Ha elkészülnek, akkor ezeknél a berendezéseknél szerinte olyan fejlesztéseket fogunk látni, amilyen Európában eddig nem volt.
A HÉV-vel kapcsolatban a képviselők arra voltak kíváncsiak, hogy mikorra és milyen forrásokból várható a HÉV-szerelvények cseréje. Lázár azt mondta, a kormány az Európai Uniótól kötött pályás fejlesztésre kapott körülbelül 1200 milliárd forintot az öt HÉV-vonal fejlesztésére akarja költeni. Szerinte a következő 4 évben megkezdődik a HÉV-ek felújítása, és a 2020-as évek végére be is fejeződnek. 2029-re tervezik a ráckevei, a csepeli és a szentendrei HÉV felújításának befejezését, és 2030-ra jelentős fejlesztéseket szeretnének végrehajtani a gödöllői és a csömöri vonalakon is. 54 új HÉV szerelvény beszerzése van tervben, az erre vonatkozó közbeszerzési tendert év végéig ki fogják írni.
