Megjelent a Magyar Közlönyben Lázár János építési és közlekedési miniszter rendelete, amelyben több ingatlan mellett „nemzeti emléknek minősülő műemlékké” nyilvánította a hegyvidéki Turul-szobrot, amelyet az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a II. kategóriába sorolt. A védetté nyilvánítás célja a „szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése”.
Lázár János ugyanakkor műemléki környezetet nem jelölt ki. Ez azért lehet fontos, mert Kovács Gergely hegyvidéki polgármester korábban azt ígérte, hogy elbontatja a szobrot, majd azt, hogy áthelyezteti. A vitatott szobrot 2005-ben engedély nélkül, jogsértő módon állíttatta az akkori fideszes kerületvezetés, és azóta nemcsak komoly vitákat vált ki, hanem a szélsőjobb csoportosulások egyik kedvenc gyülekezőhelyévé is vált, illetve a Turul környékén volt a második világháború idején a legkegyetlenebb nyilas szervezet központja.
A szobor 2024 őszén ideiglenes védettséget kapott Lázár Jánostól, ám azt a Fővárosi Törvényszék a XII. kerületi Önkormányzat keresete alapján megsemmisítette, és a Fővárosi Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. Kovács Gergely, A Kutyapárt társelnöke többször hangoztatta kifogásait: „Nálunk voltak a leggázosabb nyilasok a második világháborúban, onnan 50-100 méterre működtették a központjukat, konkrétan náciknak a nevét sikerült ráírni erre a szoborra”.
