Az építési és településképi törvényt egy csomagba fogják összegyúrni – többek közt erről beszélt Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a parlament gazdasági bizottsága előtt. Mint elmondta, céljuk a bürokrácia csökkentése és a versenyképesség növelése.
A közlekedéspolitika kapcsán kifejtette, a cél az ingázáshoz szükséges infrastruktúra biztosítása. Ez ma ugyanis sem nem pontos, sem nem modern. Szerinte a mobilitás nemcsak társadalmi értelemben, de a fizikai térben is fontos, az ingázás meghatározza a felzárkózás lehetőségét, az ingázás pedig nagyon jellemző vidéken, ezt akarják könnyebbé tenni.
Fő szempontnak nevezte, hogy a tömegközlekedés minél modernebb energiahatékony járműveket használjon. A háború miatt megnő Magyarország tranzit szerepe. Meg kell nézni, miként tud az állam nyerni ezen a kötöttpálya felé terelve a forgalmat. Úgy vélte, a szűk keresztmetszet Budapest, nincs elég átkelési pont. A főváros vasúti fejlesztése a legfőbb kérdés. Arról is beszélt, óriási agglomerációk nőnek ki más nagyvárosok, például Debrecen és Győr körül, itt is fejleszteni kell a közlekedést.
Tárgyalt Karácsony Gergely főpolgármesterrel az agglomerációs, kötött pályás közlekedési eszközök fejlesztéséről is, ennek részleteiről még nem adnak tájékoztatást. De a HÉV fejlesztése volt az egyik fő téma, rengeteg panasz érkezik. Szükséges a buszok átlagéletkorának csökkentése, mind inkább áttérve az elektromos hajtásra. Kipróbálják a hidrogénnel működő járműveket is, ezen a téren még nincs elég tapasztalat. Később arról is beszélt, 10 éve tart a Volán átalakítása, 5 éve a MÁV-val való összehangolás. 12 éve ígérik az egységes jegyrendszert, vagyis lassan történnek meg a változások.
Dicséretet adott és kapott a „nagy játékos”
Tordai Bence párbeszédes képviselő az egységes applikációkra tett korábbi ígéretekre kérdezett rá a miniszternél, valamint arra, miként tervezik csökkenteni a hatalmas késéseket. Kérte a minisztert, tegyék félre a korábbi Budapest-vidék csörtéket, aminek szavai szerint Lázár is „nagy játékosa volt”. Tordai összességében színvonalasnak nevezte a miniszter beszámolóját.
Tordai Bence is kérdezte Lázár Jánost a miniszter meghallgatásán a gazdasági bizottságban (Fotó: György Zsombor / Magyar Hang)
Lázár jelezte, kéri, hagyják meg neki a politikai demagógia lehetőségét, néha szüksége van rá. De ami az egységes rendszert, egységes menetrendet illeti, annak 2023 végére meg kell születnie. Lázár elismerte, hogy ennek idei év végére kellett volna elkészülnie. Megyei jegyrendszert is terveznek.
150-200 óra a napi késés mennyisége a vasúton. A HÉV nem késik, ebből is látszik, megéri fejleszteni a pályát, mondta a miniszter. Minden évben 70 milliárdot kell az államnak ehhez költeni, ehhez jönnek még az uniós források. Útépítésre viszont nem lesz uniós forrás, ez a korszak véget ért.
A miniszter és a főváros közös egyeztetési platformot hoz létre. Szakértőik havonta egyeztetnek, negyedévente közös nagy fórumot tartanak. Lázár korrektnek nevezte a főváros viselkedését, egyetlen irreális kérés sem hangzott el.
Tízmilliárdokkal tartoznak önkormányzatok a Volánnak, ezt a kérdést kormányzati szinten rendezni kell. A kerékpározást fejlesztését nem csak turisztikai, hanem alapvető közlekedési kérdésnek tekinti. Emellett szabályozási kérdés is, elő lehet írni szükséges mennyiségű kerékpár-tároló építését. Ahogyan az autók esetében is.
A momentumos Orosz Anna a V0 vasúti gyűrű megépítését sürgette. Jelezte, újbudai választókörzetét jelentősen terhelnék az oda tervezett vasúti fejlesztések, melyek célja alapvetően teherszállítás, a helyiek közlekedését nem segíti. Emlékeztetett, a Mol-torony és a lakópark-bővítés is jelentősen terheli a környék közlekedését. Előbbibe sok ezer ember érkezik minden nap dolgozni.
A térség fuldoklik, nem kapnak a zöld területek védelmet, mindent lebetonoznak, tette hozzá Orosz. A tram-train esetében, ahol Mészáros Lőrinc cége volt a kivitelező, jelentősen elszálltak a költségek és a tervezettnél hosszabb a menetidő, jegyezte meg a momentumos képviselő. Problémának nevezte, hogy a kínai vasútvonallal kapcsolatos részleteket titkosították, a költségek megtérülése ezer év alatt várható csak. A bizottság fideszes elnöke, az ülésre késve érkező Bánki Erik figyelmeztette a képviselőt, hogy ez nem egy lakossági fórum, hanem az országos közlekedés-fejlesztés a téma.
Örülnek, hogy nem a kormány vonalát követi
A párbeszédes Mellár Tamás egyetértett a vasúti fejlesztés fontosságával, hiányolta viszont az egyeztetéseket. Megjegyezte, bizonyos területeken meg lehet fontolni a piacosítást. Az autópályák koncesszióba adása esetében a versenyt hiányolta, problémának nevezve, hogy egy kézbe került ez a terület is. Ma tovább tart eljutni vonattal Pécsről Budapestre, mint pályája kezdetén, a hetvenes években, fogalmazott Mellár.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt mondta, örül, hogy Lázár János is látja a társadalmi problémákat, és nem a kormány vonalát követi. Debrecen környékére például vendégmunkások tömegét importálják, mert helyben, ingázással már nincs elérhető munkaerő. Látszik-e, hogy mai árfolyamon mennyibe kerül a Budapest-Belgrád vasútvonal, mikorra térül meg pontosan? – tette fel a kérdést. Emlékeztetett, rengeteg vasúti baleset történt az utóbbi időben, szükség lenne fejlesztésekre ezek elkerülésére. Jelezte továbbá, Óbuda közlekedését három HÉV-átjáró csapja agyon, változtatni kellene ezen, s ez nem százmillárdos kérdés.
Az építőanyagok 80 százalékban nem hazai forrásúak, ez is hajtja az inflációt. Ha az EU-s pénzek ilyen arányban kerülnek külföldre, kit is támogat Brüsszel – kezdte válaszát a miniszter. Mint mondta, ugyanez a helyzet a járműgyártás terén is. A beruházások kerüljenek magyar vállalkozásokhoz, sürgette Lázár.
Lázár János a parlament gazdasági bizottsága előtt (Fotó: György Zsombor / Magyar Hang)
Nem vitatja, hogy az újbudai fejlesztések környezetterheléssel járnak. Bejelentkezett László Imre polgármesterhez, jövő héten tárgyalnak. A kerület és a civilek még jogi úton fékezhetik a beruházást. Viszont ha nem lesznek meg január közepéig a fellebbezések miatt a jogi keretek, Magyarország elveszíti a vonatkozó uniós forrásokat. Ez nem a kormányzat felelőssége lesz, mondta Lázár. Ezért is szeretne a DK-s polgármesterrel közösen kompromisszumra jutni a körvasút ügyében. A vasúti hidat már három sávossá tették, ez már kész helyzet.
Ha a kerület semmiképpen nem akarja a fejlesztést, dolgozni kell azon, hogy az ország más részén hasznosítsák a forrást. Tárgyalt az ingatlanos piac fontos szereplőivel. Nekik is jelezte, az az idő, amikor az önkormányzatok nem szólhatnak bele a fejlesztésekbe, lejárt. Ez hatással lesz az ingatlanok árára is. A legtöbb építkezés a 13. kerületben folyik, a tervtanács az ott élőket is védeni akarja, akkor is, ha ez épp a kerület vezetésének nem érdeke.
A Mol-torony környéki közlekedési nehézségeket villamoshálózat-fejlesztéssel tervezik enyhíteni. Emlékeztetett, a közösségi közlekedés ára nem emelkedett. Gondolkodnak, milyen új termékekkel lehet arra ösztönözni az embereket, hogy ezt a közlekedési formát válasszák. Alapvetően a díjtételekkel lehet ösztönözni.
A Kárpát-medencéből minden út Budapestre vezessen
A vasútépítéseket lehet üzleti alapon vizsgálni, 8 év alatt egy Budapest–Belgrád vonal nem térül meg. De más területen az ország nyer vele. Óriási érdek fűződik ahhoz, hogy a tágan értelmezett Kárpát-medencéből minden út Budapestre vezessen – mondta. Ha rajta múlna, minden erővel ösztönözné a kolozsvári, akár krakkói gyorsvonat megépítését. Hozzátette, valóban szóltak érvek amellett, hogy a belgrádi vasút érintsen magyar nagyvárosokat, ő is ezt képviselte. Emellett elismerte, a piaci alapon működő GYSEV ma jobban teljesít, mint a MÁV. A Pécs–Budapest és a Szeged–Budapest viszonylat vasúti téren valóban jelentős fejlesztést igényel. Hiába van jó vonatunk, ha a pályán csak lassan tud haladni – mondta. Hozzátette: autózni ma Magyarországon inkább kényszer, mint hobbi.
Lázár János a parlament gazdasági bizottsága előtt 2022. december 12-én (Fotó: György Zsombor/Magyar Hang)
Szerinte ellentmondás, hogy miközben divat korrupciót kiáltani, a világ nagy tőzsdei cégei mégis itt ruháznak be. Debrecent a kínai befektetések más dimenzióba lökik, Miskolc és Nyíregyháza körül is várható az agglomeráció kiépülése, ezt közlekedésfejlesztéssel kell támogatni.
Ami a baleseteket illeti, magát a vasútat hosszú évek óta nem marasztalta el az igazságszolgáltatás. De abszolút érdek az átjárók biztonságosabbá tétele. Hozzátette azt is, a tragédiák jelentős része öngyilkosságra vezethető vissza. Elmondta azt is, a HÉV-et mindenképpen fejleszteni fogják. Az M0 bővítése az ország érdeke, de egyelőre nem valószínű, hogy belátható időn belül megvalósul – tette hozzá.
Az elektromobilitás terjedése nagy kihívás elé állítja a szolgáltatót. Jelenleg nem bírná ki a hálózat, „hogy az utcában mindenki árammal töltse a kocsiját” – mondta. Szükség van az Országház belső felújítására. Racionalizálni kell, takarékosabbá tenni az épületet. De ebben a ciklusban ez a munka nem fog elkezdődni. Tervezés zajlik, ezt a folyamatot támogatni tudja. Matolcsy György jegybankelnök kijelentéseit nem akarta kommentálni.
A mohácsi csata évfordulójára hidat kell építeni a Dunára, a várost fejleszteni kell. A 67-es utat és az M60-ast elvinné a határig, több átjárási pont szükséges szerinte. Újságírói kérdésre azt is mondta, hogy felkérte Vitézy Dávid lemondott közlekedési államtitkárt, hogy legyen tanácsadója, de ő nem fogadta el.
A bizottsági ülés után röviden mi is kérdezhettük Lázár Jánost, miniinterjúnkat itt olvashatja.
