Szerintem a magyar sajtónak és azoknak a civil szervezeteknek, akik a közélet befolyásolásában részt vesznek, nekik is érdekük az átláthatóság. Azon lehet vitatkozni, ehhez milyen lajstrom, nyilvántartás, szankció társul, mert ez csak egy egyéni képviselői indítvány, még nincs döntés, majd meglátjuk milyen születik – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtöki dombóvári fórumán kérdésre válaszolva. Itt azonban hangsúlyozta, hogy ez másokra nem vonatkozna, például a külföldről pénzt kapó szociális szervezetekre, egyházakra sem. Szerinte ahhoz jogos érdek fűződik, hogy ha valaki külföldről kap támogatást, arról számoljon be. Ebben nem érzi a demokrácia lábbal tiprását. És úgy véli, semmi gond nincs abban, ha valaki külföldről kap pénzt, akkor vállalja a pénzmosásra vonatkozó szabályokat, és hogy nem nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tennie.
Az átláthatósághoz hozzátartozik, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy aki befolyásolni akarja a véleményét, az kinek a megbízásából teszi ezt – mondta Lázár János. Szerinte az összes többi technikai kérdés, például hogy milyen szankciója van, ha valaki ezt elhallgatja, vagy nem tartja be azt, mert a törvényeket mindenkinek be kell tartani. Arról is beszélt, hogy azt tapasztalja, hogy rengetegen akarják az emberek véleményét befolyásolni, a politikusokra vonatkoznak átláthatósági szabályok, de másokról nem tudjuk, kitől kapják ehhez a pénzt, forrást, itt példaként az influenszereket, digitális véleményvezéreket, megmondó embereket említette. Szerinte a sajtó is mindig átláthatóságot követel, most ez itt van, mégis tiltakoznak.
„Ezt én jó és megfontolandó javaslatnak tartom, mert az alapelvet kell tisztázni, abban kell állást foglalni, hogy létezik-e az, hogy külföldről befolyásolni akarják a magyar közéletet. ha létezik ez a jelenség, akkor ennek az egyik orvossága, a teljes nyilvánosság. Ami jelenthet vagyonnyilatkozatot, jelenthet átláthatóságot, és sorolhatnám ezeket a nemzetközi gyakorlatban bevett, és itt most nem Oroszországra gondolok, hanem EU-s országokban is vannak ilyen intézmények” – mondta az esemény után a Magyar Hang tudósítójának Lázár János. De azt is megjegyezte kérdésünkre válaszolva, hogy még frakcióülésen nem került napirendre a javaslat.
Mint megírtuk, jövő kedden tárgyalja az Országgyűlés „a közélet átláthatóságáról” címet viselő, valójában a kormánykritikus sajtó és a civilek megfélemlítését és ellehetetlenítését lehetővé tévő törvényjavaslatot. Kövér László a házbizottság csütörtöki ülésére nyújtotta be az Országgyűlés jövő heti napirendi tervezetét, amely felkerült a parlament honlapjára is. Eszerint kedd este lesz a törvényjavaslat általános vitája, ahol az előterjesztő Halász János, a kormány és a parlamenti frakciók is ismertethetik az álláspontjukat. Az ellehetetlenítési vagy üldözési (hivatalos nevén átláthatósági) törvény a kihirdetést követő harmadik napon, azaz a jelenlegi tervek szerint június közepén lép életbe. Ha a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. Ez azzal jár, hogy az adott szervezet nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ha felmerül, hogy egy szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak.
Arról is beszámoltunk hogy bár a kormány tagadni próbálja a putyini mintát, és Lánczi Tamás még egy 1938-as amerikai ügynöktörvényt is felemlegetett, a nemzetközi sajtón belül a francia is egyértelműen az orosz szabályozásokhoz hasonlítja azt, amit Orbán Viktor és kormánya megpróbál most elfogadtatni. Magyarország hátat fordítana az Európai Uniónak azzal, ha a parlament elfogadná az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatot – mondta a Magyar Hangnak Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.
„Ezzel Magyarország hátat fordítana az Európai Uniónak”
Több ponton is uniós jogot sérthet a kedd éjszaka benyújtott átláthatósági törvényjavaslat az általunk megkérdezett jogász szerint.
