
Ma 11 óra 50 perckor leállt a budapesti tömegközlekedés tíz percre.
Kollégánk, Hutter Marianna a Blaha Lujza térről azt jelentette, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a rendkívüli forróságban ingyen sört és vizet osztott, hogy könnyebbé tegye a leállást. A helyszínen rendkívül nagy volt a sajtóérdeklődés, ami nem is csoda: a Blaha a város egyik fő csomópontja, számos buszjárat, a metró és villamosjáratok is érintik – a torlódás garantált. Egy idősebb férfi kollégánk kérdésére azt mondta, kár, hogy a helyzet idáig fajult, az ilyen nézeteltéréseknek a végén az utasok isszák meg a levét, s ha mindenki végezné a dolgát, akkor ez elő sem fordulhatna. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem tudja eldönteni, melyik félnek van igaza, és szerinte ezzel nincs is egyedül.

Pár villamosmegállóval arrébb, a Mester utcánál, az emberek zöme a járaton bekkelte ki a tíz perces leállást. A Mester utca és a Ferenc körút sarkán megjelent Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Döme Zsuzsanna Suzi alpolgármester, akik vizet és alkoholmentes sört osztottak a villamoson ülő és a megállóban várakozó utasoknak.
Emlékeztetőül: Karácsony Gergely főpolgármester a hét elején jelentette be, hogy pénteken 11 óra 50 perctől tíz percre leáll a tömegközlekedés Budapesten. A politikus azt mondta, az önkormányzat ezzel a közszolgáltatások fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. A mostani leállásról azután döntött a városvezetés, hogy a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forintot inkasszózott Budapest folyószámlájáról szolidaritási adó címen – az idei évben már 89 milliárdot kellene ilyen címen befizetnie a fővárosnak, de a budapesti költségvetésbe csak 38 milliárdot terveztek be, annyit, amekkora támogatást az állam ad a kötelező feladatok ellátásához. A hiányzó csaknem 51 milliárdot vitatja tehát a főváros, a kincstár ennek ellenére levonta a más említett újabb részletet, a 10,2 milliárdot. Az elvonást az önkormányzat jogtalannak minősítette, bírósághoz fordult, azonnali jogvédelmet kért, a kincstár ennek ellenére vonta el a pénzt. Karácsony szerint így bizonytalanná váltak a budapesti közszolgáltatások, köztük a tömegközlekedés működtetése is.

A demonstrációval kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármester a Magyar Hangnak elmondta: ez nem sztrájk, az a szakszervezetek ügye, bele is fogtak a sztrájkbizottság megalakításába. Ez egy jelzés. „Egyrészt a kormánynak, hogy véget kell vetni a Budapest-ellenes politikának. Másrészt a budapestieknek, hogy mi a tét: a város működése és hétköznapjaink nyugalma. Amikor pár éve egyszer bemondtuk a BKK utastájékoztatóján keresztül, hogy nem kaptuk meg a nekünk járó 12 milliárdos állami normatívát, azonnal elutalták. Szóval ez csak az első figyelmeztetés, aztán jön a többi” – közölte, majd arra a kérdésünkre, mi jöhet még, ezt válaszolta: – Ha így marad, akkor a 10 perces leállásból nagyon gyorsan lehet 10 óra, 10 nap, 10 hét, bármi. Az elmúlt 15 évben nem volt munkabeszüntetés hál’ istennek, de az nem lehet, hogy ne hívjuk fel a döntéshozók figyelmét arra, mivel játszanak. Olyan nincs, hogy a főváros fizetésképtelen, és az állami költségvetést ez nem érinti. Mert akkor a hitelezők fel fogják tenni azt a kérdést a kormánynak, hogy hogyan lehet, hogy egy ekkora város nem tud fizetni. Erre vagy azt tudják mondani, hogy „csak politikailag szívatjuk őket”, ami egy rossz válasz, vagy azt, hogy „a költségvetés annyira nehéz helyzetben van, hogy be kell szednünk a BKV-sok fizetésére szánt pénzt is” – ez szerintem még rosszabb válasz. Tehát aki Budapestet csődbe akarja vinni, azt Budapest magával rántja. Lehet velünk szórakozni, csak nem érdemes. Ez a város a magyar gazdasági teljesítmény 38 százalékát produkálja. Ha van egy egyhetes BKV-sztrájk, akkor már érdemes a GDP előrejelzéseket egy százalékkal lefelé módosítani, mert olyan brutális hatása van. De hogy lesz-e ilyen sztrájk, azt nem én döntöm el, hanem a munkavállalóink.
Minderre reagált Orbán Viktor is a péntek reggeli rádiónyilatkozatában, amelyben egyebek mellett úgy fogalmazott: „Ami a konkrét intézkedést illeti, azt példátlannak lehet mondani. Az a politikának a kiindulópontja, hogy vannak közszolgáltatások, amelyekre az embereknek szükségük van. Az, hogy a tulajdonosi jogokkal valaki úgy él, hogy nem nyújtok közszolgáltatást, elég különös” – mondta, hozzátéve: – Szomorú látni, nem is tudom, mit mondjak, talán vergődést? Ahogy a város vezetése nem tud megbirkózni a város életének mindennapi kihívásaival. Nem könnyű dolog a kormányzás, és Budapest mégis 1 millió 700 ezer ember, vezetői hibák vannak, kollégaként ezt tudom mondani – közölte.
„Muszáj felhívni a figyelmet arra, hogy így nem lehet tovább gazdálkodni” – ezt már Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke közölte lapunkkal, hozzátéve: Az elvonások mértéke már olyan szintű, amely mellett nem lehet felelősen működtetni a város szolgáltatásait. Ebben a kérdésben egyetértés van a tulajdonos, vagyis a főváros és a szakszervezetek között – mondta az érdekképviseleti vezető. Hozzátette, hogy nem örömteli ez a dolgozóknak sem, hiszen a menetrend felborul, a munkavállalóknak ez stresszt jelent, mert így is nehézségekkel küzdenek. Ám ezt a tíz percet a rendszer még elbírja, különösen azért, mert a főpolgármester is jelezte: olyan időszakra esik az akció, amikor az utasforgalom a legalacsonyabb. Arról is beszélt, hogy a metróvonalakon különösen odafigyelnek majd a biztonságra: a BKK utaskoordinátorokat vet be annak érdekében, hogy ne engedjék le az utasokat a peronokra, ha a metrószinteken túltelítettség alakulna ki. Naszályi szerint ugyanakkor nagyobb fennakadás nem várható, legfeljebb vonalanként egy járat kimaradása okozhat később rövid csúszásokat.
A szakszervezeti elnök arról is beszélt, hogy a dolgozók körében vegyes a megítélése a demonstratív leállásnak. „Sokan értik és támogatják, de vannak olyan kollégák is, akik kétkednek, miért kell nekik ebben részt venniük. Teljesen érthető, hiszen a közvélemény sokszor az ő nyakukba varrja a problémákat, miközben az igazi felelősség nem náluk van. Ez a fajta megosztottság is jelzi, mennyire átpolitizálódott a közösségi közlekedés helyzete” – mondta, leszögezve: „Mi nem akarjuk leállítani a várost. Épp ellenkezőleg: azért dolgozunk, hogy elkerüljük a komolyabb sztrájkokat. De ha nem történik érdemi egyeztetés és változás, akkor előfordulhat, hogy a jövőben már nem tíz percre, hanem akár órákra is megállhat a közlekedés. A cél az, hogy a főváros, a kormány és a dolgozók egy asztalhoz üljenek, és közösen találjanak megoldást. Ha ez nem történik meg, akkor sajnos nem tudjuk kizárni a komolyabb megmozdulások lehetőségét sem” – mondta.