Az elmúlt hetekben szinte leállt a magyar oltási program, így lassan elolvad az európai országokkal szembeni előnyünk. A héten Belgium és Finnország is megelőzte hazánkat a beadott első oltások tekintetében, és bár a teljes védettséget szerzett lakosság arányát nézve még mindig előkelő helyen állunk, a tendencia a vírusvariánsok miatt több helyen is felerősödő járvány miatt ijesztő. Úgy tűnik ugyanis, hogy amíg számos ország júliusban elérheti a 70-80 százalékos átoltottságot, nálunk már a 60 százalék is irreális elvárás. Az elénk ugró finnek esete ráadásul arra is rámutat, hogy az időben meghozott intézkedésekkel vakcina nélkül is kordában lehetett volna tartani a járványt.
Amíg Magyarországon hivatalosan közel 808 ezren fertőződtek meg, addig Finnországban kevesebb mint 95 ezer kapta el a betegséget. Nálunk a 30 ezerhez közelít a halálos áldozatok száma, a skandináv országban kevesebb mint ezer áldozata volt a kórokozónak. A különbség azért is megdöbbentő, mert a vírus hasonló időpontokban támadott a két országban: a tavalyi első hullám szinte ugyanakkor indult, és az őszi második is sokban megegyezett, ahogy a januárban berobbant harmadik is. Eltérést csak a hatóságok reakciójában találhatunk. A napi új megbetegedések számának emelkedésekor Finnországban szigorú és célzott intézkedéseket vezettek be, szinte azonnal, az eredmény pedig magáért beszél: miközben a harmadik hullám csúcsán nálunk napi 11 ezer felett is járt az új fertőzöttek száma, a finneknél ez sosem érte el az ezret.
Mára az oltásoknak is köszönhetően változott a helyzet, hiszen bár heti szinten még mindig Finnországban regisztrálják a kevesebb fertőzöttet, az északi országban enyhén ismét erősödni látszik a járvány, miközben nálunk gyakorlatilag megtorpant a vírus. Ez azonban az átoltottság miatt törékeny győzelemnek tűnik, hiszen ahogy arra számos szakember is figyelmeztetett, a delta (korábban indiai) mutáció miatt a lakosság legalább 80 százalékát be kellene oltani ahhoz, hogy biztonságban tudjuk magunkat, és ebbe a 18 éven aluliak is beletartoznak, ahogy azt Izrael példája is megmutatta. A zsidó államban felülkerekedtek a kórokozón, ám a külföldről hazatért oltatlan gyermekek – akiknek szülei nem tartották be a karanténszabályokat – sikerrel elterjesztették a delta variánst az országban.
A Központi Statisztikai Hivatal május végi felmérése szerint a magyar lakosság közel 70 százaléka mondta azt, hogy vagy már beoltatta magát, vagy kérni fogja a vakcinát, és az egyértelműen elutasítók aránya is csupán 12 százalék. Vagyis, ha a bizonytalanokat is meg lehetne győzni az oltás hasznosságáról, akkor akár el is lehetne érni a 7-8 milliós átoltottságot, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök áprilisban még június elejére jósolt. A gyakorlatban azonban ez álomnak tűnik, hiszen az elmúlt két hétben 10 ezer alá esett az első oltások napi átlaga, ami azt jelenti, hogy ebben az ütemben talán decemberre elérnénk a 7 millió beoltottat – ami talán még mindig nem lenne elegendő, hogy elkerüljük a negyedik hullámot.
Ez pedig a nemzetközi példák tanulságait figyelembe véve lehet elgondolkodtató. A már említett Izrael mellett az Egyesült Királyság, Chile, Bahrein és a Maldív-szigetek is előttünk áll az átoltottság tekintetében, mégis mindannyian az újra erőre kapott járvánnyal küzdenek.
A turistaparadicsomként kiemelt kockázatot jelentő Maldív-szigeteken – ahová a magyar kormány tiltása ellenére tömegével zarándokoltak el honfitársaink a járvány alatt – júniusra kellő mennyiségű szakember hiányában az összeomlás szélére sodródott az egészségügy. Chilében, ahol a lakosság közel 80 százaléka már megkapta legalább az első oltást, és több mint 60 százalékuk elvben a teljes védettséget is megszerezte, január eleje óta folyamatosan küzdenek a járvánnyal, június elején még napi 7-8 ezer új fertőzöttet regisztráltak. A dél-amerikai országban ezért is vizsgálják a harmadik oltás lehetőségét, a szakemberek ugyanis a széles körben használt kínai Sinovac vakcináját is felelőssé teszik a járványhelyzetért. Ugyanezt tervezik Bahreinben is, ahol a nálunk is megismert Sinopharm oltóanyagát Pfizerrel váltanák ki a harmadik alkalommal, így erősítve a lakosság védelmét. Erre szükségük is van, hiszen az 1,6 milliós országban heti szinten tízszer annyi új fertőzöttet regisztrálnak, mint Magyarországon. Miközben a lakosság hatvan százaléka már mindkét oltást megkapta.
Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság is egy újabb hullám küszöbén van, vagy már át is lépett azon. Szerdán több mint 16 ezer új fertőzöttet találtak, ami 40 százalékos növekedést jelez az egy nappal korábbi adatokhoz képest, és február eleje óta a legmagasabb érték. A delta variáns terjedése miatt Angela Merkel német kancellár jelezte, az Egyesült Királyságból az EU területére lépőknek karanténbe kellene vonulniuk. Félelme nem alaptalan, hiszen Portugáliában is azt követően robbant be ismét a járvány, hogy megnyitották a határokat a brit turisták előtt. Nem mellékesen London ad majd otthon a labdarúgó-Európa-bajnokság elődöntőinek és döntőjének, amelyekre meccsenként 65 ezer embert engednek majd be a Wembley Stadionba.
Magyarországon mindeközben újabb lazításokat jelentett be a kormány, 5,5 millió beoltottat követően nem lesz szükség maszkra a zárt terekben, és a strandok, éttermek, szállodák immár védettségi igazolvány nélkül is látogathatók lesznek.
Ez a külföldi példákat látva komoly kockázatot rejthet magában. Az újrainduló turizmus – az Európa-bajnokság mérkőzéseire már így is több ezer szurkoló érkezett egyebek mellett az egyik legfertőzöttebb országnak számító Portugáliából – miatt a delta variáns sokkal könnyebben terjedhet, immár akár zárt térben is.
A járvány elleni védekezés eddigi sikerére tekintettel ez nem sok jót jelez. A Telex cikkéből kiderül, hogy a koronavírus-járvány idején mérhető többlethalálozást nézve Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban található. Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docensének számításai szerint a három hullám ideje alatt 22 ezerrel többen haltak meg annál, mintha nem lett volna járvány Magyarországon. Mindehhez az elkésett intézkedésektől kezdve az egészségügy állapotáig számos tényező hozzájárult, a következő buktató pedig az oltási program kudarca lehet. Hosszú távon ugyanis az 55-60 százalékos átoltottság könnyen kudarcnak bizonyulhat.
Bár a kormány a vakcinára építette a sikerkampányát, egy esetleges – delta vagy egyéb, a közeljövőben felbukkanó variánssal súlyosbított – negyedik hullám idején azonban már bőven az európai középmezőnyben leszünk az átoltottság tekintetében.
A kormány hozzáállását a helyzethez jól mutatja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter videója, amelyben a politikus Angela Merkelnek adott csípős választ. A német kancellár korábban aggodalmát fejezte ki a telt házas budapesti meccsek miatt, amire Szijjártó úgy reagált, hogy gyorsabban kellett volna oltani, és akkor máshol is lehetne ilyen hangulat. A miniszter magabiztosságát árnyalja valamelyest, hogy Németország mellett hamarosan Dánia, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Spanyolország és Portugália is megelőz bennünket az átoltottság terén. De a Svájccal, Csehországgal, Franciaországgal és Írországgal szembeni előnyünk is elfogyhat nemsokára.
