Az elmúlt hónapokban az ellenzéki pártok megalkották, a pártvezetők pedig jóváhagyták azt a „történelmi jelentőségű dokumentumot”, ami rögzíti a közös kormányzás alapelveit – ezt jelentették be a pártok vezetői kedden délután egy közös sajtótájékoztatón. Hat pontot határoztak meg, ezeket külön-külön magyarázta meg a Jobbik, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP és a Demokratikus Koalíció vezetője.
Önmagával békében élő nemzet
Jakab Péter (Jobbik) azzal kezdte, hogy megteremtik a társadalmi békét, ezzel véget vetnek az elmúlt évtized gyűlölködésnek. Erre az ellenzéki összefogás szerinte a garancia, amely képes volt ideológiákon átívelve összekötni őket. – Mi mindannyian és mindenekelőtt magyarok vagyunk és csak utána különféle pártok elnökei. Mindenkit a nemzet részének tekintünk és mindenkit képviselni fogunk, aki magyarnak vallja magát – fogalmazott.
Demokratikus jogállam
Fekete-Győr András (Momentum) szavai szerint olyan jogállamot fognak építeni, ahol a hatalom szolgálja a törvényt, nem pedig fordítva. Szabad országot szabad sajtóval, oktatással, tudománnyal és szabad művészettel. Egy olyan országot, ahol nem egyetlen ember akarta határozza meg az ország jövőjét. Mint mondta, véget vetnek az oligarchák uralmának, leszámolnak a korrupcióval, egyetlen bűn sem maradhat büntetlenül.
Jövőbe tekintő kormányzás
Schmuck Erzsébet (LMP) elmondása szerint olyan kormányzásra készülnek, amely a jelen érdekei mellett számításba veszi az ország és a bolygó jövőjét is. Olyan kormányzásra van szükség, amely minden döntésnél figyelembe veszi a fenntarthatóság szempontjait. Kitért a migráció kérdésére is – mint fogalmazott –, az igazi mély okokat kell kezelni. Az erőszakos konfliktusok megszüntetése a cél, amiben számítanak az európai együttműködésre, de „a bevándorlást a nemzeti kormány kezében kívánjuk tartani”. – Fellépünk az illegális migráció, az embercsempészet és emberkereskedelem minden formája ellen – fogalmazott.
Gondoskodó társadalom
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, hogy egy olyan társadalmat akarnak, amelyik nem hagyja magára az időseket, betegeket, szegénységben élőket. Igazságos újraelosztási rendszert hoznak létre, amelyben mindenki elérheti az ingyenes és jó minőségű egészségügyet, oktatást és kultúrát. Ahol az, aki tehetősebb, jobban hozzá fog járulni a közöshöz.
Igazságos társadalom
Kunhalmi Ágnes (MSZP) ezen programpontot azzal magyarázta, hogy méltányos közteherviselésre van szükség, amelybe bevonják a „felső tízezret” és a nagyvállalatokat is. A gazdaság demokratizálását sürgette és alapvető fontosságúnak nevezte, hogy tisztességes munkáért tisztességes bér, tisztességes életért tisztességes nyugdíj járjon. A munkaügyi törvényeket úgy alakítják majd át, hogy azok a dolgozókat védjék, egyúttal a „rabszolgatörvényt” eltörlik.
Európai Magyarország
Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció) arról beszélt, hogy sok vitánk van az Európai Unióval, de ez természetes, az EU nem tökéletes. Azonban a történelmi választási lehetőségek közül Magyarország számára a legjobb, legfontosabb Európában maradni. Nem másodrendű polgárként, hanem lassan hasonlóképpen élni a Kárpát-medencében, mint Nyugaton. – Hazafias kormányt szeretnénk, európai kormányt – fogalmazott a pártelnök.
A tájékoztatón elhangzott, hogy „a győzelem technikai feltételeit már lefektették”, hiszen megállapodtak arról, hogy közös listán, közös jelöltekkel indulnak el a 2022-es országgyűlési választáson. – A kormányváltás eszköz, de nem cél. Hiszen a cél egy sikeres, boldog és virágzó Magyarország megteremtése – közölték.
