A régió békéjét és biztonságát valakinek kézbe kell vennie! – jelentette ki a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, egy háttérbeszélgetésen az MTI beszámolója szerint. Ezt a felelősséget Benkő Tibor szerint Magyarországnak kell vállalnia. „Legyünk vezető nemzet!” – fogalmazott.
A miniszter felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romulusz parancsnoki kinevezési ünnepségén Orbán Viktor kormányfő is szólt arról, nem fogja Magyarországot megvédeni senki.
A NATO sem avatkozik be mindig, az egy kollektív védelmi szervezet. Mindig az 5-ös cikkelyt emlegetik, pedig azt megelőzi a 3-as, amely kimondja: minden ország köteles olyan haderőt, olyan képességet építeni, amellyel garantálni tudja saját biztonságát. Ezt kell felajánlani a NATO-nak. A nemzeti kötelesség és felelősség az elsődleges – hangsúlyozta.
Benkő Tibor azt is kiemelte, hogy amikor azt mondják: a térség meghatározó haderejét kell megvalósítani, „van mire építkezni”.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt humánpolitikáért felelős helyettes államtitkári posztját egyelőre nem töltik be, hanem feladatainak egy részét viszi magával. Így a Magyar Honvédség Parancsnokságon folyik majd a honvédelmi és haderőfejlesztési program honvédelmi részének megvalósítása is. A minisztérium feladata a tervezés, az irányítás és a feltételek biztosítása lesz – fejtette ki.
Felidézte: a rendszerváltáskor átalakított Honvédelmi Minisztérium magába foglalta a Honvéd Vezérkart, így a miniszter irányította és vezette a katonai szervezeteket. „Az nem jó, ha egy politikus vezet katonai szervezeteket” – fogalmazott.
Ezért választották szét 2019. január elsejével a szervezetet, és jött létre a különálló Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ezzel együtt kiemelte: szükség van arra, hogy egy politikai vezető, a miniszter mellett legyenek katonai szakemberek is.
Áder János: A magyar honvédek képesek az ország biztonságát szavatolni
Az államfő Tatán tekintette meg a frissen beszerzett haditechnikai eszközöket.
A miniszter szerint a fiatalokat már óvodás korban meg kell szólítani. Hozzátette: nem katonát akarnak nevelni mindenkiből, de szeretnék, ha a hazafias honvédelmi nevelés megvalósulna. Céljuk, hogy a fiatalok ismerjék meg az országot, történelmét, legyenek hazafiasabbak.
Ezen célok megvalósítását segíti a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a honvédelmi tábor – mondta.
Benkő Tibor arról is beszámolt, hogy a kadétképzés legmagasabb szintjét jelentő honvéd középiskola és kollégiumból egy működik az országban, Debrecenben. Ennek indul egy tagintézménye ősszel Nyíregyházán. Jövőre pedig létrejöhet egy katonai középiskola és kollégium Hódmezővásárhelyen.
Kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a budapesti Honvédkórház a koronavírus-járvány elleni védekezésben is kiemelt szerepet töltött be. Ugyancsak a pandémiás helyzetben megkezdte működését a NATO által is alkalmazott honvédségi mobil kutatólaboratórium.
Ez a labor az elmúlt időszakban az országos intézetekkel együttműködésben a vakcinák összetételét, alkalmazhatóságát is vizsgálta. A katonai egészségügyi, járványügyi képesség fontosságát igazolta a koronavírus-járvány, hiszen bebizonyosodott, egy ilyen vírus is okozhat hatalmas károkat – közölte Benkő Tibor.
Kérdésre válaszolva fontosnak nevezte, hogy „a katona tetőtől talpig magyarban legyen”, a magyar egyenruha az utolsó gombjáig legyen minőségi magyar gyártmány. A technikai eszközök tekintetében is szeretnék, hogy ne legyen kiszolgáltatott helyzetben az ország. Ezért fontos a magyar védelmi ipar fejlesztése – mondta.
A nagy honvédelmi átalakulás előzménye, hogy az elmúlt 30 évben példátlan módon lényegében egyszerre mondott le Korom Ferenc, a honvédség parancsnoka és helyettese, Böröndi Gábor. A Portfólió emlékeztet, hogy jövőre már 1000 milliárd forintot tervez költeni a kormány védelmi kiadásokra, melynek jelentős részét eszközvásárlások teszik majd ki, ezzel a magyar GDP 1,7 százaléka már katonai kiadásokra megy majd el.
