Kemenes Csabát, Mészáros Lőrinc és több minisztérium, állami vállalat valamint NER-közeli társaság jogi képviselőjét egy, a cégét érintő közokirat-hamisítási ügyről kérdeztük, amire ő azzal próbálta leállítani lapunk munkatársát, hogy előtte van egy lehallgatási jegyzőkönyv, amiből – szerinte – kiderül, ki volt a forrásunk. Az ügy súlyos aggályokat vet fel.
Kemenes Csabát, a NER sztárügyvédjét december 18-án azért kerestem meg, mert a szerkesztőségünkhöz befutó információink szerint az egyik érdekeltségébe tartozó cég érintett egy legalább száz rendbeli közokirat-hamisítási ügyben, legalábbis ennek gyanújával folytat nyomozást a rendőrség. (Erről az ügyről ITT olvashat.) Ám, nem kis meglepetésemre a vele folytatott egyik telefonbeszélgetés során egy még inkább figyelemreméltó és egyben aggasztó információra derült fény.
Hirdetés Az ügyvéd néhány órával azután, hogy szóban és írásban is nyilatkozott a cégét érintő ügyben (hangot adva megkeresésünk miatti mély felháborodásának és jelezve, jogi lépéseket fog tenni, ha bármit le merünk írni), ismét telefont ragadott, hogy közölje: előtte van egy lehallgatási jegyzőkönyv, amely – állítása szerint – hitelt érdemlően árulkodik arról, személy szerint kitől is származnak az ügyével kapcsolatos értesüléseim. Közölte azt is, amennyiben bármi megjelenik, úgy a lehallgatási jegyzőkönyvből származó információkat fel fogja használni ellenem.
Azaz nem kevesebbet állított, mint hogy rólam, mint a Magyar Hang munkatársának kapcsolati hálójáról, telefonbeszélgetéseiről és azok tartalmáról vannak lehallgatásból származó bizalmas információi.
Sok a kérdés, kevés a válasz
Az ügy súlyos kérdéseket vet fel: mely hatóság döntött a megfigyelésről és miért? Kit, kiket figyeltek meg? Hogyan kerülhet egy lehallgatási jegyzőkönyv egy ügyvédhez? Felhasználhat-e titkosszolgálati információkat egy ügyvéd egy újságíró fenyegetésére?
A lapunk által megkérdezett jogi szakértő a rendelkezésünkre álló információk alapján arra mutatott rá, hogy titkos eszközökkel való megfigyelést a nemzetbiztonsági szolgálatok csakis bírói illetve igazságügy-miniszteri engedéllyel folytathatnak. Egy ügyvédhez pedig törvényesen csak ügyvédi megbízás útján kerülhet lehallgatási jegyzőkönyv. A másik lehetőség, hogy illetéktelenül, törvénysértő módon szerezte azt az ügyvéd. De, ha az előbbi esetről van is szó, vagyis törvényesen van Kemenesnél egy lehallgatás dokumentációja, az ügyvédi titoktartás kötelezettsége akkor is köti. Azaz a rendelkezésére álló információkat, így például azt, hogy ki, kik és mi szerepel a lehallgatási jegyzőkönyvben, nem, vagy csakis megbízója felhatalmazásának birtokában adhatja ki, kizárólag a felhatalmazásban megjelölt személyeknek.
Sajtómegkeresést küldtünk az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal részére is, azt tudakolva, hogy 2018., vagyis a Magyar Hang alapítása óta megfigyelték-e a szerkesztőség, illetve a lap munkatársainak távközlési eszközeit, történt-e lehallgatás, ha igen, milyen okból kifolyólag, valamint hogy készült-e olyan lehallgatási jegyzőkönyv, amelyben a Magyar Hang bármely munkatársának neve és konkrétan az én nevem szerepel akár célszemélyként, akár nem célszemélyként. Válasz megkeresésünk után több hónappal sem érkezett egyik helyről sem.
Ügyvédi titok és szürrealitás
Ezzel párhuzamosan magánál Kemenes Csabánál is érdeklődtem. Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR ugyanis rögzíti, az adatkezelő az érintett személy kérésére köteles közölni az adatkezelés célját, a kezelt adatok kategóriáját, illetve azt, hogy milyen módon és meddig tárolják az adatokat, ahhoz ki, kik férhetnek hozzá. Megkeresésemben emlékeztettem a december 18-i telefonbeszélgetésünk során részéről elhangzottakra, lévén hogy akkor és tőle értesültem a lehallgatásomról, valamint arról, hogy ennek során keletkeztek információk rólam és a kapcsolati hálómról.
Válaszában Kemenes ugyan részben letagadta korábbi szavait – vagyis azt, hogy telefonbeszélgetéseink során bárkit nevesített volna és magát a fenyegetését – azt ugyanakkor nem tagadta, hogy titkos eszközökkel szerzett információi vannak rólam és hogy adatokat tárol velem kapcsolatban. Olyannyira nem, hogy közölte: az adatokat az ügyvédi törvénynek megfelelően kezeli, és röviden részletezte az adatkezelés informatikai hátterét, illetve a hozzáféréssel rendelkezők körét is. Egyéb részletet, így azt hogy konkrétan milyen személyes adatok birtokában van, milyen céllal és jogcímen tárolja azokat, ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem közölte.
Ezt követően még két felszólítást küldtem Kemenesnek, felhívva a figyelmét a GDPR-ban rögzített harminc napos határidő lejártára, valamint arra, hogy kár tagadnia az elhangzottakat, ugyanis szükség esetén, akár bíróság előtt tudom bizonyítani, mi hangzott el a részéről.
Újabb megkereséseimre aztán elszakadhatott a cérna a NER sztárügyvédjénél. Legalábbis erre utal a tőle érkező már-már szürreális válasz, amelyben ismét név szerint említette, kit vél forrásomnak és néhány személyeskedő megjegyzés kíséretében közölte, csakis olyan információkat tárol rólam, amelyeket az én megkereséseim révén ismert meg, vagyis amit én osztottam meg vele. Ez azonban annak fényében nehezen hihető, hogy korábban ügyvédi titoktartásra hivatkozva maga tagadta meg a személyemmel kapcsolatos információk közlését. Kifejtette továbbá, hogy nem mástól, mint az általa vélelmezett forrásunktól tudja, hogy én „rendszeresen az ő kérésére és szájíze szerint” jelentetek meg cikkeket „apró szívességekért és ellenszolgáltatásért cserébe”.
Természetesen felajánlottuk Kemenesnek a nyilatkozás lehetőségét is, amivel élni kívánt. Ebben ismét megnevezte az általa vélelmezett forrásunkat, ismételten sérelmezte korábbi cikkünket – amely miatt perrel fenyegetett, mert nevét és képmását is közöltük, de végül nem perelt –, kifejtette azon álláspontját, hogy én etikátlan módon, ellenszolgáltatásért cserébe írok cikket, amit még be is ismertem – ezen állítás első fele és következésképp második fele sem igaz – és, bár nem kérdeztük, de arról is beszámolt, hogy etikai eljárás folyik ellene a Magyar Ügyvédi Kamaránál. Válaszának azon részét szó szerint közöljük, amely nem tartalmaz érzékeny információkat, vagy azokra való egyértelműen beazonosítható utalást.
„Jelen esetben mindez (t.i. korábbi cikkünk – a szerk.) törvénysértő is, mivel (...) [a] nyomozás esetén csak a gyanúsítást követően lehetne az ügyről, illetőleg a személyéről beszámolni, és akkor is kizárólag abban az esetben, ha a megjelenés a köznyugalmat súlyosan megzavaró, kiemelkedően súlyos bűncselekményről lenne szó és ez esetben is a gyanúsított személyének beazonosíthatatlannak kell lennie. A képmását nem lehetne engedély nélkül közzétenni, még gyanúsítás esetén sem.
Ezen felül Bodacz Péter azt is állítja a hozzám intézett kérdései végén megjegyzésként, hogy felveszi azokat a telefonbeszélgetéseket, amiket a megkeresett személyekkel folytat.
Ez tovább minősíti Bodacz Péter újságírót.”
Dr. Kemenes Csaba
Irodavezető Ügyvéd
Közgazdász Bankszakjogász
Korábbi cikkünkben egyébként mindössze azt közöltük, hogy Kemenes Csaba, a NER sztárügyvédjének cége – egy használtautó-kereskedés – érintett egy több mint száz rendbeli közokirat-hamisítási ügyben. Személyére terhelő állítást nem írtunk le, a rendőrség által megalapozottnak talált feljelentés részleteit sem ismertettük, mindössze annyit közöltünk, hogy a rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz, gyanúsítotti kihallgatás pedig cikkünk megjelenéséig nem történt.
Képmásának használatához pedig csak annyit: Kemenes közszereplő, hiszen – mint azt korábbi cikkünkben és lentebb is felidézzük – az elmúlt bő másfél évtizedben számos alkalommal szerepelt a médiában, nemcsak az általa képviselt, közérdeklődésre számot tartó ügyekben, de mint jogi szakértő is.
A NER sztárügyvédje és a Golden Visa
Kemenes Csaba a 2010-es években számos alkalommal szerepelt az állami tévében mint jogi szakértő, és ő volt az, aki az azeri baltás gyilkos, Ramil Szafarov kiadatási kérelmét megfogalmazta. Ügyvédi irodájának egyik weboldala, a kemenesugyvediiroda.hu előző cikkünk megjelenése óta elérhetetlen – amelyet természetesen lementettünk –, azon impozáns ügy- és ügyféllista szerepelt számos NER-referenciával: az ügyvéd részt vett többek között a Kulcsár-ügyben és az azzal kapcsolatos későbbi eljárásokban, a Postabank-ügyben, a Tasnádi-ügyben, a Defend Kft. ügyében, a Centrum Parkoló Kft.-ügyben, a Capital Partners brókercég ügyében, az Eclipse-ügyben, a Honvédelmi Minisztérium tábornokperében, a Hagyó-ügyben, a Buda-Cash-ügyben, valamint számos költségvetési csalás miatt indult eljárásban. Kemenes ügyfelei között megtalálható volt továbbá számos állami és NER-közeli cég, így az MVM Csoport, az MFB, az MKB, az Opus Csoport, illetve több minisztérium (Nemzetgazdasági Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium). A referenciamunkák felsorolásánál olvasható az is, hogy az ügyvédi iroda „Mészáros Lőrinc sajtóügyeinek intézését is ellátja”.
Ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, a Magyar Ügyvédi Kamara etikai szabályzata (10.6.) szerint „az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél az ügyvédi honlapon nem nevezhető meg.” Nem zárható ki tehát, hogy cikkünk megjelenése után épp emiatt tűnt el a weboldal.
A Kemenes Ügyvédi Irodának elérhető azonban egy másik weboldala, a kemeneslawfirm.com, amelynek tanúsága szerint az ügyvéd a letelepedési-kötvénybizniszben is utazik. Erről egyébként februárban a Hvg is írt, jelezve, hogy Kemenes önálló céggel viszi tovább külföldieknek szóló üzletágát: a Golden Visa Services Kft. fő tevékenységként adminisztratív szolgáltatásokat nyújt, de a bejegyzett egyéb tevékenységei az ingatlan-adásvételtől a tolmácsoláson keresztül az utazásközvetítésig számtalan olyan területre kiterjednek, amelyek jól illenek a letelepedési kötvények kiközvetítéséhez. Minderről a jelenlegi weboldalon angol nyelvű tájékoztató is található.
Mészáros Lőrinc perrel fenyeget, és sérelemdíjat emleget
A nagyvállalkozó nem közszereplőként magára – érvel jogi képviselője, aki szerint a vadászati kiállításon és úgy készült vele egy beszélgetés, hogy annak rögzítéséhez nem járult hozzá.
Kemenes Csaba egyébként nemcsak most, de már néhány évvel ezelőtt is perrel fenyegette szerkesztőségünket. 2020 februárjában azt követelte lapunktól és más sajtóorgánumoktól – jogi lépéseket kilátásba helyezve – ügyfele, Mészáros Lőrinc nevében, hogy tüntessük el oldalunkról azt a hangfelvételt, amelyen az oligarcha indulatos hangnemben próbálja lerázni a Hvg újságíróját, aki a Fehova vadászati kiállításon próbált interjút készíteni vele. (A lap akkor arról érdeklődött Orbán Viktor kormányfő barátjánál, hogy mennyiért adta el a Mátrai Erőművet a magyar államnak). Az ügy itt azonban meg is állt: vagy nem születtek feljelentések, vagy azokat nem találták kellően megalapozottnak, eljárás ugyanis nem indult.
