Lemondott Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, aki egyben a Médiatanács elnöke is, tudta meg a 24.hu. A lap úgy tudja, Karas a döntését már közölte is Áder János köztársasági elnökkel.
A portál értesülését az NMHH Kommunikációs Igazgatósága péntek délután megerősítette. Mint írták, az elnök a lemondását „új szakmai kihívások keresésével indokolta”.
Az M1 információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját, és utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.
Karas Monikát a miniszterelnök javaslatára 2013. augusztus 19-én nevezték ki a médiahatóság vezetőjévé az elhunyt Szalai Annamária helyére. A kinevezéssel Karas Monika automatikusan a Médiatanács elnökjelöltjévé vált, a parlament pedig 2013. szeptember 9-én meg is választotta kilenc évre a testület élére az ehhez szükséges kétharmados többséggel.
A kinevezés tehát 2022 szeptemberében, a jövő tavaszi országgyűlési választás után járna le. Az elnököt a hatályos médiaszabályozás alapján nem lehet újraválasztani, ezért a portál feltételezi, hogy Karas idő előtti lemondása lehetővé teszi, hogy még a jelenlegi kormánytöbbség döntsön az utódlásról. Így újabb kilenc évre tudják bebetonozni a több tízmilliárdos büdzsé felett rendelkező médiahatóság, valamint a médiaszolgáltatók működését ellenőrző Médiatanács új vezetőjét.
Karas Monika – aki korábban a Simicska Lajoshoz tartozó médiabirodalom jogásza volt – vezetése alatt a Médiahatóság és a Médiatanács évek óta kerüli az erős állásfoglalást, ha a kormánynak kellemetlen médiaügyekről van szó. A Telex felidézi például azt az esetet, amikor az MTVA-ban egy szerkesztői értekezleten Bende Balázs vezető szerkesztő arról beszélt, hogy a köztévében nem az ellenzéki összefogást támogatják, és ennek megfelelő narratíva alapján kell az anyagokat elkészíteni – akinek pedig ez nem tetszik, az mondjon föl. Karasék azon az alapon nem vizsgálták az esetet, hogy csak a „közzétett tartalmak kapcsán” vonhatják felelősségre az MTVA munkatársait, így nincs jogkörük eljárni az elvileg közszolgálati célokból fenntartott állami médium szerkesztői ellen.
A Media1 pedig arra az ügyre emlékeztet, amikor a Karas által vezetett Médiatanács Andy Vajna filmügyi kormánybiztos médiavállalatának úgy akart frekvenciát adni, hogy a Vajna által irányított rádiós társaság pályázata hemzsegett a hibáktól, például nem csatolták be az ilyenkor szükséges kötelező, elkülönített bankszámla-igazolást.
A kormánypárttal szemben kritikus Klubrádió is éppen Karas elnöksége alatt vesztette el a 92,9 MHz-es frekvenciára az engedélyét.
A 24.hu még arról ír, hogy 2019 nyarán megháromszorozták, 1,3 millió forintról havi négymillió forintra emelték Karas Monika fizetését, a Médiatanács elnökeként további 400 ezer forint tiszteletdíjra számíthatott.
Mint ismert, a napokban az is kiderült, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy friss törvényjavaslatával úgy módosítanák a jelenleg hatályos törvényt, hogy az Országos Bírói Hivatal, a Kúria, az Állami Számvevőszék és az alapvető jogok biztosának pozíciójához hasonlóan Polt Péter legfőbb ügyészt is csak kétharmados többséggel lehetne eltávolítani a posztjáról.
