Lapunk múlt heti számában írtunk a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ (DSZSZK) vezetőjének vesztegetésgyanús ügyéről, amellyel kapcsolatban a rendőrség vesztegetés elfogadása miatt nyomoz. Az értelmi sérült gyerekeket ellátó debreceni intézményt érintően azonban más bűncselekmények gyanúját felvető esetről is van tudomásunk. Iratok igazolják, hogy szőrén-szálán eltűnt egy idős otthon ellátottjainak pénze, majd miután már nagy volt a baj – költségvetési csalás gyanúját felvetően –, az intézet költségvetéséből pótolták a hiányt – derítette ki lapunk.
A DSZSZK 2016-ban jött létre több Hajdú-Bihar megyei intézmény összevonásával. Ekkor tolták be a központba a Hajdúszoboszlói Idősek Otthonát is. Az idős, demens embereket ellátó otthon lakóinak pénzét – papíron közel 17 millió forintot – egy elkülönített számlán tárolták. Az intézmények összevonásakor azonban csak 3,8 milliót utaltak át a DSZSZK-nak az idősek pénzéből, 13 millió forinttal kevesebbet, mint amennyit kellett volna. Ennek ellenére a teljesítési igazolást úgy írták alá, mintha a teljes összeg megérkezett volna.
A vesztegetési gyanúba keveredett Ferencziné Kun Beáta az összevonás után kapta meg a DSZSZK vezetését. Iratok igazolják, hogy a hiányról felettesének, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar megyei kirendeltségét igazgató Verdó Györgynek is volt tudomása, aki az integráció felelőse is volt. A hiány miatt azonban Verdó és az idősek otthonát addig működtető Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. jogutódja is mossa kezét, hiszen papíron egyetlen fillér sem hiányzott.
Mivel azonban a DSZSZK-nak el kellett számolnia az idősek vagyonával, Ferencziné sajátos megoldást eszelt ki. Az iratok szerint utasítást adott, hogy az intézet költségvetéséből pótolják a hiányzó 13 millió forintot. Mivel a történtek költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúját is felvetik, ismét kérdésekkel fordultunk az intézményvezetőhöz és Verdó György kirendeltségigazgatóhoz. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy folyt-e vizsgálat a hiány okának kiderítésére, illetve miért nem tettek feljelentést a hiányzó pénz miatt, de nem kaptunk válaszokat. Ferencziné végül kétmondatos reagálást küldött. A kézjegyével ellátott iratok ellenére is állítja, hogy a letéti számla egyenlegét megkapták, „ellátotti érdeksérelem nem áll fenn” – utóbbi különben igaz.
Noha az idősek otthona azóta a görögkatolikus egyház tulajdonába került, a DSZSZK csak fut a pénz után. Úgy tudjuk, jogi szakvéleményt is kértek, amelyben feljelentés megtételét is javasolták, erre azonban tudomásunk szerint nem került sor. Könnyen lehet, hogy azért, mert a kirendeltségigazgató és a DSZSZK vezetőjének felelősségét is felvetné. Mindenesetre az ügyészség lapunknak küldött válasza szerint költségvetési csalás és sikkasztás gyanúja miatt jelenleg nem folyik eljárás az ügyben.
A mostani eset nem összetévesztendő azzal a Hajdúszoboszlói Idősek Otthonában történt bűncselekménnyel, amelyben a pénztáros 16,4 millió forintot sikkasztott el. Bár 3,3 millió forint megtérült, a bíróság 7 év börtönbüntetésre ítélte a nőt. Érdekesség, hogy a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a munkáltató ellenőrzésének teljes hiányát.
Múlt heti számunkban arról írtunk, hogy egy birtokunkba került hangfelvétel szerint Ferencziné Kun Beáta igazgató kenőpénzt kért egy pelenkabeszállítótól. A beszállító 1,1 millió forintot ajánlott fel az intézményvezetőnek, utóbbi állítása szerint ebből adott volna pluszjuttatást a dolgozóknak. A megállapodás ellenére az igazgató végül nem kapta meg az összeget.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg november 22-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/47. számban? Itt megnézheti!
