Demonstráció akadályozta a forgalmat hétfőn reggel a budapesti Erzsébet hídon. A tiltakozók molinókkal állták el a hidat, hogy kegyelmet követeljenek Budaházy Györgynek és 14 társának. A rendőrség közölte, hogy igazoltatták a demonstráló csoport tagjait, és a gyülekezési jogról szóló törvény megsértése, valamint közlekedési szabálysértés miatt indítanak eljárást.
Budaházy György kiszabadításáért demonstáltak azok a tüntetők, akik hétfőn reggel 8 órától autókkal és molinókkal akadályozták a forgalmat a fővárosi Erzsébet hídon, a közlekedés nagyjából háromnegyed tízig szünetelt a hídon.
A Telex helyszínen tartózkodó munkatársa azt látta, hogy „Szabadságot Budaházynak” feliratú molinót húztak ki néhányan az Erzsébet híd közepén, és autókkal álltak keresztbe, lezárva az összes forgalmi sávot. Nem sokkal később két autómentő érkezett a hídra, és egymás után vitte el a tüntetők autóit. Később azt tapasztalta, hogy a hídon három sávot zártak le, és Buda felé megindult a forgalom. 9.45-kor az összes sávot felszabadították.
A tüntetésről a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom töltött fel videót a Youtube-ra:
A tüntetés szervezői közleményt juttattak el a sajtónak, köztük a Magyar Hangnak is. Ezt „civil szervezőkként” írták alá, név nélkül. Az egyetlen név, amit a közlemény megemlít, Wittner Mária '56-os szabadságharcosé, aki a szervezők szerint erkölcsileg támogatja a megmozdulást. Akciójuknak „117 perc a 117 évért – Szabadságot Budaházynak! Szabadságot a politikai foglyoknak!” címet adták.
„Percre pontosan 20 év telt el az Erzsébet-híd blokádja óta. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, de úgy tűnik, a hazai »igazságszolgáltatás« továbbra sem az igazságot szolgálja. 20 évvel ezelőtt civilek egy csoportja, köztük Budaházy Györggyel, lezárta az Erzsébet-hidat, hogy a balliberálisok megkérdőjelezhető körülmények között született választási győzelme után követeljék a szavazatok újraszámlálását. Mi, civilek, sokan ott voltunk akkor is, és most, 20 évvel később, emlékezve és emlékeztetve, 2022. július 4-én 8 órától egy figyelemfelhívó, polgári engedetlenségi akció keretében újra lezárjuk az Erzsébet hidat, 117 percre” – írták.
A „civil összefogással megvalósuló békés demonstrációnak” a közlemény szerint az volt a célja, hogy kegyelmet követeljenek Budaházy Györgynek és 14 társának, akiket a Fővárosi Törvényszék egy szerintük „égbekiáltó, igazságtalan” ítélettel összesen 117 év szabadságvesztéssel sújtott. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy, miközben a 2006-os rendőrterror és az azt követő elnyomó rendszer politikai és rendőri vezetőit nem vonták felelősségre, addig az ellenük fellépő magyar embereket terroristának bélyegezzenek és egy aránytalan, igazságtalan bírói döntéssel hosszú évtizedekre fegyházbüntetésre ítéljenek” – írják.
A rendőrség a honlapján közölte, hogy igazoltatták a demonstráló csoport tagjait, és a gyülekezési jogról szóló törvény megsértése, valamint közlekedési szabálysértés miatt indítanak eljárást.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a demonstráció után a közösségi médiában kommentálta az eseményeket: – Illegális demonstráció állta el a forgalmat ma reggel az Erzsébet hídon reggel 8-tól. A résztvevők autóikkal komoly fennakadást okoztak a városban. Egyeztettem Budapest rendőrfőkapitányával és kértem, hogy segítsenek a zavar elhárításában. A BRFK és Fővárosi Rendészeti Igazgatóság közösen távolította el az autókat, a résztvevők büntetőjogi felelősségét pedig vizsgálják. Köszönöm a közlekedők türelmét! – írta Facebook-oldalán a főpolgármester.
A Fővárosi Törvényszék megismételt büntetőeljárásban első fokon tizenhét év fegyházra ítélte Budaházy Györgyöt márciusban, az úgynevezett Hunnia-perben. Budaházy feltételesen sem bocsátható szabadlábra, de az eddig előzetesben töltött időt beszámítják. A Hunnia-per során egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett terrorcselekményekkel vádolták Budaházyt. A 2016-os elsőfokú ítéletben a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy ő és egy társa indították útjára a Hunnia Mozgalmat, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a 2006-os ősz után tovább szítsák a feszültséget. Az ítélet szerint nyíltan szembe akartak szegülni az akkori kormánnyal és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, ezért több kormánypárti országgyűlési képviselő ingatlana ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek.
Budaházy Györggyel 2018-ban készített interjút a Magyar Hang, itt olvasható:
