A vagyonvisszaszerzési hivatal élére pályázó mindhárom jelöltet meghallgatta kedden délelőtt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága: Ligeti Miklóst, Unger Anna Rózát és a Tisza frakciója által jelölt Sárvári Nicholast.
Végre legyen meg az elszámoltatás, ha már ez 1990-ben elmaradt! – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) egyik elnökjelöltjeként az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán kedden. Szavai szerint nagyon sok bűn büntetlenül maradt, és elmaradt a szembenézés, ezt a hibát még egyszer nem ismételhetik meg. És miközben a vagyonvisszaszerzést és az elszámoltatást meg kell kell kezdeni, magát a hivatalt is fel kell állítani.
Ligeti Miklós hozzátette, hogy a hivatal mandátuma nem korlátozódik az elmúlt 16 évre, ez nem egy „NER-telenítési hivata”, nem lehet boszorkányüldözéssé átfordítani egy jogi eljárást. Az új hatóságnak a korrupció elleni küzdelemben számos más hatósággal együtt kell működnie, ha ez nem tud megvalósulni, az egész folyamat kudarcra van ítélve.
Kérdésre válaszolva Ligeti Miklós Zoltán hangsúlyozta: az elsődleges cél az államba vetett közbizalom helyreállítása. Arról, hogy a politikai leszámolás kockázata hogyan védhető ki, azt mondta: nem látja, miért kellene ettől a hivataltól jobban félni, mint bármely más hatóságtól.
Az ugyancsak az elnöki posztra pályázó Unger Anna Róza badarságnak nevezte azt, hogy az intézmény leendő vezetőjének első, hatéves ciklusa alatt jogerős ítéletek születnek a majdan feltárandó ügyekben. Ez a hat év arra lesz elegendő, hogy az utolsó szögig feltárják, mi történt ebben az országban, elindítsák az eljárásokat, hogy minden felelős, „legyen az nagy ember, vagy kicsi, (...) pesti vagy vidéki” bíróság elé kerüljön. Az is, aki elkövette, az is, aki hagyta, hogy elkövessék, és a magyar társadalom megértse és megtanulja végre, mi történt, hogy az többé ne következhessen be.
Unger Anna Róza hangsúlyozta: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak nem az a feladata, hogy egy-egy korrupciós ügyet megtaláljon, hanem az, hogy felvázolja a rendszert, amely a korrupciót létrehozta és működtette, megmutassa ahogyan létrehozta és ahogy működtette, hogy az „újonnan létrejövő magyar demokráciának” kialakuljon az immunrendszere, amely a konszolidáció után lehetetlenné teszi az ilyen esetek újbóli megtörténését.
Sárvári Nicholas, akit a Tisza-frakció jelölt a szervezet élére a magyar jogállamiság részévé tenné a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Meghallgatásán független, messziről érkező szakemberként jellemezte magát, és úgy fogalmazott: olyan szervezetet képzel el, amely a magyar állam részévé válik, és úgy jár el, hogy része a jogállamiságnak. A szervezeti felépítést a törvény meghatározza, ő a megfelelő szakembereket kívánja megtalálni az egyes feladatokra.
Megfogalmazása szerint az, hogy Magyarországon így el lehetett bánni a közvagyonnal, elfogadhatatlan, és ezt ő magyarként szégyelli. Sárvári Nicholas a hivatal egyik fő feladatának a közintézményekbe vetett közbizalom és a transzparencia megteremtését nevezte.
Frissítés
Habár korábban Sárvári Nicholas a Tisza-frakció jelöltjeként merült fel, a kormánypárti képviselőcsoport most azt közölte, hogy a meghallgatottak egyike sem párt, vagy frakció jelöltje. A nyílt pályázatra jelentkezettek közül a bizottság által kapott értékelések alapján választották ki a három legtöbb pontot kapott pályázót, akiknek a meghallgatását kezdeményezte a bizottság. Emellett a minél szélesebb verseny érdekében a frakciók kezdeményezhették egy-egy plusz pályázó meghallgatását is. A Tisza-frakció élt is ezzel és a negyedik legmagasabb pontot kapott pályázó meghallgatását is kezdeményezte.
(MTI)
