Mentőhelikoptert kellett küldeni ahhoz a Mátrában túrázó férfihez, akit lódarazsak csíptek meg októberben. Bár szerencsére a többségnél nem alakul ki ennyire súlyos allergiás reakció, az biztos, hogy nem árt résen lenni a természetet járva. Túracsoportokban hónapok óta rendszeresen jelzik a rovarok felbukkanását az ország különféle pontjain, de az Országos Kéktúra oldalán is találhatók lódarazsakkal, illetve darazsakkal kapcsolatos figyelmeztetések jelenleg is. Mit tegyünk, ha lódarazsakkal találkozunk? Szakértőket kérdeztünk.
– Az ember-lódarázs probléma gyökere nem a lódarázs-kolóniák darabszámának növekedésére vezethető vissza, hanem arra, hogy egyre többen kirándulnak erdeinkben – válaszolta lapunk megkeresésére a Pilis Parkerdő Zrt szeptemberben. Hangsúlyozták, a lódarazsak hasznos és elválaszthatatlan részei a természetes erdei ökoszisztémának. Így természetvédelmi oltalom, nemzeti park, tájvédelmi körzet területén a vegyszeres irtása kerülendő, még akkor is, ha a fészek jelzett turistaút közvetlen közelében van. Az erdőjárókat ezért arra kérik, hogy ha jelzett, gyakran járt turistaút közelében lódarázsfészket észlelnek, értesítsék a Parkerdőt, hogy szakembereik szükség esetén gondoskodjanak áthelyezéséről.
A Parkerdő azt javasolja, hogy a túrázó csoportokban, a közösségi médiában már előre érdeklődjünk arról, hogy tervezett útvonalunkon tapasztaltak-e mások lódarázsfészket. Ha mégis belefutnánk a rovarokba, fontos, hogy semmi esetre se hessegessük, fenyegessük, csapkodjuk őket, inkább óvatosan távozzunk. – A magányos lódarázs ugyanis veszély esetén olyan feromonokat bocsát ki, amelyek nagy távolságról is jeleznek a kolónia többi egyedének, és azok veszélybe került társuk segítségére sietnek – jelezték. Incidens éjszakai túrákon is történhet, mert a lódarazsak erősen vonzódnak a fényhez, így a túrázók fejlámpái valósággal odacsalogatják őket.
Egyébként az augusztus végi-szeptember eleji időszak a hazai erdők egyetlen honos lódarázsfaja, az európai lódarázs, a Vespa crabro életciklusának legintenzívebb időszaka. A fészkek ilyenkor a legnagyobb létszámúak, és ilyenkor zajlik a párzás is. Ugyanakkor a lehűlések beköszöntével a kolónia szinte összes tagja elpusztul, így a rovarokkal való találkozás esélye nullára csökken.
Allergológus dönt az adrenalin-injekcióról
Felmerül a kérdés, hogy van-e mód megtudni, hogy szervezetünk hogyan reagálna a lódarázscsípésre. A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) lapunknak küldött válasza szerint nincs olyan teszt, amely előre megmondaná, hogy milyen lesz a következő darázs vagy lódarázs csípés kimenetele. Vagyis az allergia súlyosságát a csípést követő válaszreakció leírásával sorolják be. Sőt, lehet olyan eset is, amikor csak a lódarázsra érzékeny valaki, a közönséges darázs csípésére nem, vagy éppen fordítva.
Mivel készüljenek a túrázók arra az esetre, ha megcsípnék őket? A MAKIT szerint a lakosság legnagyobb részénél csak kisebb-nagyobb helyi reakcióval zajlik le a csípés, ekkor lehet, hogy elég egy viszketéscsillapító krém vagy zselé a csípés környékére. Ha zavaró bőrtünetek lennének, antihisztamin szopogatós tablettát vagy a gyorsabb feloldódás kedvéért szétrágható tablettát alkalmazhatunk. – Súlyos esetben, amikor nemcsak bőrtünet látható, hanem a számos allergiás tünet közül hirtelen perceken belül légúti vagy keringési tünet is lenne, akkor mentőt kell hívni és a beteg mellett kell maradni – hívták fel a figyelmet.
Kérdésünkre arra is kitértek, félelemből vagy a médiában elhangzó esetektől megijedve nem indokolt az Epipen nevű adrenalininjekció használata, „még az újabban zajló »járványosnak tűnő, önbelövős adrenalin injekciós lázban« sem”. Akkor sem, ha a rokonok között volt allergiás. Hangsúlyozták, az Epipen receptköteles szer, és csak részletes oktatással együtt adható ki. – Ha súlyos reakciója volt a betegnek vagy egyéb tényezők növelik a csípés esélyét, akkor allergológushoz kell küldeni részletes kivizsgálásra, ő döntheti el, szükséges-e az Epipen felírása – tették hozzá.
