Tiltakozó civilek, nyomuló beruházó, veszélyhelyzet alatt hozott polgármesteri döntés, növekvő létszámú Facebook csoport, elutasított népszavazási kezdeményezés, osztogatott energiaital, szakmai szervezetek érvei és szerveződő demonstráció. Hónapok óta forrnak az indulatok Tatán az Öreg-tó miatt. Michl József, a város fideszes polgármestere ugyanis január végén egy testületi ülésen bejelentette, hogy a Hell Energy csoporthoz tartozó Avalon cég 120 szobás luxusszállodát kíván építeni közvetlenül a tó partjára.
Bár a civil tiltakozás szinte azonnal elindult, a polgármester szerint mindenképpen megépül a luxusszálloda. Az ellenzéki képviselők népszavazást kezdeményeztek, az ingatlanok átsorolását akarták megakadályozni, hiszen az Avalon két ingatlant vett meg magántulajdonosoktól a tatai Öreg-tó partján, az egyik telken 40 százalékos, a másikon 2 százalékos a beépíthetőség. Vagyis a telkek átminősítése és szakhatósági vélemények csatolása nélkül nem lehet engedélykérelmet beadni. A népszavazást a helyi választási bizottság lemondása, majd a koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatt nem lehetett megtartani. A polgármester élve a rendkívüli felhatalmazás adta lehetőséggel kiemelt fejlesztésnek minősítette a szállodaépítést, tagokat nevezett ki a helyi választási bizottságba, akik most, a napokban utasították el a népszavazási kérelmet.
Azért, hogy a szállodaépítés elleni tiltakozók elmondhassák a véleményüket, a helyben élő Szalay Ildikó a közösségi médiában Stop Avalon Tata névvel egy Facebook csoportot alakított, amelyhez induláskor csatlakozott a szintén tatai tanár Szeidemann Ákos. Ma ők a több mint 13 500 követőt számláló csoport adminisztrátorai, amelyhez a helyieken kívül környékbeliek, a tájat szerető turisták és sportolók, a vízimadarakat féltő természetvédők és sokan mások csatlakoztak. A bejegyzéseket írók fontosnak tartják a tatai Öreg-tó egységes tájképi, természeti és kulturális örökségének és Tata békés kisváros jellegének megőrzését, sokan a természeti értékek megőrzésével az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentésére is utalnak. Tata különlegessége az őszi-téli vízimadár vonulás, a természetvédők által Vadlúd Sokadalomnak nevezett egyedülálló természeti jelenség, ami sok látogatót vonz a városba, ezt is féltik.
A látványtervek bemutatása után különféle szakmák képviselői is kifejezték aggodalmukat, számos szakmai és tudományos szervezet közleményben fejtette ki ellenérzését a tó partjára tervezett luxusszálloda miatt. Állásfoglalást adott ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, nyílt levelet írt Michl József polgármesternek Lakosné Horváth Alojzia, a Ramsari Egyezmény Állandó Bizottságának egykori elnöke, és készült egy régészeti szakvélemény is. Szalay Ildikó néhány napja egy írásban összefoglalta az eddigi tevékenységüket, közel 100 oldalnyi szakmai anyagot gyűjtöttek, amelyet építészek, ökológusok, közgazdászok, művészettörténészek, jogászok, természetvédők, régészek írtak, ennek az összefésülése most folyik. Több hivatalhoz fordultak ügyükkel, köztük a zöld ombudsmanhoz is, kapcsolatot vettek fel civil mozgalmakkal, például városvédőkkel, médiával, testvérvárosokkal, hazai és nemzetközi zöld szervezetekkel, balatoni és Fertő-tavi szervezetekkel, rangos nemzetközi és hazai tudományos intézményekkel.
Szeidemann Ákos annak kapcsán, hogy az Avalon képviselői és a polgármester magabiztosan nyilatkoznak a szálloda megépüléséről, miközben a jelenlegi szabályok ezt nem engedik meg, valamilyen háttéralkut sejt. Habár pontos információi nincsenek, szerinte például az átminősítés ígéretéről lehet szó. A jelenlegi szabályozás szerint az érintett területre csak turisztikai, sport és idegenforgalmi célú építmény kerülhet, ami valamilyen rendezvényt szolgál ki, például büfé, vagy lelátó a lovassporthoz, kisebb konferencia terem, a szálloda viszont nem rendezvény. Úgy tudja, hogy az ingatlanok átminősítése még nem történt meg. – A tó és környéke kiemelt vizes élőhely, ramsari terület, régészeti lelőhely, az építkezéshez szükséges szállítási útvonal Natura 2000 védettségű területen haladna át, és műemlékvédelmi, tájképvédelmi, hidrogeológiai, védettség is van a területen – tette hozzá Szalay Ildikó.
– A tó keleti partja forgalmasabb, a nyugati rész, ahova a szálloda épülne, nyugalmasabb, erdős. A keleti oldalról ez egy csodálatos panoráma a lóistállóval és az Eötvös gimnázium épületével, és ebbe a tervezett szálloda szó szerint belerondít, ez a tataiak többségét idegesítené – magyarázta Szeidemann Ákos. Azt tapasztalta, hogy a helyieket az is felháborítja, hogy a beruházó igényei szerint módosíthatja a szabályokat az önkormányzat. Szalay Ildikó a környezetszennyezésről beszélt, az építkezéssel járó por és zaj, majd a működéssel járó hang és fényszennyezés elűzi a madarakat, az útépítés miatt a Natura 2000 területen számtalan fát vághatnak ki. Tatán egy kétfelé kanyarodó főúton kívül szűk kis mellékutcák, zsákutcák, egyirányú utcák vannak, így a város közlekedése is vélhetően megsínylené az építkezést, aminek végeztével a szálloda kiszolgálásával és a vendégek autóival megnövelt forgalom okozna dugókat, ami a kulturális és természeti értékekre alapozó idegenforgalomra is káros hatással lenne.
A Stop Avalon Tata csoport közgazdász szakértői úgy számolták, hogy a legoptimálisabb, telt házas üzemeltetés esetén sem lesz több Tata adóbevétele 54 millió forintnál, ez a város költségvetésének mindössze 0,2 százaléka. Szalay Ildikó ehhez azt tette hozzá, hogy a beígért munkahelyekkel is gond lesz, Tatán már a járványhelyzet idején is szakemberhiánnyal küzdött az idegenforgalom, mert aki teheti Budapestre, Győrbe vagy külföldre megy dolgozni, hiszen két határ is van a közelben.
Az Avalon a mézesmadzagot is belógatta, aktivistái bemutattak egy „álszemétszedési akciót”, egy gondozott területen szétszórták a hulladékot, majd látványosan összeszedték, arra viszont nem számítottak, hogy a szemétszórás közben lefényképezik őket – mesélte Szeidemann Ákos. Egy kerékpáros rendezvényre is kitelepültek, rekkenő hőségben kínálgatták az energiaitalt és az avalonos pólót.
A járványügyi korlátozások feloldásával most lehetőség nyílik a lakossági és szakmai tiltakozás más formájára is, így július 11-ére, szombat délutánra demonstrációt szerveznek. Erre nagyjából ezer embert várnak. A szervezéskor mindenre igyekeztek gondolni, a tájékoztatásra, szórólapokra, az előadókra, a zenére. Azt azért kicsit keserűen megjegyezték, hogy sem a helyi tévé, sem a rádió nem adta le a hirdetésüket. Elismert szakembereket, építészt, művészettörténészt, ökológust kértek fel szónoknak, megszólalnak civil szervezetek képviselői, például a helyi Zöld Sziget Kör elnöke. A tüntetésen azt szeretnék megmutatni, hogy valódi civil és szakmai összefogásról, erődemonstrációról van szó, valamint az összetartozás érzéséről, arról, hogy együtt képesek a városért és a természetért, így az élhető jövőjükért kiállni.
