Szabó Erzsébet Gyöngyi háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szakmai Tagozatának ügyvivője szerint arról kellene beszélni, miért kerülik a háziorvosi pályát az orvosok. És nem csak a pályakezdő fiatalok: sok gyakorló háziorvos hagyja el a praxisát. A szakembert Takács Péter egészségügyi államtitkár tiltakozást kiváltó interjúja kapcsán kérdeztük.
– Nem értünk egyet azzal a kijelentéssel, hogy maradékelven választódnának ki a háziorvosok – mondta a Magyar Hangnak Szabó Erzsébet Gyöngyi szegedi háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szakmai Tagozatának ügyvivője és Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Az orvos szerint szomorú, hogy arról kell beszélni a nyilvánosságban, hogy ki hogy értette Takács Péter kijelentéseit, és nem arról, hogy miért kerülik a fiatalok a háziorvosi pályát, és miért hagyja el a háziorvosi praxisát sok orvos.
A pályán lévők közül is sokan is szögre akasztják a köpenyt
Szabó Erzsébet Gyöngyi szegedi háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szakmai Tagozatának ügyvivője szerint a '90-es évek praxisprivatizációja után még vonzó volt a pálya, most azonban éppen ellenkező a helyzet: – A háziorvosok átlagéletkora is mutatja, hogy a háziorvosok döntő része 20-40 évvel ezelőtt került a rendszerbe – mondta. Sokan az 1996-os praxis-magánosít
– Sok olyan kolléga hagyja ott a háziorvoslást, aki más szakvizsgával vagy akár más diplomával is rendelkezik. Átmennek a magán-vagy a klinikai ellátásba, esetleg szakrendelőbe, vagy szögre akasztják az orvosi köpenyt – mondja a háziorvos. Az újonnan pályára lépők esetében sem a kontraszelekció a probléma Szabó Erzsébet szerint, hanem az, hogy a fiatalok nem is jönnek a pályára, nem vonzó nekik a szakterület. Ezt mutathatja az is, hogy a mintegy 6500 hazai háziorvosi praxisból már nagyjából ezer betöltetlen.
Nem vonzó a magányos élet
– Hiányzik a biztos jövőkép, a szakmai perspektíva. A mai fiatalok többsége azért nem választja a háziorvoslást, mert a praxisok még ma is az egy-rendelő-egy-orvos-egy-
A háziorvosra ezen kívül rengeteg feladat hárul: minden szakterülethez kell értenie, holisztikusan kell látnia a beteget, el kell vállalnia iskolaorvosi feladatokat, idősotthonok ellátását, vegyes praxisokban a gyermekorvoslás gyermekek ellátásával kapcsolatos feladatokat, tanácsadást, oltást is. Mindezeket a feladatokat „magányos Don Quijoteként” kell ellátniuk. A pályakezdő szakorvosok szakmai segítséget szervezett módon nem kapnak, Szabó Erzsébet szerint a régebben praktizáló háziorvosok kollegialitásból biztosítják az újonnan bekerülőknek a segítséget, ha szükséges. – Gond akkor van, amikor egy járásban öt-hat betöltetlen praxis van egymás mellett – mondja. A munkaterhet szerinte az elérhető jövedelem sem tükrözi: az alapellátásban 2-300 ezer forinttal kevesebb bértámogatást kapnak az orvosok, mint amennyit bérként egy klinikai pozícióban keresnének.
A Magyar Orvosi Kamara idén nyáron adott hírt arról, hogy már több mint 1005 háziorvosi praxis áll üresen Magyarországon a mintegy 6500-ból. A probléma nem csak kistelepüléseket érint: az üres praxisok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb. A legjelentősebb üresedés azonban Budapesten tapasztalható: a fővárosban egy év alatt 50 százalékkal nőtt a betöltetlen praxisok száma. Év elején Porpáczy Krisztina, MOK háziorvosi csoportjának vezetője azt mondta, hogy felgyorsult a praxisok megüresedése, az elmúlt két évben dupla annyi lett üres, mint amennyi az előző négy évben volt. Tavaly és tavalyelőtt 190-en mentek nyugdíjba, 62 háziorvos meghalt, és legalább hatvan 40 év alatti orvos is otthagyta a rendelőt.
„Most mennek nyugdíjba a kollégák és háziorvos utánpótlás nem volt. Ezt nagyon könnyű a kormányra rákenni, meg biztos, hogy a korábbi egészségügyi kormányzatok nem is foglalkoztak olyan kiemelten a háziorvoslással, mint ahogy én mostanában csinálom, de azért egy kicsit az orvosszakma is legyen önkritikus. Tehát a háziorvos az – hogy is mondjam – egy maradékelven választódott ki az egyetem után. Tehát az ment háziorvosnak, aki máshova, a klinikumba nem fért be, ami szerintem egy borzasztóan degradáló dolog, és ebben az orvostársadalomnak is [van felelőssége]” – mondta az Ultrahang podcastben Takács Péter. Az államtitkár szerint a háziorvosi szakma presztízse „az az elmúlt két-három évtizedben nagyon lesüllyedt.” A Magyar Orvosi Kamara erre úgy reagált, hogy nem a pálya presztízsével, hanem a háziorvosi rendszer „kormányzatokon átívelő évtizedes elhanyagolásával” van gond. A problémák között a bürokratikus terheket, korlátozott szakmai jogosítványokat és az elégtelen a finanszírozást említették és bocsánatkérést vártak el. Takács Péter erre úgy reagált, hogy egyre mélyebbre süllyed a „tisztelt elnökség”, és a műsorban éppen arról beszélt, hogy több évtizedig méltatlanul alulértékelt volt a háziorvosi hivatás. Takács szerint a Magyar Orvosi Kamara vezetése már nem is leplezi, hogy „akár álhírek gyártása árán is tiszás propagandát tol”.
