Nem hajlandók elárulni a kormányzati szereplők, hogy konkrétan milyen alapon minősítenek egyes ukrajnai megyéket háború sújtotta területté – derült ki a Magyar Hang közérdekűadat-igényléseiből. Utóbbi kérdés már csak azért is fontos, mert tavaly nyáron amiatt vontak meg állami lakhatási támogatásokat kárpátaljai, túlnyomó többségében sokgyerekes roma családoktól, mert a magyar kormány úgy ítélte meg, a régió nem háború sújtotta terület. Ehhez képest például 2024 végén több alkalommal is az ukrán légvédelem hatástalanított orosz rakétákat Kárpátalja területe felett.
A vonatkozó kormányrendelet szerint a háború sújtotta területeket tartalmazó listát az orosz– ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, vagyis Pál Norbert állítja össze Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi és Szijjártó Péter külügyminiszter bevonásával. A listát minden hónap tizedik napjáig kell frissíteni, ugyanakkor annak tavaly nyári összeállítása óta még egyszer sem érezték szükségét a módosításnak. Az ügyben lapunk mindhárom érintett szereplőhöz közérdekűadat-igénylést küldött, Pál Norbertet a Miniszterelnökségen keresztül kerestük. Meglepő módon a három tárcától három különféle indokra hivatkozva nem kaptunk érdemi választ.
A honvédelmi tárca azt közölte: a vonatkozó kormányrendelet alapján a honvédelmi miniszter javaslattételi joggal nem rendelkezik, ebből adódóan a Honvédelmi Minisztérium nem minősül adatkezelőnek. A külügy viszont már azt állította, hogy a megkeresésben foglalt adatmegismerési igénynek az „információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” (Infotv.) egyes bekezdései alapján nem áll módukban eleget tenni. Az általuk megjelölt bekezdések többek közt arról szólnak, hogy „a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános”.
A Miniszterelnökség pedig azt állította, hogy a háború sújtotta területeket tartalmazó listát minden hónapban frissítik, ám a kérdéseinkre vonatkozóan egyéb rögzített adat nincs, ezért az adatigénylését elutasítják.
„Megdumálják” egymás közt?
A közérdekűadat-igénylésekre adott reakciók kapcsán Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje azt jelezte a Magyar Hang megkeresésére, a honvédelmi tárca válasza áll a legközelebb a jogszerűséghez, valóban előfordul ugyanis, hogy hiába van meg valakinél egy releváns adat, nem ő minősül adatkezelőknek. Ugyanakkor a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium válaszai nemcsak hogy problémásak, de ellentmondásosak is. Hiszen ha a Miniszterelnökség igazat állít, miszerint nincsen rögzített adat, akkor a külügynél sem lehetne olyan dokumentum, amely döntés-előkészítőnek minősül, ez logikai ellentmondás. Ha valóban igaz, hogy nincsen semmilyen rögzített adat az ügyben, és kvázi a szereplők „megdumálják egymás közt a kérdést, amiről nulla feljegyzés készül”, ez sincs rendben, hiszen nem így kellene működnie a magyar államnak. Az sem állja meg a helyét ebben a formában, hogy a külügy egy teljes blanketta elutasítást ad bármilyen indokolás nélkül, mert csak a legszűkebb körben tagadhatják meg az adatok kiadását döntés-előkészítésre hivatkozva.
A Helsinki Bizottság több alkalommal is élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy már nem segíti a kárpátaljai menekülteket. – Azon túlmenően, hogy jogsértő ilyen alapon különbséget tenni az ideiglenes védelemben részesülők között, teljesen abszurd is az az elképzelés, hogy egy másik ország megmondja, Ukrajna mely részeit érinti a háború. Az ENSZ Menekült ügyi Főbiztossága szerint Ukrajnába nem biztonságos visszatérni – írták korábban a Magyar Hang megkeresésére.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/7. számában jelent meg február 14-én.
