Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudna segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak – jelentette ki az afganisztáni helyzettel összefüggésben a külügyi államtitkár.
Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn a közmédiának. Magyar Levente emlékeztetett: az elmúlt időszakban mindenki nyomon követhette, hogyan következik be Afganisztánban a teljes katonai és politikai összeomlás annak nyomán, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi erők úgy döntöttek, 20 év után elhagyják az országot.
– Amikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány megfogalmazta: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává – mondta a magyar kormány álláspontját ismertetve az államtitkár. Hozzátette: sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet. Mint mondta, a magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit.
– Nem fogadjuk el azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni – jelentette ki a politikus. Megjegyezte: a nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”, amelyek arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat.
Magyar Levente szólt arról is, hogy Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudna segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik. Az államtitkár leszögezte: Magyarországnak az Egyesült Államok katonai szövetségese, ugyanakkor Amerika az erejéből fakadóan a globális színtéren olyat is megtehet, amit más nem. Hozzáfűzte: nyilvánvalóan a csapatkivonásnak nem így kellett volna történnie.
– Amit most Kabulból és Afganisztán különböző pontjairól „látunk, az rémísztő, és úgy gondolom”, mind a migráció, mind a nemzetközi terrorizmus összefüggéseiben olyan korszaknak a nyitánya lehet – nemcsak Közép-Ázsia és a Közép-Kelet, hanem az egész világ számára – ami nem volt kívánatos és talán még elkerülhető is lett volna – fogalmazott.
Az államtitkár szerint aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és "török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet". Hozzátette: a törökök után Magyarország az első az európai irányú migrációs útvonalon, amelyik komolyabb határvédelmi képességgel és akarattal rendelkezik. – Ha a törökökön átjönnek a migránsok, akkor itt lesznek a röszkei határátkelőponton napokon belül, ezért komoly potenciális migrációs hullámra kell felkészülnünk – mondta. Ezzel összefüggésben kiemelte: a magyar határok hatodik éve védettek, és a védelmi kapacitások eddig kitűnően és példásan helytálltak.
– Nem félek attól, hogy Magyarország biztonsága veszélybe kerülne – jelentette ki, hozzátéve, hogy ettől függetlenül Magyarországnak egyértelművé kell tennie összes partnere számára, hogy nem elfogadható az, hogy „születnek ilyen döntések nagyhatalmak részéről, végrehajtódnak ilyen-olyan akciók, amelyeknek jelen esetben katasztrofális következményei vannak, és mi ennek egy jelentős részét vállaljuk magunkra, akár a károknak és a károk eltakarításának”. – Ezt a magyar emberek közösen utasítják vissza, ahogy többször is kifejezésre juttatták, és a kormány megvédi őket – hangsúlyozta Magyar Levente.
Merkel: a német mentőakcióval tízezer embert kell kimenekíteni Afganisztánból
Miközben Magyar Levente az előbbi nyilatkozatot tette, a német kancellár arról beszélt: a német hadsereg (Bundeswehr) hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból. Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányi ülésén résztvevők beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr képességei korlátozottak, így a műveletet csakis a kabuli nemzetközi repülőteret biztosító amerikai alakulatok támogatásával lehet végrehajtani. Tájékoztatása szerint egy 2500 fős csoportot már korábban nyilvántartásba vettek, ide a Bundeswehr segítői tartoznak családostól. Egy részüket már eljuttatták Németországba, 600 emberről pedig egyelőre nem tudni, hogy már kijutottak-e Afganisztánból.
– A másik csoportba többek között emberi jogi aktivisták és ügyvédek tartoznak, ez nagyjából kétezer főt jelent, de őket is a családjukkal együtt kell kimenekíteni – fejtette ki az MTI által is idézett kancellár. Aláhúzta, hogy a lehetséges menekülthullámok miatt kiemelten fontos az Afganisztánnal szomszédos országok és az egész régió támogatása. Az utolsó német katonai egységek egyébként június végén tértek haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.
A BBC információi szerint a németek mellett jelenleg a csehek is mentik ki épp a „saját” afgán embereiket, azaz a korábban a missziójuk alatt velük együttműködőket, hogy ne legyenek a tálibok potenciális célpontjai. A franciák és az új-zélandiak pedig úgy tájékoztattak, folyamatban van az állapolgáraik evakuálása a közép-ázsiai országból.
