– A Tisza egyetért a határkerítés felépítésével és fejlesztésével. Kiemelten fontosnak tartjuk azt is, hogy ellentétben az Orbán-kormánnyal, ne csak beszéljünk arról, hogy az óriási költséghez hozzá kell járulnia az Európai Uniónak, hanem tegyünk is érte. Orbán Viktorék ehhez pénzt még nem tudtak hazahozni – mondta Magyar Péter, a Tisza párt elnöke hétfőn Tiszaszigeten, a magyar-szerb határkerítésnél, tavaszi országjárása egyik állomásánál.
Szerinte ehhez hozzájárul, hogy Orbánék megbontották a kapcsolatokat a szövetségeseinkkel. Másutt ugyanis a hasonló építményekhez az EU hozzájárult, a magyar embereknek is jár ez a forrás, hiszen a kerítés egész Európa biztonságát védi. Mint mondta, el tudják fogadni, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel mellőzték a közbeszerzéseket a déli határkerítés megépítésénél, azt viszont már nem, hogy azóta sem számolt be a kormány arról, mely cégek vettek részt az építésben, és miért voltak túlárazottak ezek a beruházások.
„Amikor a Tisza kormányra kerül, nyilvánosságra hozzuk ezeket a dokumentumokat, ezeknek ugyanis nincs nemzetbiztonsági kockázata. Addig is választ várunk a miniszterelnöktől arra, hogy az általuk szabadon engedett embercsepészek hogyan követtek el újabb bűncselekményeket, és miért kellett közülük 25-öt még egyszer őrizetbe venni. Annak idején miért csak annyit mondtak nekik, hogy 72 órán belül legyenek szívesek elhagyni az országot?” – tette fel a költői kérdést a politikus, aki kíváncsi arra is: tudja-e valaki a kormányból, hogy a 2200 jogerősen elítélt és a magyar börtönökből Orbán Viktor által kiengedett embercsempész közül hányan tartózkodnak az országban és az EU más államaiban? Választ vár arra is, miért van az, hogy miközben több százmilliárd forintból húzzák fel a kerítést, addig Orbán Viktor és Rogán Antal körei letelepedésikötvény-bizniszt üzemeltetnek, kétes hátterű, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő embereket engednek be az országba. Várják a választ a vitnyédi táborral kapcsolatban is, amelynek éppen csak leállították a kivitelezését.
Az Európai Unió szerepe
Magyar Péter kiemelte: mindenképpen meg kell egyezni az Unióval. Az nem járja, hogy Orbán Viktorék hanyagsága miatt naponta több mint 400 millió forinttól esnek el a magyar emberek. „Egyetértünk abban, hogy kell a kerítés, ahogy abban is, hogy meg kell téríteni az értékét, de ezért cselekedni kell. Ne hagyjuk, hogy további 8000 milliárd forint vesszen el, hiszen ez az óriási összeg hiányzik a költségvetésből. Hatalmas versenyhátrányban vagyunk ezek miatt a forráshiányok miatt” – mondta Magyar Péter, aki az európai vezetők londoni találkozójával kapcsolatban azt mondta: fontos, hogy ott legyünk az asztalnál. Szerinte nekünk a legrosszabb az, ha nem hívnak meg, vagy nem megyünk el ilyen eseményekre. Szerinte a találkozón az európai vezetők arra törekedtek, hogy megmaradjon a NATO ereje és a lehető legkevésbé sérüljenek az amerikai-európai kapcsolatok.
„Nekünk mindenképpen ott kellene lenni. Nem mi fogjuk meghatározni feltételeket, ezekbe nekünk nincs beleszólásunk, ezekben nem osztanak lapot. Ugyanakkor nekünk az a fontos, hogy erős NATO-ban és erős EU-ban legyünk, ez az érdekünk. Ha nincsenek megfelelő biztonsági garanciák, a nagyhatalmak, Oroszország és Ukrajna részéről, akkor lehet néhány hetes tűzszünetet kötni, de ugyanúgy járunk, mint a 2014-es krími válság után. Nem a magyar hadsereg fogja megvédeni Európát, ha bármi probléma adódna, hanem a NATO-csapatok, együtt. Ehhez mi annyit tudunk hozzátenni, hogy betartjuk a NATO előírásait, a szerződésben vállaltakat” – mondta Magyar Péter, hozzátéve: reméli, lesz közös egyeztetés a NATO-val és az USA-val, amelyen a magyar kormányfő is részt vesz.
Megbecsülni a katonákat
„A határzár tökéletes példája annak, mennyire bízhatnak a magyar emberek az egyenruhásokban. Katonák, rendőrök, tűzoltók dolgoztak itt, hogy felépüljön a kerítés, és megvalósítottuk” – erről már Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Tisza Párt tanácsadója beszélt a kerítésnél. Érdekesség, hogy megbízott hadműveleti főnökként maga is aktívan részt vett az építésben. Mint hozzátette, olyan gyorsan dolgoztak, amennyire tudtak, a katonacsaládok gyakran hetekig nélkülözték valamelyik szülőt, de soha senki sem panaszkodott.
Mint mondta, ahelyett, hogy megbecsülték volna őket, rengeteg, itt dolgozó katonát tettek az utcára. Ő maga látta, hogy a tisztek, altisztek mennyit dolgoztak, milyen együttműködés volt a büntetés-végrehajtás és a rendőrök között. Ez igazán példaértékű, ezt az értéket meg kellene tartani, ahogy a zárrendszert is. Mint fogalmazott, itt mindig szükség lesz az emberekre, egészen addig, amíg illegális migránsok próbálnak keresztüljönni az országon.
„Nem engedhetjük el azoknak az embereknek a kezét, akik itt és máshol, 20-30 évig szolgálták a hazát. Meg kell vizsgálnunk azt a lehetőséget, hogyan lehetne őket visszavenni a rendszerbe, hiszen egy egész életet szántak a haza védelmére” – tette hozzá.
Bérfeszültség a honvédségben
Kérdésünkre válaszolta elmondta, hogy a honvédségen belül bérfeszültség van, bizonyos szakmákban az újonnan bekerülők közül sokan többet keresnek, mint a 15-20 éve pályán lévő honvédek. Az is feszültséghez vezet, hogy a túlórát kivezetik, így a katonák 150-200 ezer forinttal kevesebbet visznek haza, mint korábban. Az átgondolatlan intézkedések sok magyar családot hoztak nagyon nehéz helyzetbe, ezen változtatni kell. Szerinte a morálra nemcsak ez hat negatívan, hanem az is, hogy büntetett előéletűek is lehetnek katonák, de ami talán a legfontosabb, hogy bárkinek indoklás nélkül meg lehet szüntetni a szolgálati viszonyát. Hozzátette, a magyar katonáknak menniük kellene a nemzetközi és szövetségesi érdekeket szolgáló külföldi missziókba. „Sokan kérdezték, hogy mit keresünk Irakban vagy Afganisztánban. Ha egy szövetségnek vagyunk a tagjai, akkor értékes partnerek kell, hogy legyünk” – tette hozzá.
