Orbán Viktor egyik fő ideológusa, a NER által tízmilliárdossá váló Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből. Schmidt Mária a ma megjelent írásában azt állítja, hogy az orosz-ukrán háború egyik legbestiálisabb tömeggyilkosságát nem az orosz katonák követték el, hanem az ukrán hadsereg végzett több, mint 400 ukrán civillel – írja Facebook-oldalán Magyar Péter.
Hirdetés A legnagyobb ellenzéki párt vezetője emlékeztet, „jómagam tavaly nyáron személyesen jártam Bucsában, amikor segélyszállítmányt vittünk a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz. Találkoztam olyan ukrán civillel, akinek az édesapját tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák 2022 március 4-én. Beszéltem olyan magyar származású bucsai lakossal is, aki annak köszönhetően élte túl az orosz vérengzést, hogy az egyik kereszteződésnél a társa kérésére nem jobbra, hanem balra fordult a gépkocsijával menekülés közben. Megtekintettem a tömegsírokat és az áldozatokról készített megdöbbentő fotókat és meghallgattam a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek megállapításait”.
Bejegyzése második felében Magyar Péter Schmidt Mária közéletből való azonnali távozását követeli, illetve felszólítja Orbán Viktort, hogy nyilvánosan határolódjon el egyik fő ideológusától és tanácsadójától.
Schmidt Mária cikkére reagált a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Dobrev Klára is. A politikus is úgy látja, hogy Schmidtnek azonnal távoznia kell a Terror Háza Múzeum éléről. Dobrev írásbeli kérdéssel fordul Orbánhoz arra vonatkozólag, mikor mentik fel Schmidtet. A politikus közleményében azt írta: „Képzeljünk el egy olyan várost, mint Dunakeszi. Bucsa is egy ilyen település volt Ukrajnában. És most képzeljünk el egy ott élő 98 éves nagymamát, és egy 7 éves, éppen játszó kislányt. Putyin zsoldosai válogatás nélkül mészárolták le őket, sok száz másik ott élő emberrel együtt. Schmidt Mária nemcsak a történészi szakmára, de a Terror Háza vezetésére, sőt bármilyen közfeladatra méltatlanná vált. A nyilas és a kommunista terrort bemutató állami múzeum főigazgatója nem kevesebbet állított nyilvánosan, minthogy a bucsai tömegmészárlást nem az orosz megszállók, hanem maguk az áldozatok, az ukrán nép követte el.” Dobrev egyben népirtástagadónak nevezte Schmidt Máriát.
Az ügy előzménye, hogy a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója a Látószög blogon szentelt írást a témának. Hosszan idézi a „hivatalos változatot”, amit saját bevallása szerint a Wikipediáról kopizott be a cikkébe. Majd, miután beillesztette az ott leírt – és igazolt – borzalmakat, megállapítja: „talán kicsit kevesebb több lett volna. Ok. Nem én fogom az MI6 jól begyakorolt és rutinos legendagyárát, vagy a sokat próbált ukrán szolgálatokat tanácsokkal ellátni, hiszen, ha van a világon tapasztalt szervezet, ami több száz éve folyamatosan gyártja a koholmányokat, terjeszti a rémhíreket és szervezi a lejárató kampányokat, az a briteké.” Végül megállapítja: mindez „mesteri ötvözete a valóságnak és a fikciónak”.
Szerinte „a valóság ugyanis talán az, hogy holttesteket először április 1-jén és 2-án mutattak, akkor amikor már ukrán katonaság volt a városban. A bemutatott fotó- és filmbizonyítékok áttanulmányozása után a megkérdezett halottkémek kizárták azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó tetemek több nappal korábban haltak volna meg, és azóta a szabadban feküdtek volna. Valószínű tehát, hogy a felvételeket manipulálták, esetleg visszadátumozták, hogy alátámasszák, hogy a holttestek már március óta az utcákon hevertek. A videókon látható időjárási viszonyok nem esnek egybe a megjelölt időpontok meteorológiai adataival. Egyes beszámolók szerint a filmeken a testek egyike-másika még mozgott, ami a propaganda célokból való megrendezettségre utal. A tömeggyilkosságok valószerűtlenségét támasztja alá, hogy a sebekből nem folyt ki vér, nincsenek a tetemeken vérfoltok. A helyszíneken nincsenek, de legalábbis nem látszanak robbanószer, illetve lövegmaradványok, nyomok. Ez abba az irányba mutat, hogy a bejövő ukrán egységek büntetőakciójáról lehet szó, amit az oroszokkal kollaborálókkal szemben foganatosítottak – így Schmidt Mária.
Schmidt Mária arra is kitér, hogy szerinte „az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban egyre több, eddig rigorózusan betartott és betartani rendelt dogma dőlt meg, mióta Trump elnök 2025-ben hivatalba lépett”. Végül megállapítja: „három év telt el. Nem volt nemzetközi vizsgálat. Nem tudjuk, kik az áldozatok, nincs válasz a legszembeötlőbb ellentmondásokra. Pedig olyan jó lenne tudni, mi történt Bucsában.”
