Orbán „rezsimje fölött eljárt az idő, de temetni nem jövő áprilisban fogjuk, amikor a választást elveszíti, hanem legkorábban a következő választás után. Ahogy a liberális demokrácia helyreállítása és a visszatalálás az alkotmányos jogok nyelvéhez és szellemiségéhez is több ciklusra szóló feladat lesz” – nyilatkozta Kis János filozófus a Hvg-nek.
„A rezsim válságban van. Válságban pedig senki nem ura az eseményeknek, még az autokrata sem. Ha kísérletet tesz a választás megpuccsolására, könnyen rajtaveszthet. Vagy megkísérelni sem tudja, mert nem működik a hatalmi gépezete” – mondta Kis János, aki a kérdezők, Dobszay János és Gergely Márton kérdésére – mi van akkor, ha a Tiszát nem engedik a startvonalhoz – azt válaszolta: „akkor minden magára adó párt kénytelen a bojkottot választani. Marad a Fidesz és a Mi Hazánk. A Hazafias Népfront. A választás látszatának is vége. Van azonban más lehetőség is. A kormány hadiállapotot vagy szükségállapotot hirdethet. Hadiállapot vagy szükségállapot idején a parlament nem oszlatható fel, választást tartani nem lehet. A rendelet harminc napra szól, de a képviselők kétharmadának szavazatával újabb harminc napra meghosszabbítható. Aztán újabb harminc napra, amíg a Főnök úgy látja jónak.” Ugyanakkor szerinte ez pattanásig feszült helyzet volna, amilyenre 1956 óta nem volt példa Magyarországon. Bekövetkezhet, amit senki se vár: tömegek áraszthatják el az utcát, nem pár órára, hanem napokra, hetekre akár. „És akkor az a kérdés, hogy az erőszakszervezetek le tudják-e verni az ellenállást. Pontosabban az erőszakszervezetek morálja a kérdés. A TEK és a Készenléti Rendőrség talán a végsőkig kitart Orbán mellett. De százezer tüntetőt Budapesten és több tízezer tüntetőt a vidéki városokban ők egyedül aligha tudnak tartósan megfékezni. Szükség lesz a közrendőrökre, esetleg a katonákra is. Az ő eltökéltségük jóval kétségesebb. Viselkedésüket döntően befolyásolhatja, hogy mit hallanak a környezetükben, hogy mit támogat az otthon maradó többség: a rendcsinálást vagy az ellenállást. Végső soron a tágabb közvélemény fog dönteni” – mondta Kis János, aki szerint „az ellenállás sikeres letörése kevéssé valószínű, kudarca viszont a teljes politikai megsemmisülést jelentené Orbán számára. Menekülhetne Moszkvába Janukovics és Aszad után”.
A filozófus szerint az úgynevezett átláthatósági törvény elnapolása is jelzés: a Fideszen és a kormányapparátuson belül érzékelhetően nő a zavar. „Korábban Orbán megüzente a frakcióvezetővel, hogyan kell szavazni, és a frakció egy emberként szavazott. Most kétségbeesett kísérletet tett a szavazatok biztosítására azzal, hogy aláíratta (volna) „a 135 bátor emberrel” a törvényjavaslatot. Ám amire korábban nem volt példa: akadt húsz nem eléggé bátor ember. A szavazást el kellett napolni. Kiszólások sora is jelzi, hogy folyik a gondolkodás a Fidesz politikusainak körében: meddig érdemes követni Orbánt a nyílt diktatúra felé vezető úton? Lehet olyan, aki azt mérlegeli: mi az, ami még vállalható? Mások azon morfondíroznak, hogy mikor kell a szakadék felé robogó vonatról leugrani. Annak még nincs jele, hogy az erózió elérte volna a kritikus pontot, ahonnan kezdve a rezsim bomlása már megállíthatatlan. Ma még az a valószínűbb, hogy ilyen-olyan módosításokkal, de az elhallgattatási törvényt az ősszel meg fogják szavazni. Ám a presztízsveszteség így is felmérhetetlen” – vélekedett, határozottan kiállva a Pride megtartása mellet: „A Fidesz cinikus ajánlatára, hogy rendezzék meg a Pride-ot a Kincsem-parkban, az a válasz, hogy tartson a lovin a Fidesz kihelyezett frakcióülést. A tömegvonulás helye ott van, ahol sokan látják: a nyílt utcán, a város szívében. Most, hogy a menetet nevére vette a főváros, a rendőrségnek nincs mérlegelési joga. A hatalom dilemma elé került. Ha beavatkozik, erőszakossága miatt jár rosszul. Ha félrenéz, a gyengeségét leplezi le”.
Ami Magyar Péter személyét illeti: Kis János nem tart attól, hogy egy újabb, önkényuralomra törő ember állna a kapuknál: „Félreértés ne essék, nem tartom valószínűnek, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz. Amíg az elsődleges célközönsége a bal–liberális oldalon volt, addig, ha nem is túl sűrűn, de beszélt a hatalmi ágak elválasztásáról, a bíróságok függetlenségéről, jogokról, egyenlőségről. Jelenleg ezeket az elvi ügyeket nem is említi. Nem tudom, mit mond és miről hallgat merőben taktikai megfontolásból. Attól azonban nem félek, hogy Magyar Péter egy második Orbán lesz, és egy bukó diktatúra után egy újabb diktatúrába rántja az országot”. Ezt döntően két tényezőre alapozza. Az egyik Magyar Péter szokatlanul heterogén szavazótábora, amit az Orbán-rezsim eltakarításának vágya tart össze. Ha Magyar kormányra kerül, akkor ez a széles koalíció nagyon hamar felbomlik; a széttartó elvárásokat nem lehet egyszerre kielégíteni. „Új pártok lépnek a színre, visszaáll a normális politikai spektrum. Ha a Tisza túléli ezt a helyzetet, akkor egy lesz a versengő pártok között. Legkésőbb négy év múlva választások lesznek, ebben biztos vagyok, és ezt követően Magyar Péter már nem kormányozhat egyedül”.
És mi lenne a helyzet egy Tisza-győzelem esetén? „Ha a közvélemény-kutatások azt prognosztizálnák, hogy a Tisza mandátumai a jelenlegi választási rendszerben elérnék a kétharmadot, akkor (Orbán – a szerk.) alighanem arányos választási rendszert vezetne be, amelyben minden párt olyan arányban szerezne parlamenti mandátumokat, amilyen arányban rá szavaztak. Így legalább blokkoló kisebbséggel rendelkezhetne az új Országgyűlésben. A Tisza-kormánynak egy súlyos gazdasági helyzet kényszerei és a lakosság rendkívül magas várakozásai között kell majd lavíroznia, miközben az ellenzéke nem egy szokványos parlamenti ellenzék lesz. Orbán egyfelől egy hatalmas árnyékállam fölött fog rendelkezni: hozzá lesz bekötve a főügyész, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Számvevőszék, a Piacfelügyelet elnöke és így tovább. Másrészt roppant gazdasági hatalom fog összpontosulni a kezében. Ha kénytelen lesz átengedni a kormányzást, akkor minden bizonnyal arra fog játszani, hogy ezeket a hatalmi pozíciókat is igénybe véve siettesse a kormány bukását, és egy új választáson, friss demokratikus legitimációval visszatérjen a hatalomba. Ezt a játszmát el is veszítheti; sok fog múlni a kormány ügyességén és még több azon, hogy mire mennek az új demokratikus pártok. De nehéz küzdelemben kell majd végleg legyőzni Orbánt. Akárhogy is, Magyar Péternek az Orbánnal vívott élet-halál harcban kell kormányoznia. Szüksége lesz a demokratikus érzelmű választók türelmére és azoknak a parlamenten kívül szerveződő pártoknak az önkorlátozására, amelyek a tőle balra álló szavazókat magukhoz vonzzák. Ez nem az a helyzet, amikor diktatúrát lehet építeni” – jelentette Ki Kis János.
