Közzétette az Európai Bizottság azt, hogy az egyes országok mi alapján és mekkora források lesznek jogosultnak az új támogatási keretből – írja a hvg.hu.
A 2021-től induló, 750 milliárdos kötvénykibocsátásból finanszírozott keretet szerdán jelentette be Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. A keret legnagyobb része, 560 milliárd euró az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amely a koronavírus-járvány utáni helyreállításhoz, fellendüléshez szükséges közberuházásokat és reformokat támogatja majd. Ebből 310 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd pedig kölcsön, utóbbit a kedvezményezettek fizetik majd vissza a bizottságnak.
A támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de elsősorban azokra a térségekre összpontosít, amelyeket a legnagyobb mértékben sújtja a mostani válság. A vissza nem térítendő támogatásokat egy kulcs alapján határozzák meg, amely a következő tényezőket veszi figyelembe: a népesség, az egy főre jutó GDP és az elmúlt öt év munkanélküliségi rátája.
Ez alapján Magyarország 6629,54 millió euróra, napi árfolyamon számítva nagyjából 2320 milliárd forintra lenne jogosult, ez a teljes keret csaknem 2 százaléka. Efölött hitel igényelhető, amely elvileg nem haladhatja meg a bruttó nemzeti jövedelem 4,7 százalékát, kivételesen esetben mégis lehetséges az emelés.
A támogatások és hitelek igénybevételéhez szükséges egy összehangolt helyreállítási reformterv elkészítése, amelyhez 2024-ig meg kell határozniuk a reformok és beruházások menetrendjét. A támogatások és hitelek folyósítására több részletben, a tagállamok terveiben meghatározott részcélok és célértékek teljesítésével összhangban kerül majd sor.
A magyar kormány egyelőre nem nyilatkozott, mit gondol a tervről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta – utalva arra, hogy az EU története során először az Európai Bizottság hitelfelvételéből kívánja finanszírozni a tervet: „jól meg kell fontolni, akarunk-e ebbe az irányba haladni”.
