Nincs okunk nagy büszkeségre, ha a második negyedévi magyar GDP-adatot az unió más országainak adataival vetjük össze. Az előző negyedévhez viszonyított 14,5 százalékos magyar visszaesés kifejezetten gyenge teljesítményt jelent, hiszen az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által pénteken közzétett adatok szerint az uniós átlag 11,7 százalék, de még az eurózóna – amelynek egy-két tagállama kifejezetten rossz adatokat produkált – is előttünk van: a közös pénzt használó államok átlagában „csak” 12,1 százalékkal mérséklődött a kibocsátás.
Még a románok is jobbak, mint mi
Erre a jelentős különbségre az lehet a magyarázat Bod Péter Ákos akadémikus, közgazdászprofesszor szerint, hogy az első negyedév nagy részében még jól teljesített az állami eszközökkel túlfűtött gazdaság, aztán jött a koronavírus-járvány miatti mélyrepülés. A magyar adatnál csak a válság által talán legsúlyosabban érintett Spanyolország 18,5 százalékos GDP-csökkenése jelez súlyosabb bajt. Még a válság által igencsak sújtott Olaszország, Franciaország és Portugália is jobban teljesített, 12,4, 13,8 és 13,9 százalékos zuhanással. Igazán gyengén a régiós országokhoz képest állunk, hiszen Románia kivételével – ahol 12,3 százalékkal esett a GDP – egy számjegyű a gazdasági visszaesés a második negyedévben.
Ha a tavalyi második negyedévhez viszonyítunk, akkor már valamelyest kedvezőbb a magyar gazdaság teljesítménye, hiszen amíg az unió átlagában 14,1 százalékkal esett a termelés, addig nálunk „alig” 13,5 százalékkal. Ebben az összevetésben már a franciák (-19 százalék), a spanyolok (-22,1 százalék), az olaszok (-17,3 százalék) és a portugálok (-16,3 százalék) mellett a belgák (-14,5 százalék) is mögöttünk állnak. A közösség keleti országaival összehasonlítva viszonnt ebben a tekintetben is sereghajtók vagyunk, 13,5 százalékos GDP-csökkenéssel, igaz itt a románokon (-10,5 százalék) kívül már a szlovákok (-12,1 százalék) és a csehek (-10,7 százalék) is kétszámjegyű visszaesést szenvedtek el.
Öt és fél százalék lehet az éves visszaesés
Az adatokat értékelve Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tíz százalékos várakozásoknál nagyobb visszaesés mögötti okokat egyelőre nem látni, mert részleteket nem közölt a statisztikai hivatal, de jó eséllyel a gazdasági szektorok döntő többsége jelentősen esett, talán a gyógyszeripar és az állami kiadások mutathatnak valami pluszt. Az elmúlt három hónapban mért visszaesés azonban nem írja át alapjaiban az éves várakozásokat, így arra számít, hogy idén éves szinten 5,5 százalékkal lehet alacsonyabb a magyar gazdaság teljesítménye, mint egy évvel korábban volt. Abban az esetben lehet ennél nagyobb, mintegy 7,5 százalékos a visszaesés, ha ősszel a tavaszinál enyhébb korlátozásokra lesz szükség a járvány miatt. Ha viszont súlyosbodik a helyzet és szigorúbb korlátozásokat kell bevezetni, akkor a recesszió mértéke akár kétszámjegyű is lehet.
A szakértő arról is beszélt, hogy nehéz összevetni a magyar és az unióban mért számokat, mert nagyon másként kezelték a vírushelyzetet az országok, s ez a számokban is nyomot hagyott. Arra azonban rámutatott, hogy a régiós országok gazdasági teljesítményétől elmaradtunk. Igaz, a korán elrendelt magyar szigorítások emberéleteket menthettek meg, cserébe gyengébb lett a magyar gazdaság teljesítménye. Virovácz Péter azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a viszonylag gyors magyar enyhítés eredményét a kedvezőbb harmadik negyedéves adatokban látjuk majd.
A túlfűtött magyar gazdaság miatt volt nagy a zuhanás
Bod Péter Ákos szerint nem véletlen, hogy a magyar és a román adatok hasonló értékeket mutatnak, mert mindkét országban túlfűtött volt a gazdaság az év első hónapjaiban. A professzor úgy véli, a második negyedév jelenti a mélypontot, ezért arra számít, hogy az első féléves 6,1 százalékos visszaesés után valamelyest javulni fog a magyar gazdaság teljesítménye, és valahol öt százalék körül lesz ennek mértéke éves szinten. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az év első felében mért 6,1 százalékos visszaeséssel nincsenek összhangban a kormány által kommunikált munkanélküliségi adatok. Ennek oka, hogy sokan vannak félállásban, álfoglalkoztatásban, vagy munka nélkül maradtak, tehát távolról sem olyan kedvező a helyzet, mint azt a kormányzati kommunikáció el akarja hitetni.
Bod Péter Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlett gazdaságokban a járvány magasabb intenzitásán túl azért ütött nagyobbat a válság, mert ezekben az országokban jóval nagyobb a szolgáltató szektor súlya. Márpedig éppen ezt a gazdasági ágat érintették a legsúlyosabban a korlátozások. Példaként elmondta, hogy amíg a magyarok fele nem nagyon megy el nyaralni, kevesebben járnak étterembe, és általában is kevesebb személyes szolgáltatást vesznek igénybe, addig ezek a szolgáltatások Nyugat-Európában komoly szerepet töltenek be a gazdaságban.
