Az országgyűlési képviselők juttatásainak emelését tartalmazó módosító javaslatot fogadott el pénteki ülésén a törvényalkotási bizottság, ami havi mintegy 200 ezer forintot jelent. A változtatást csak a DK politikusai ellenezték, az LMP nem vett rajta részt, míg a többi jelen lévő ellenzéki képviselő megszavazta azt, miután a kormánypártok hozzájárultak a frakciók támogatását és egyes képviselői juttatásokat érintő ellenzéki kezdeményezéshez.
Az MTI tudósítása szerint a testület kormánypárti többsége a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz nyújtotta be a változtatást, amelynek értelmében évente növekedhetnének a tiszteletdíjak, hiszen azokat az előző évi átlagbér (ez jelenleg bruttó 316 ezer forint) háromszorosában határozná meg az országgyűlési törvény. Aki egy állandó bizottság tagja, az az alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapná. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnének, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetne a Ház. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapná, alelnökei annak dupláját, míg a jegyző és az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnökének juttatását 1,7-szeres szorzóval számolnák.
A képviselők üzemanyagkártyát is kapnak, amelyet havonta töltenének fel különböző összegekkel figyelembe véve azt, hogy a politikus milyen messze él a fővárostól, és választókerülete mekkora. A budapestiek alapjuttatásként havi 2500 kilométer megtételéhez elegendő forrást kapnának, míg az, aki több mint 300 kilométerre lakik, 6500 kilométerre elegendő üzemanyagot fedezhetne abból. Az összeg azonban ennek akár a másfélszerese lehet a legnagyobb területi kiterjedésű választókerületek egyéni képviselői esetébe. Növekedne a lakbértámogatás is, az indoklás szerint azért, mert a fővárosi albérletárak az elmúlt években megduplázódtak, de nőne a független képviselők juttatása is. A jövőben nem kap az Országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást az a képviselő, aki kormányzati tisztséget is ellát.
Egy ellenzéki módosítót viszont átengedett a kormánypárti többségű bizottság. A Fidesz–KDNP politikusainak ugyanis volt egy olyan javaslatuk, amelynek következtében az ellenzéki frakciók a következő évtől jóval kevesebb pénzt kaptak volna. A pénzeket ugyanis a jövőben a mandátumok arányában állapították volna meg (jelenleg ez sávos, kisebb különbségekkel). Emellett pedig a képviselőknek járó, az irodabérlésre illetve a munkatársak foglalkoztatására fordítható, eddig egységes havi keret számítását is megváltoztatták volna, mégpedig úgy, hogy az egyéni képviselők a listások dupláját kapják. Az ellenzéknek ugye főképp listán parlamentbe került képviselői vannak.
Végül kompromisszum született, így a frakciók és a listás/vagy egyéni képviselők juttatása sem változik, egyedül az irodabérlésre járó pénz. Ha ezt nem sikerült volna elérni, akkor például a Demokratikus Koalíció elveszítette volna eddigi havi kerete kétharmadát, a Párbeszéd-frakció a 80 százalékát, de az MSZP és a Jobbik is a felét – írja a Zoom.hu.
A jobbikos Hegedűs Lórántné és az MSZP-s Harangozó Tamás is azt mondta az Azonnalinak, hogy az eredeti javaslat működésképtelenné tette volna az ellenzéki frakciókat. Harangozó azt alapvetően jónak nevezte, hogy a képviselői fizetés az emberek jövedelmétől függ, ám azt hangsúlyozta, hogy ők nem kértek volna és egyéb esetben nem is támogattak volna fizetésemelésről szóló javaslatot.
A Fidesz közleményben indokolta a béremelési javaslatukat. E szerint „az elmúlt hat évben 51 százalékkal emelkedett az átlagbér, és duplájára nőtt a szakmunkás bérminimum. A pedagógusok bérét 50 százalékkal emelte a kormány, és ugyanilyen arányban növekszik 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák, tűzoltók bére. Az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre átlagosan eléri a 65 százalékot, és magasabb bért kapnak már mások mellett a mentősök, ápolók, a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat, a járási- és kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói is. A parlamenti döntéshozók alapilletménye ezek után, a sorban utoljára emelkedik, 18,5 százalékkal” – tették hozzá. Hangsúlyozták, hogy a javasolt megoldás a képviselők javadalmazását a gazdaság teljesítményétől teszi függővé.
A Blikk már áprilisban arról írt, hogy a kormánypártok emelni tervezik a képviselői béreket. A Fidesz akkor ezt tagadta, mint írták, a szabályok szerint fizetésemelés csak akkor lehetséges, ha mindenkinek nő a közigazgatásban az alapilletménye. Képviselői béremelésre vonatkozó javaslat az Országgyűlés napirendjén nincs.
A változások már idén augusztustól életbe lépnének, ha azokat jövő héten elfogadja a Ház.
