Ezekben a napokban sorra értesíti a Magyar Posta hírlapüzletága a kiadókat: 2023. május 31-vel a „működés racionalizálása okán (…) a hírlapok értékesítése megszüntetésre kerül a postai hálózatban” – értesült a Magyar Hang. Magyarán a postákon június elsejétől egyáltalán nem lehet majd újságot vásárolni. Lapunk úgy tudja, a postaboltok is bezárnak, magyarán csokoládét vagy más terméket sem lehet majd ott vásárolni, kizárólag a hagyományos postai szolgáltatásokra koncentrálnak majd. Információnk szerint a döntéssel 546 postán szűnik meg az újságok értékesítése, és ezeken a helyeken több mint 600 féle hírlapot értékesítettek. Úgy tudjuk, a postákon hetente több tízezer különféle sajtóterméket adtak el, így júniustól jelentősen szűkül a magyar sajtó értékesítési lehetősége.
A Posta honlapján mi magasabb árushely-számot találtunk (vélhetően egy korábbi állapot szerinti adat): „a Magyar Posta Zrt., mint a Lapker Zrt. kiskereskedője országosan 603 postahelyen kínálja árusításra a lapokat.” Arról is írnak, hogy több mint ötven éve végeznek efféle tevékenységet kimagasló szakmai tapasztalattal. „Szolgáltatásunkat, mind a vásárlói, mind a nagykereskedői elvárásoknak megfelelően a legmagasabb szakmai színvonalon biztosítjuk. Széles lapválaszték – a vásárlói igényekhez igazodó, több száz féle lapot forgalmazunk postai árusító helyeinken.”
Mint ismeretes, 2021 júliusától a Posta megszüntette a napilapok kézbesítését is, azóta a Médiaworkshöz tartozó cég vette át ezt a feladatot. Akkor a cég azt közölte: a hírlapforgalmazás nem közszolgáltatás, hanem üzleti tevékenység, és nem kötelezi törvény őket ennek a feladatnak az elvégzésére.
Arról, hogy a hírlapforgalmazás mekkora pénzt hozott a Postának, csak 2019-es adatot találtunk: akkor 8.6 milliárd forint bevételük volt erről a területről. A hírlapfogalmazás megszüntetése azért is meglepő, mert a 2021-es üzleti évet 220 milliárdos nettó árbevétel mellett közel 14 milliárdos adózott eredménnyel zárta az állami cég (a tavalyi mérleg csak májusban várható).
A váratlan döntés több kiadónak okoz jelentős bevételkiesést. A Magyar Hang még a szerencsések közé tartozik: az utóbbi időben a szabadárusításra szánt példányaink kevesebb, mint két százaléka jutott a postai árushelyekre, de vannak olyan kiadóvállalatok, ahol jóval nagyobb az arány, magyarán nagy példányszámban értékesítettek a postákon. És van még egy piaci szegmens, amelyet még jobban érint ez a döntés: ezek a színes naptárak és időszaki kiadványok piaca. Itt évente százmillió forintot is meghaladó forgalmat értek el egyes erre szakosodott kiadók, de most kereshetnek új értékesítőhelyet maguknak.
Jó kérdés, mi lesz a sorsa azon postai dolgozóknak június elsejétől, aki eddig a hírlap és egyéb termékek árusítással foglalkoztak. A vezetőknek minden esetre nem kell aggódniuk – március végén arról írtunk, a harminckét (!) postai vezető 2022 első három negyedévében összesen bruttó 1,23 milliárd forintot kapott, prémiumokkal és egyéb juttatásokkal együtt (a negyedik negyedév adatait nem töltötték fel honlapjukra), 2021-ben pedig bruttó 1,46 milliárdot fizettek ki nekik. A Magyar Posta vezérigazgatója, Balczó Barnabás havi bruttó 5 milliós fizetésével tavaly még lekörözte a miniszterelnököt is, ráadásul a fizetését kiegészíti a havi bruttó 650 ezer forintos igazgatósági honoráriuma és béren felüli juttatásai is.
Tavaly ősszel a szankciókat hibáztatva 364 postát zárt be ideiglenesnek mondottan a vezetés, amelyből később 45 újranyithatott az önkormányzatok áldozatvállalásának köszönhetően, majd idén februárban közölték, hogy a bezárás végleges. Emellett a 24.hu arról írt idén áprilisban, hogy értesüléseik szerint az 1500 fő alatti települések hivatalaira mind bezárás vár.
