„Tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság bennfentes kereskedelem bűntett gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen” – írta a Magyar Hangnak a rendőrség, érdeklődésünkre, hogy mik a fejlemények a furcsa körülmények között zajló Mol-részvénybiznisz ügyében.
Mint lapunk is beszámolt róla, Molnár József, a Mol vezérigazgatója november 8-án 75 ezer darab Mol-papírt adott el, becslések szerint 203 millió forint értékben. Aztán három nappal később a kormány bejelentette, hogy hatósági üzemanyagár-stopot vezetnek be, és három hónapra 480 forinton rögzítik a 95-ös benzin és a gázolaj felső árszintjét.
Megérzés vagy tudás?
Molnárnak vagy remek megérzései vannak, vagy előre tudhatott a kormány által tervezett árstopról (amiről elvileg csak szűk körben tárgyaltak az Orbán-kabinet tagjai). Az utóbbi lehetőséget tartotta valószínűbbnek Varju László, a DK politikusa, aki Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult a történtek miatt. Poltnak címzett levelében emlékeztetett rá, hogy a kormányzati bejelentés után a Mol-részvények árfolyama is zuhanni kezdett, és míg november 8-án 2750 forintos maximum értéken kínálták a papírokat, a bejelentés napján 2428 forintos mélyponton is járt az árfolyamuk.
Vagyis, Molnár akár 18 millió forintot is kereshetett a jól ütemezett eladással – vélelmezte Varju.
Rájöttek: ez tényleg gyanús
Megkeresését a legfőbb ügyész feljelentésként értékelte, és a rendőrséghez továbbította. Az eset a BRFK gazdaságvédelmi osztályához került, akik november 30-án még feljelentés-kiegészítést kértek az ügyben. A rendőrség akkor szokott így eljárni, ha a meglévő adatok nem elégségesek ahhoz, hogy dönthessenek a nyomozás elindításáról vagy elutasításáról.
A Magyar Hang értesülése alapján ez a kérdés eldőlt. A BRFK-tól azt is megtudhattuk, hogy gyanúsítotti kihallgatás nem történt (ez érthető, hiszen ismeretlen tettes után nyomoznak). Ám azt a rendőrség nem árulta el, hogy tanúként beidézték, meghallgatták-e már Molnárt, és ha igen, mikor. További kérdéseinket a nyomozás érdekeire hivatkozva utasították el.
Az ügy kirobbanásakor már megkerestük a Mol sajtóosztályát, ám nem kaptunk válaszokat. Most újabb kérdéseket küldtünk nekik a nyomozás kapcsán – ha reagálnak, frissítjük cikkünket.
A Mol meglátta a piaci rést
A kormány által bevezetett hatósági árszabás különösen a kiskereskedőket, családi vállalkozásokat érintette érzékenyen, akik az árstop miatt csak pár forintot kereshettek a 95-ös benzin és az alapgázolaj eladásán – tekintve, hogy az üzemanyagárak nemzetközi szinten magasak voltak, a kormány pedig nem csökkentette az üzemanyagokat terhelő adókat és járulékokat.
A Mol mindenesetre ebben (is) meglátta a kínálkozó lehetőséget: a vállalat már egy héttel az árlimit bevezetése után jelezte, hogy szívesen átvenné az árstop miatt bezáró kutakat. Igaz, a társaságot szintén érzékenyen érintette a kormányzati döntés: Török Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI kérdésére novemberben úgy számolt, a három hónapos korlátozás alatt a Mol Nyrt. akár 40-60 milliárdos veszteséget is szenvedhet.
