Ha a Fidesszel szemben induló ellenzéki összefogás alakíthat kormányt jövő tavasszal, az alaptörvény szükséges korrekciója mellett az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési Tanács tagjait. Ez derült ki Fleck Zoltán jogász-szociológus 444.hu-nak adott interjújából.
Elmondta, egy 8-9 személyből álló testület alkotja a szóban forgó közjogi szakértői csapatot, amely a kormányzásra készülő ellenzék alkotmányos módosításait dolgozza ki. Fleck Zoltánt Márki-Zay Péter, a közös miniszterelnök-jelölt kérte fel a feladatra. Elmondása szerint Márki-Zay Péter „sem az összetételébe, sem a munka tartalmi részébe nem szól bele, sőt, az ellenzéki pártok sem küldenek a bizottságba senkit”. Azt mondta, a testületet alkotók nevének nyilvánosságra hozására még nem kapott felhatalmazást. Ugyanakkor hivatkozva Márki-Zay korábbi nyilatkozatára megismételte: volt miniszter és egykori alkotmánybíró egyaránt van benne.
Szavai szerint nem arra kaptak megbízást, hogy új alkotmányt írjanak, szerinte azt a csapatból senki sem vállalta volna, és egyébként is – folytatta –, tudják, hogy ezt csak több lépésben lehet elérni. Szerinte a legnehezebb feladat az átmenet alkotmányosságának a megtervezése. – Meg kell tudnunk egyezni arról, hogyan működik az autoriter rezsim, amit le kell bontani, hogy egy jogállami keretek között maradó, működőképes kormányzás léphessen a helyére. Utána egészen pontosan meg kell mondanunk, hogy az alaptörvényben és a többi kétharmados törvényben melyek azok a szabályok, továbbá melyek azok az intézmények, amelyeket azért hozott létre a Fidesz, hogy a hatalmat akkor se veszítse el, ha a választásokat elveszíti. Ezeknek a kiiktatására olyan megoldásokat kell keresnünk, hogy közben a jogállami és az alkotmányos elvek ne sérüljenek. Ez lesz az alkotmányos átmenet intézményes forgatókönyve: mit csináljon az első nap a parlament, mihez kezdjen a parlamenti többség a legfőbb ügyésszel, a Költségvetési Tanáccsal, az Alkotmánybírósággal. Az összes olyan elemmel, amelyik lehetetlenné teszi a kormányzati működést. Erről szólnak majd az új parlament által elfogadandó „áprilisi törvények” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet elmozdítani a legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat, azt felelte: „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”. Ha a parlament formálisan semlegesít valamilyen Fidesz által elfoglalt közjogi intézményt, a helyére egy ugyanolyan erős intézményt kell állítania, amelyik azonban az alkotmányos elvek alapján fogja korlátozni az új törvényhozást és a kormányt, és nem a Fidesz érdekében. És az ellenzéki összefogásnak mindehez még a választás előtt felhatalmazást kell kérnie a választóktól – érvelt.
Szóba kerültek az alkotmányt védő garanciák lehetőségei is, amire azt mondta, az európai alkotmányos rendszerek által ismert biztosítékokat használnának. – Például hogy csak két választás után, két különböző parlament szavazatával lehessen az alkotmányt megváltoztatni. Vagy hogy megváltoztathatatlansági klauzula kerüljön bele. Esetleg szuperminősített többséggel, vagy népszavazással lehessen csak módosítani. De mindenképp stabilizálni kell az alkotmányt, hogy ne történjen meg még egyszer az, ami 2011-ben, hogy sima kétharmaddal egyoldalúan meg lehetett változtatni – vázolta Fleck Zoltán a lehetőséget.
