Noha csak március 3-án jár le Matolcsy György második hatéves jegybankelnöki mandátuma, a közgazdász-politikus már csütörtökön elbúcsúzott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közösségétől és a pénzpiac meghatározó szereplőitől. Az apropót az elnök 12 éves elnökségét összegző könyv adta. Noha Matolcsy a két ciklust aranykorszakként mutatta be, a második ciklus nem bizonyult kihívásoktól mentes időszaknak. Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikája onnan kapott kritikát, ahonnan talán a legkevésbé számított: a jobbkeztől.
Matolcsy György a csütörtöki beszédében nem rejtette véka alá: „2020 után a kormány és az MNB közötti együttműködés meggyengült”. Ez annak fényében érdemel figyelmet, hogy Matolcsy György és Orbán Viktor viszonya erős politikai és szakmai szövetség jegyeit mutatta. A legjobb leírást erről maga a miniszterelnök adta még 2010-ben, amikor úgy fogalmazott: Matolcsy György a jobbkeze. Gazdasági csúcsminiszterként ő adott arcot a 2010-ben hatalomba lépett Orbán-kormány első gazdasági akciótervének. Ennek következménye lett egyebek mellett az egykulcsos személyi-jövedelemadó, a fogyasztást terhelő 27 százalékos ÁFA bevezetése és a különadók, amelyek azóta is az Orbán-féle gazdaságpolitika sarokköveit jelentik. Matolcsy György 2013-ban került az MNB élére. Amikor Lakner Zoltán elemző szakembereket kérdezett az első elnöki éveiről, egyetlen intézkedését illették hibaként: a növekedési hitel fix nulla kamatozását rótták fel neki – derül ki a Matolcsyról a Jelen hetilapban megjelent közéleti portréból.
A gondok 2016-2017-ben kezdődtek, amikortól az MNB az „úgynevezett magasnyomású gazdaság koncepciójának bűvkörébe került, valamint irreális mértékben törekedett az önfinanszírozás céljának elérésére”. Miközben a GDP-növekedést hajszolták, az infláció feletti kontroll egyre inkább kicsúszott a gazdaságirányítás kezeiből, és 2022 őszére a forintárfolyam-romlása is csúcsokat döntött. Októberben előfordult, hogy 434 forintot ért 1 euró. Lakner Zoltán szerint ebben jelentős szerepe volt Matolcsynak is, aki két héttel korábban a csak nagy nehezen elkezdett kamatemelési ciklus leállítását jelentette be, amire aztán elszabadultak az indulatok a pénzpiacon.
Matolcsy a csütörtöki beszédében viszont a forint megmentőjeként beszélt magáról a 2022 októberi intézkedéseiről. „a jegybank egy válságkezelő intézkedéssel megakadályozta a forint jelentős leértékelődését, amely akár 500-700 forintos euróárfolyamhoz vezethetett volna” – jelentette ki, hozzátéve: az MNB lépései akadályozták meg, hogy Magyarország súlyos pénzügyi válságba süllyedjen, ezért a jegybank függetlensége kulcsfontosságú volt a stabilitás fenntartásában. Ezeket a mondatait nem lehet nem kormányzati kritikaként értelmezni. Valójában azonban már ezt megelőzően láthatóvá váltak a véleménykülönbségek Matolcsy és az Orbán Viktor kormánya között. 2019-ben a Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén elmondott beszédében Matolcsy egy olyan átfogó gazdasági reformprogramot ismertetett, amelyből a nyilvánosság leginkább arra figyelt fel, hogy 2030-ra Ausztria utolérését vizionálta. Ez a kormányban érdemi visszhang nélkül maradt, majd újabb hat évet kapott Matolcsy a jegybank csúcsán. Miután egy évvel később elérte a koronavírus-járvány Magyarországot is, a leállt gazdaság és következményeinek kezelésére az MNB-elnök újabb 12 pontos javaslatcsomaggal állt elő, amely egészségügyi, az oktatási és a nyugdíjrendszer átalakítását is magával hozta volna. Erről azt írta a Direkt36 oknyomozó portál, hogy információi szerint tartottak Matolcsy ambícióitól a kormányban. Matolcsy György kritikái különösen a 2021-2022-ben szaporodtak meg.
Nyilvános megszólalásaiban egymást érték a kormánynak célzott elmarasztaló üzenetek, amelyek jelentőségét csak fokozta, hogy egy részük a kormánnyal finoman szólva sem igazán kritikus Magyar Nemzetben jelent meg. Matolcsy megszólalásai változatos szempontból bírálták a kormány gazdaságpolitikáját. Volt, amikor azt állította: Magyarország letért az egyensúlyi növekedés pályájáról, máskor elakadt reformfolyamatról, célnélküliségről értekezett. 2022-es élesen kritizálta a költségvetést az egyensúlyvesztése miatt. Különösen pikáns volt az az írása, amelyben az elfogadott büdzsé megváltoztatását kérte, és jelezte, szerinte nem vasba és betonba, hanem képességekbe, agyakba kellene az államnak fektetnie. A cikk pár óra után eltűnt a lap címlapjáról. Előfordult az is, hogy közepesre értékelte a kormány gazdaságpolitikájának teljesítményét, de – a tavalyi fejlemények fényében – különösen figyelemre méltó, hogy egy időben úgy foglalt állást: az államnak nem kellene megvásárolnia a budapesti repülőteret. Amikor viszont a Bloomberg című gazdasági szaklap arról írt, hogy megszakadt Matolcsy és Orbán között a kommunikáció, sietve igyekezett azt cáfolni az MNB.
Éppen erre az időszakra esik az a kormányközeli sajtóban megjelent állítás, miszerint az MNB szerette volna elérni, hogy Matolcsy legalább 2031-ig meg a jegybank elnöke maradhasson, ezt azonban a kormánypártok elutasították. Emiatt érzett sértettségével magyarázták az MNB elnökének kritikus mondatait. Efféle vádak addig csak a Fidesz politikai ellenfeleivel szemben fogalmazódtak meg, a jegybank azonban éles hangú közleményben utasította vissza mindezt, egyben sajtópletykának nevezve ezeket az állításokat. Ezt követően inkább Varga Mihály pénzügyminiszterrel alakultak ki véleménykülönbségek – elsősorban az árstopok inflációra gyakorolt hatása miatt.
Nagy Márton közgazdász, nemzetgazdasági miniszter – Lakner Zoltán szerint az „új Matolcsy” – lényegében az MNB-elnök szárnyai alatt nőtte ki magát. Nagy Márton alelnökként dolgozott a jegybankban, később azonban megromlott a kapcsolatuk, s ez tavaly év végén emlékezetes üzengetésben vált mindennél egyértelműbbé. Noha Matolcsy a csütörtöki búcsúzása alkalmával sem fukarkodott kritikus megjegyzésekben, megköszönte Orbán Viktor miniszterelnök bizalmát és – az Index tudósítása szerint – a „3-4 éves meg nem értés mellett a sok megértést”. A kormányfő decemberben úgy méltatta egykori jobbkezét a Kossuth rádióban, hogy „korszakos közgazdász távozik a Magyar Nemzeti Bank éléről”. Matolcsy következő megbízatásáról egyelőre nem derült ki semmi, de a beszéde azt sejtette, nem marad feladat nélkül a jövőben sem. Vannak azonban olyanok, akik azt feltételezik, hogy a vagyonát igyekszik kimenekíteni, mert tart egykori barátja, a kormányfő esetleges revansától.
