Kétórás előadást tartott a jövőre távozó Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnöke, Nagy Elek meghívására. A Világgazdaság beszámolója szerint az MNB-elnök „időnként megdicsérte a kabinetet és néhány téren pozitív jövőképet festett le a következő évekről”. A jegybankelnök azt javasolta a kamara új vezetésének, hogy „amennyiben az MKIK a lehető legokosabban képviseli a vállalkozók érdekeit és nem a kormány akaratát közvetíti feléjük, hanem éppen fordítva, akkor nyert. Korábban ez nem teljesen volt így, de most a jövő kopogtat, a múltat lezártuk” – ez a kitétel bizonyosan nem esett jól Parragh Lászlónak, a kamara volt elnökének.
Matolcsy szerint a magyar gazdaság az újrakezdés és az újjászületés felé halad. „A múlt évtizedet Magyarország megnyerte, több mint két százalékponttal ért el magasabb növekedést 2013 és 2019 között, mint EU. Mindez azt eredményezte, hogy 1920 után a legjobb évtizedét élte a nemzetgazdaság. Ez kitartott a Covid-járvány első évében is, de aztán 2021 végétől valami megtört. Az elmúlt éveket vergődésként írta le, amely elrontotta a magyar pozíciót: akiket megelőztünk, azok most újra elénk kerültek.” A jegybankelnök azt mondta, hogy a válság mélyén sok minden meghúzódik, így a háború és az energiaárak berobbanása, de van egy magyar ok is, ez pedig az infláció helytelen megítélése. Szerinte a drágulás már 2022-ben is több mint 2500 milliárd forint megtakarítást égetett el, és ha a több éven átnyúló inflációs időszak teljes hatását vizsgáljuk, akkor a veszteségek már meghaladják a 10 ezer milliárd forintot is. Épp azért nem működött a fogyasztás felpörgetése, mert az emberek először a veszteségeiket pótolják. A családok által érzékelt infláció pedig mintegy kétszeresen haladta meg a hivatalos rátát. Ez már apad egy ideje, de csak nagyon lassan. „Demján Sándor azt mondta anno a szocialisták 100 napos programjára, hogy azt tíz év kiheverni. A 2019 vége óta bekövetkezett, összességében 50 százalékos áremelkedés is tízéves árnyékot vet” – mondta.
Ennek ellenére, Matolcsy most is optimista, közölte, hogy a kormány új gazdaságpolitikája jó irány és jó keret, igaz, jelenleg még kampányszerű, és eddig csak egy részét töltötték ki. Azt javasolta a vállalkozóknak és a kamaráknak, hogy ne hagyják, hogy az új gazdaságpolitika a 2026-os országgyűlési választások után befejeződjön.
„A 2025-ös és a 2026-os év az évtized legjobb két évének ígérkezik, és ezt vegye mindenki komolyan, a családok és a vállalkozások is. Nincs jelentős többletinflációs kockázat, az államháztartási sarokszámok teljesíthetők. Ennek az évtizednek ez a két éve lehet a legjobb, különösen 2026 lesz sokkal jobb, mint most gondoljuk. Sok tényező egybeesik: nagy beruházások, mint a BYD, a BMW, a Catl és Budapest–Belgrád vasútvonal, illetve beérhetnek a kormányzati beruházási csomagok is” – szögezte le. Matolcsy szerint ez az évtized teljesen más, mint az előző, máshogy lehet megnyerni. Ha valaki ezt nem érzi, akkor elveszíti. Ez az évtized a geopolitika évtizede, kettéválik a világrend. „Lehet azt mondani, hogy Magyarország ebben a szövetségi rendszerben politikailag nem lehet semleges, viszont geopolitikailag már lehet, ezt a miniszterelnök világosan elmondta. Ausztria és Bécs az utolérendő vágy, a kezdetektől fogva ezt szeretnénk” – fejtette ki Matolcsy György, hozzátéve: az új gazdaságpolitikának 2026 után új víziót kell alkotnia, ami az lenne, hogy az EU legjobb öt országához kell felzárkózni. Termelékenységi stratégia és versenyképességi fordulat nélkül azonban sem az állam, sem az üzleti szféra nem fogja tudni folytatni a növekedési lendületet 2026 után. Ma Magyarország az EU-ban a negyedik legrosszabb termelékenységi szintjén tart, az élelmiszeripara csak Bulgáriát előzi. Erre nem lehet az osztrákokhoz közelítő béreket építeni.
