Nem elég, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodásával kapcsolatban, ami már a Nemzeti Nyomozó Irodát is cselekvésre késztette – az ÁSZ feljelentése nyomán megindult a nyomozás –, majd Varga Mihály, az MNB új elnöke megakadályozta az 500 milliárd forintos vagyonkimentést, a jegybank korábbi vezetője, Matolcsy György és családja további súlyos gonddal küzd: legalább egy éve képtelenek túladni a New York-i luxusapartmanjukon, hiába engedtek az árból immár több mint 4 milliárd forintot.
Az ÁSZ – a Direkt36 birtokába került – jelentésében felidézte, hogy az MNB az oktatás, a tudomány támogatása, illetve a gazdasági és pénzügyi szakember-képzés céljából 2014-ben Pallas Athéné Alapítványok néven hat alapítványt hozott létre, amelyekbe összesen 266,4 milliárd forintot pumpált. 2019-ben a hat alapítványt Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) néven összevonták, és a vagyon kezelését az Optima Befektetési Zrt.-re bízták. A cég közel 500 milliárd forint felett rendelkezett. Ennek jelentős része közpénz (volt). Ez a rendelkezés azonban az ÁSZ szerint átláthatatlan gazdálkodást jelentett, amivel a cég kockáztatta a rábízott vagyont. Bírálták azt is, hogy a közpénzből jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető.
– Az ÁSZ teszi a dolgát, ha megtörtént a feljelentés, a hatóságok és a bíróságok dolga, hogy megállapítsák, történt-e bűncselekmény, pénzügyi visszaélés, vagy pénzügyi típusú elszámolási probléma. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben a kormánynak nincs dolga – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a 444-nek, a közpénz vélelmezett eltüntetéséről. A kormány szerepét más fénytörésbe állítja Róna Péter Népszavának adott interjúja. A közgazdász a cikkben hangsúlyozta, hogy az MNB felügyelőbizottsága már 2014-ben jelezte Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy a jegybanki alapítványoknak biztosított tőkejuttatás ellenkezik a törvényi előírásokkal, de legalábbis aggályos. Róna szerint – aki 2014-ben a hivatkozott felügyelőbizottság tagja volt –, a határozatot a testület egyhangúlag fogadta el, tehát az a tag sem emelt kifogást, akit az akkor Varga Mihály vezette tárca vagy épp a Fidesz jelölt a testületbe, sőt elküldték a határozatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének is. Vagyis a kormány már tizenegy éve tisztában volt az esetleges visszaélésekkel.
Ad egy vajszínű árnyalatot a kormányzati álláspontnak Orbán Viktor nemrég elhangzott jellemzése Matolcsy Györgyről. – Korszakos közgazdász távozik a Magyar Nemzeti Bank éléről – fogalmazott a miniszterelnök a közrádió műsorában tavaly decemberben.
„Ennyire pofátlanul még senki nem csinálta a pénzkilapátolást, mint Matolcsyék”
Bódis András szerint az Állami Számvevőszék jelentése és a büntetőfeljelentés után már nem nagyon lehet elsimítani ezt az ügyet.
Szép példája a jegybank korszakos jelentőségű gazdálkodásának a budai Vár oldalában található Lónyay-Hatvany-villa. Lónyay Menyhért miniszterelnök fényűző palotáját 1872-ben adták át, és hamar az akkori kormányfő látványos vagyongyarapodásának szimbólumává vált. Később Hatvany Ferenc, a dúsgazdag műgyűjtő vásárolta meg a villát, amelyet a második világháború során bombatalálat ért, kiégett, lebontották. Mivel a telket a hatóságok elmulasztották állami tulajdonba venni a telket, a rendszerváltás után a terület Hatvany Ferenc örököseire szállt, akik gyorsan továbbadták a Budapanoráma Kft.-nek. A cég a kétezres évek elején nekifogott az egykori palota pontos másának felépítéséhez, ám a projekt újra és újra megtorpant, a gazdasági világválság pedig megpecsételte a beruházás sorsát, az épület 2012-ben felbukkant a lakáspiacon, de csak két évvel később talált gazdára: a jegybank Pallas Alapítványa vásárolta meg, körülbelül 4,6 milliárd forintért.
A rekonstrukcióra, illetve a munkálatok befejezésére további 5,5 milliárdot költöttek Matolcsy Györgyék, a Lónyay–Hatvany-villa átadása azonban folyamatosan tolódott, előbb 2018-ra ígérték, majd 2020-at jelölték ki céldátumnak, ám végül még az épület befejezése előtt túladtak az ingatlanon, amelyet a szintén Matolcsy Györgyhöz köthető Kasselik-ház Ingatlanfejlesztő Zrt. vásárolt meg 2019-ben. Egy évre rá azonban már állami tulajdonban volt, hogy 2020 decemberében a kormány egyik kedves alapítványa, a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) tulajdonába kerüljön. Mint az az éves beszámolóból kiderült, az alapítvány ingyen jutott a villához, amelynek nyilvántartási értéke 9,87 milliárd forint. A szerződés szerint a munkálatokat legkésőbb 2022 februárjáig kellett volna elvégezni, a karmelita kolostor szomszédságában álló épületet azonban már 2021 szeptemberében átadták.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a BLA kulcsfontosságú szerepet töltött be a polgári oldal megerősödésében, nem véletlenül kaptak a villán túl is súlyos vagyonokat, 2021-ig három év alatt csaknem 21 milliárd forintot.
Ez persze csupán aprópénz ahhoz az 500 milliárdhoz képest, amelyet magáncégbe szervezett volna ki a Matolcsy család. A Hvg cikke szerint az ügylet kulcsszereplője, Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám egyik „embere”, aki közvetlenül Varga Mihály érkezése előtt baráti kezekbe próbálta átjátszani a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelését, de a frissen kinevezett MNB-elnök megakadályozta ezt. A nagy vagyonkimentési akcióban az alapítvány vagyonát kezelő Optima átadta a saját befektetési alapkezelőjét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. A Quartz pedig véletlenül éppen a Matolcsy Ádámmal szoros kapcsolatot ápoló Száraz Istváné. Az 500 milliárdnyi (jelentős részben) közpénzt tehát egy, a Matolcsy családhoz nagyon közeli alapkezelőbe pumpálták volna. Ezt akadályozta meg a Hvg szerint Varga Mihály.
Hiába a feltüntetett összegek, nehéz elképzelni a Matolcsy család és csatolt részeinek vagyonát. Talán a már említett New York-i luxusapartman kálváriája segíthet képet alkotni arról, miként használhatta fel a rá bízott közpénzt a jegybank korábbi elnöke.
A Crown Building Manhattan – és így New York – egyik legelegánsabb és legdrágább épülete. Már az elhelyezkedése is csábító, hiszen a város szívében, a Central Park közelében áll, de ami jelenleg sokkal fontosabb, teraszáról rálátni a szomszédos Trump Towerre, vagyis az amerikai elnök birodalmának szimbolikus középpontjára. Az 1921-ben átadott Crown Building 25 emelet magas, az alsó 14 szintet az Aman luxushotel foglalja el, fölötte luxusapartmanok találhatók. Köztük a város „egyik legfényűzőbb” ingatlana, a 18. emeleti, csaknem 350 négyzetméteres lakás, óriási medencés terasszal, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra és a városra egyaránt.
A luxusapartmant 2022 nyarán 34,5 millió dollárért (14 milliárd forintért) vásárolta meg egy Amerikában bejegyzett, Magyarországi címmel is rendelkező cég, amely a 444 szerint Matolcsy Ádám köreihez köthető. – A 348 négyzetméteres, három hálószobás, három fürdőszobás lakás bejárása igazi kaland – írta 2022. decemberi cikkében a lap. – Egyedi tervezésű olajozott diófa dupla ajtókon át léphetünk be az apartmanba, rögtön balra egy gardróbszoba van külön vécével, majd egy rövid folyosó után jobbra fordulva egy hatalmas, konyhával egybenyitott étkezőbe toppanunk be. Már innen pazar a kilátás, de talán még jobb a szomszédos nappaliból. A legjobb panoráma arról a 100 négyzetméteres teraszról nyílik, ahová a padlótól a mennyezetig érő üvegajtók elhúzásával léphetünk ki, akár az étkezőből, akár a nappaliból. A 12 méter hosszú fűtött medencével ez a lakás legpazarabb része, ahonnan lélegzetelállító a kilátás a Central Parkra és az Upper East Side-ra. – Aki nem hiszi, ezen a videón bejárhatja az ingatlant.
Matolcsy Ádám és barátai óriási vagyonátmentésbe kezdtek
A GTC Group eddig közel 42 milliárd forintot fizetett a Matolcsy Ádám és Száraz István köre által kezelt tíz ingatlanért.
Hiába a pazar kilátás, a lakás nem sokáig szolgálhatta a magyar elit kényelmét, a tulajdonos gyorsan túl akart adni az apartmanon. Először 47 millió dollárért (közel 17 milliárd forintért), majd jelentős árengedménnyel már 40 millióért (14 milliárd) is megvált volna tőle, ma pedig már potom 35 millióért (12,5 milliárd forintért) bárki viheti. De még úgy sem találtak vevőt, hogy 12 millió dollárt (több mint 4 milliárd forintot) engedtek az árból. A lakással foglalkozó egyik ingatlaniroda hirdetéséből kiderül, mit veszít az, aki nem csap le azonnal az apartmanra.
Persze nem csak New Yorkban vásároltak be Matolcsyék. A Direkt36 kiderítette, hogy Matolcsy Ádám köre az Egyesült Arab Emirátusokban is több nagy értékű ingatlant szerzett meg. Köztük a Palm Jumeirah, vagyis a mesterséges „Pálma-szigeten” álló egyik luxusépület 9. emeleti, tengerre néző, 286 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmanját is, amelyhez összesen 50 négyzetméternyi terasz és erkély is tartozik. Az oknyomozó portál szerint, az ingatlant több mint egymilliárd forintért vette meg egy Future Holding Limited nevű cég, amely a jegybankelnök fiának környezetéhez kötődik. És nem érték be ennyivel, három másik ingatlant is megvásároltak Dubajban, a kiszivárgott adatok szerint összesen 1,3 milliárd forintért.
A Telex pedig arról írt idén januárban, hogy az Matolcsyék Európát sem vetették meg. A lap szerint, az alapítvány pénzének egy része a svájci Zugban bejegyzett Ultima Capital SA-ban, egy európai luxusingatlanokat üzemeltető társaságban landolt. Érdemes felkeresni a cég honlapját, hogy a zsúfolt metropolisz és a forró emirátusok után elmerüljünk az öreg kontinens diszkrét luxusában. Alpesi pihenőhely, tóparti erődítmény vagy erdőszéli modernitás – volt miből válogatnia a jegybank korábbi elnökének.
Megannyi szépséget veszélyeztetnek tehát az MNB korábbi gazdálkodása ügyében folyó vizsgálatok. Nem lennénk most Matolcsy György vagy Matolcsy Ádám helyében.
