Médiakutató az előválasztásról: 15 év után először láttunk fajsúlyos politikai szereplők közötti vitát

Médiakutató az előválasztásról: 15 év után először láttunk fajsúlyos politikai szereplők közötti vitát

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti vitája (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Noha az ellenzéki előválasztás még egy napig tart – szombatig lehet szavazni arról, hogy Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter legyen-e az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a jövő évi parlamenti választáson –, újabb televíziós vitát már nem rendeznek közöttük. Az előző hetekben viszont három ilyen vitát is tartottak. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója lapunk érdeklődésére elmondta, számos figyelemre méltó hozadéka volt ezeknek a nyilvánosság és a média szempontjából.

– Tizenöt év után először láttunk fajsúlyos politikai szereplők közötti vitát. Nem szakértők vagy a politikai hierarchia alsóbb fokain álló személyek álltak egymással szemben, hanem olyan politikusok, akik miniszterelnök-jelöltségért versengtek, versengenek. Kiderült az is, hogy erre a közönség részéről van igény. A szerdai, RTL Klub által közvetített vita jelentős közönséget ültetett a képernyők elé. Minden ellenkező híresztelés ellenére a nézőket érdekli az ilyen típusú műsor – mutatott rá Urbán Ágnes. (A csatorna tegnapi közlése szerint a másfél órás adás a 18-49 éves körében 17,2 százalékos közönségarányt ért el, ez a teljes lakosságban 816 ezer főt jelentett. Összehasonlításként: szeptember 24-én az első vita 16,4 százalékos közönségaránnyal futott, így a szerda esti vitaműsor nézőszámban 25 százalékos növekedést jelentett a fő célcsoportban, míg a teljes lakosságban 22 százalékkal többen nézték a csütörtök esti vitát a két héttel ezelőttihez képest – írták).

– Legalább ilyen fontosnak tartom, hogy a vita politikai szintje (ki hazudott, ki mit vágott a kampányban a rivális fejéhez) mellett hosszú idő után jelent meg ismét a közéletben a szakpolitikai vita. Noha ezek a blokkok rövidek voltak, de hosszú ideje nem fordult elő, hogy vezető politikusok a nyilvánosság előtt csatáztak például gazdaság- vagy szociálpolitikáról. Hogy ezek mennyire eltűntek az utóbbi években a közéletből, jól mutatja, hogy szakpolitikusokat alig tudunk említeni. A csütörtöki, HVG és a Greenpeace által szervezett környezetvédelmi kérdéseket felvető vita is ezért volt üdítő, mert egy nagy témát fogott át a két előválasztási jelölt részvételével – magyarázta a médiakutató, azt is megjegyezve, hogy a Facebook közösségi oldalon megjelent vélemények alapján az a benyomása alakult ki, hogy az embereket a szerda esti vitán is jobban foglalkoztatta a szakpolitikai vitaszakasz, mint az éles vitát hozó politikai rész.

Felvetésünkre – miszerint milyen jelentősége van annak, hogy mindhárom előválasztási miniszterelnök-jelölti vita kereskedelmi csatornán (az első az ATV-n, a második és a harmadik az RTL Klubon) volt látható, és nem a közszolgálati televízióban –, azt felelte: nem magától értetődő, hogy egy kereskedelmi-szórakoztató profilú csatorna (mint az RTL Klub) a három vitából kettőt befogad.

Ezzel szemben az példátlan – folytatta –, hogy a közszolgálati, tehát az állami támogatásból működő médiából teljesen kimaradjon a miniszterelnök-jelöltségért zajló vita és folyamat, amely az utóbbi évek legjelentősebb közéleti fejleménye. – Szemmel láthatóan a magyar közmédia már meg sem próbál úgy csinálni, mintha bármilyen köze lenne a közszolgálatisághoz – fogalmazott.

Urbán Ágnes nem csupán a szerdai vita moderációjának tudja be, hogy konfrontatívan indult a vita. Mint mondta, osztja azt az elemzői álláspontot, miszerint Dobrev Klárának kellett többet kockáztatnia. Roppant érdekesnek tartja, hogy az előválasztási küzdelem a végére egyfajta establishment–„anti-establishment” vitává formálódott, és ebből a szempontból logikusnak tűnik, hogy ez már a szerdai vita elején terítékre került. Az ekörül zajlott politikai vita után viszont rá tudtak térni a szakpolitikai kérdésekre – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A három televíziós vita során a moderátorok (műsorvezetők) szerepfelfogásának különbségéről azt mondta, hogy bár hozzá nézőként az RTL Klubon látott moderáció áll közelebb, az első, ATV-n látható vita még a jelöltekkel való ismerkedés szakaszában zajlott. Ezért indokolható volt, hogy abban a vitában kevéssé aktív szereplő volt a műsorvezető.

Mint hangsúlyozta, a televíziós viták ráirányították a figyelmet a közéleti viták fontosságára. Ennek kapcsán arra is emlékeztetett, hogy korábban a Közgázon zajlott, politikusok részvételével zajlott viták mennyire hiányoznak a közéletből. Ez egyben arra is rámutat, hogy az egyetemek mennyire kiszorultak a társadalmi diskurzusformáló szerepből.

Urbán Ágnes úgy látja, hogy az előválasztási időszak egyik nyertese a Partizán lehet, annak ellenére is, hogy nem ott folytak a miniszterelnök-jelölti viták. Olyan funkciókat látott el a Gulyás Mártonhoz kötődő, adományokból élő internetes csatorna, amelyeket egyébként a közszolgálati médiának kellene ellátnia.

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby