Hétfő délelőtt kezdődött volna a Fővárosi Törvényszéken az a lapunk által kezdeményezett per, melyet a Puskás Múzeumra elköltött forintmilliárdok miatt indítottuk a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ellen. Az intézet ugyanis legalább 3,9 milliárd forintot kapott a költségvetésből a múzeum létrehozására, de az idén február 10-én indított adatigénylésükre (arról érdeklődtünk, mire költötték ezt az összeget) a határidő leteltéig nem érkezett válasz.
Ehelyett a magát Magyar Nemzetnek nevező lapban arról olvashattunk, hogy Schmidt Mária a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult „állásfoglalást” kérve: köteles-e a közfeladatot ellátó szerv a hozzá érkező terjedelmes közérdekű adatigénylésnek eleget tenni, ha olyan magyar szervezet, sajtótermék kéri az információkat, amelyet jelentős mértékben külföldről finanszíroznak. (A helyzetről ITT írtunk.) Schmidt Mária azt is felvetette Lánczi Tamásnak címzett levelében, nem sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szervnek – amely egyébként nagyrészt állami támogatásból működik – a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek.
A kormánypárti újság szerint Lánczi válaszában azt hangsúlyozta, „a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel. A hivatal elnöke szerint ezáltal az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Információnk szerint ezt meggátolandó konkrét javaslatokat küldött a hivatal a jogalkotónak.” Ugyanakkor – teszi hozzá a cikk magát föl nem tüntető szerzője – a Schmidt Mária által felvetett konkrét ügyben jelenleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az illetékes, ezért kérdéseket intéztek a Péterfalvi Attila vezette szervezethez.
Az ügy nagyot ment a magyar sajtóban, több orgánumnak is sikerült elérnie a NAIH elnökét. Péterfalvi Attila világosan fogalmazott: a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványnak ki kell adnia a kért adatokat, függetlenül attól, hogy azokat milyen szervezet vagy médium kéri. Mindezek után – jóval a törvényes határidő után – levél érkezett szerkesztőségi címünkre az alapítványtól Schmidt Mária főigazgató aláírásával, amelyben az állt: az adatigénylésünket nem áll módjában teljesíteni.
Lapunk ügyvédje ezek után benyújtotta a keresetet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ellen, a bíróság pedig perfelvételre alkalmasnak találta azt és április hetedikére kitűzte a tárgyalást. Erre mi természetesen elmentünk, az alperes viszont nem: át sem vették az idézést, egész pontosan fogalmazva nem töltötték azt le az ügyfélkapus tárhelyükről, ezért a bíró kénytelen volt a tárgyalást elhalasztani.
