Csaknem három hónapja ömlik a Sajóba Szlovákia rozsnyói járásában a súlyosan mérgező szennyvíz, de a szlovák hatóságoknak még mindig nem sikerült megoldani a problémát. Nagy István agrárminiszter, aki korábban az ügy kapcsán még arra utalt, hogy nem illetékes Szlovákia területén, rövidesen északi szomszédunkba látogat az ügy miatt. A Greenpeace vegyianyag szakértője szerint a hosszú távú hatás azon múlik, hogy meddig marad a szennyezés a folyóban.
– Kettőt szippant az ember a vízgőzből, és azonnal fejfájása lesz. Annyira rosszul voltam a forgatás utáni éjszakán, hogy semmit nem aludtam – mondta a Magyar Hangnak Orosz Örs, aki térdig a szennyezett vízben állva készített videós bejelentkezést a környezetpusztításról néhány napja. A Sajó érintett szakaszán kipusztult az élővilág, miközben jelenleg is napi 2,5 tonna szennyező anyag végzi a folyóban. Naponta 1,5 millió liter erősen szennyezett víz kerül a vízbe, mely 4,2 tonna vasat, 38 tonna szulfátot, 1,7 tonna cinket, fél tonna mangánt és 5 kg arzént tartalmaz.
A videót azóta több ezren megosztották médiában, és hasonlóan nagy érdeklődést váltottak ki Varga Tibor krasznahorkai sebész és horgász rákpusztulásról készített fotói. Más helyi aktivistákkal közösen petíciót is indítottak, követelve, hogy a szlovák fél fékezze meg az ökológiai katasztrófát – ezt három nap alatt már több mint hatezren írták alá, közben pedig a külföldi médiába is eljutott az eset, többek között a Reuters hírügynökség is beszámolt róla. – Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy lassan 100 napja az illetékes szervek ölbe tett kézzel ülnek és sajtóhíreket fogalmaznak meg arról, hogy keresik a megoldást, mindezeket viszont tettek nem követik! – írják a petíció elindítói.
A szlovákiai sajtó szerint a Környezeti Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium közötti hatásköri vita miatt húzódik a helyzet rendezése. A szennyezést okozó, 2008-ban csődbe ment bánya ugyanis az államra szállt. Az állami bányavállalat és a Gazdasági Minisztérium viszont kezdetben azzal hárította el a problémát, hogy nincsenek forrásaik a probléma kezelésére. Orosz Örs nemrég ezer liter szennyezett vizet locsolt ki Pozsonyban a Környezetvédelmi Minisztérium elé, szerinte ennek köszönhető, hogy másfél hónap után egyáltalán választ kapott a levelére. A tárca azt közölte, hogy már dolgoznak a problémán, és a pénzügyminisztérium 200 ezer eurót különített el a szennyezés megállítására. Ez több mint két hete történt, de azóta sem sikerült a bányavíz megtisztítására szolgáló technológia beüzemelése. Orosz Örs viszont korábban arra hívta fel a figyelmet: a csucsomi Mária bánya esete is hasonló volt, de ott a problémát mindössze 9 nap alatt orvosolták, beszerelték a tisztító berendezést. Orosz Örs elképesztőnek nevezte, hogy megyei képviselőként hetekig válaszra sem méltatták. Szerinte a kormány a kritikáknak akarja elejét venni, de az véleménye szerint más országban elképzelhetetlen lenne, hogy a hatalom ilyen esetben ne szálljon ki a helyszínre, ne tartson sajtótájékoztatót, és ne próbálja nyugtatni a közvéleményt. – Ilyen sztorik Indiában vannak, nem Európában, egy nemzeti parkban – háborgott Orosz Örs.
Szerinte ösztönzően hathat a szlovák félre, hogy Magyarország agrárminisztere, Nagy István a tervek szerint Szlovákiába látogat, és bár mindkét országnak érdeke a jó partneri viszony megőrzése, úgy látja, a helyzet „egyre kellemetlenebb” Szlovákia számára, és nem tudja, hogyan fogja a szlovák kormány „mérsékelni a nemzetközi szégyent” a történtek után.
Bár a videóban azt is részletesen elmagyarázta, hogy Magyarországon miért nem mérhető határértéken túli szennyeződés, egy árvíz szerinte a szennyezett hordalékot kimoshatja és eljuttathatja a folyó magyar szakaszára is.
Az információk hiányával közben a Greenpeace Magyarország is küzd: bár a hazai, részletes mérési adatokat egyszer már kikérték a szennyezés kezdete óta, és ez ismét folyamatban van, arról már nem kaptak tájékoztatást a vízügyi igazgatóságtól, hogy milyen intézkedéseket tervez a magyar hatóság. – Azt válaszolták, ez nem közérdekű információ – mondta a Magyar Hangnak Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője. Az általuk kikért mérési adatokból egyelőre az derült ki, hogy a folyó magyarországi szakaszán határértéken belül van a szennyező anyagok koncentrációja, ez azonban szerintük is változhat.
A lehetséges megoldásokról Simon Gergely azt mondta: az elsődleges ilyen estekben a szennyezés megfékezése, utána szóba jöhet az is, hogy kikotorják a medret, ahogy az a kolontári vörösiszap-katasztrófa után is történt annak érdekében, hogy eltávolítsák a leülepedett szennyezést. A károk elhárítása szerinte elsősorban azon múlik, hogy meddig marad a szennyezés a folyóban: ha nem történik meg a mentesítés, és a szennyező anyag szétoszlik a folyóban, akkor hosszú időbe telhet a rehabilitáció. Egy jó programmal viszont gyorsan visszaállítható lenne az élővilág egyensúlya.
A Sajó ügye a Országgyűlés hétfői ülésén is szóba került. Keresztes László Lóránt (LMP) napirend előtti felszólalásában arról beszélt: három hónapja ömlik a Sajóba a szennyező bányavíz szlovákiai Alsósajón, de „egy újabb hét eltelt, és semmi nem változott”, szakemberek nem jelentek meg a szennyezés forrásánál, azt le sem kerítették, a szlovák hatóságok veszélyhelyzetet sem hirdettek az ökológiai katasztrófa miatt. A képviselő kritizálta Nagy István agrárminiszter megjegyzését, melyben arra utalt, hogy Szlovákia területén nincs illetékessége, szerinte viszont ez egy Kárpát-medencei közös ügy, és a leghatározottabb fellépést kérte mind az Agrárminisztériumtól, mind Szijjártó Péter külügyminisztertől. Egyúttal arra kérte a kormányt, tájékoztassa a lakosságot a kilátásokról, és éljenek a jogi lehetőségeikkel a szennyezés megállítása érdekében. A kérdésre Farkas Sándor államtitkár válaszolt. Az államtitkár a Tisza és a Rába korábbi, határon kívülről érkező szennyezésekre utalt vissza, az ilyen szennyezések elmondása szerint „nem maradnak helyben”, viszont a Sajó magyarországi szakaszán eddig nem érzékelhető a szlovákiai eredetű szennyezés. 2022 márciusában kértek hivatalos tájékoztatást a szlovákiai intézkedésekről, másodfokú vízminőségi készültség van érvényben, folyamatos figyelőszolgálat és mintavételek történnek. Szerinte kevésbé súlyos a helyzet, mint a tiszai ciánszennyezés, a Sajó minősége egyelőre megfelel a határértékeknek. – Azon leszünk, hogy a szlovák féllel megtaláljuk a megoldást a Sajó megtisztításra – mondta.
