Nem volt szó a kormányülésen az ellehetetlenítési törvényről, de az továbbra is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kormány nem engedte el a témát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számos kérdést kapott arról, hogy mi és hogyan változhat az eredeti tervekhez képest – már, ha változik –, de nem lett tisztább a kép.
Ismét visszakerült a közbeszéd napirendjére a kormány által átláthatóságinak nevezett, valójában ellehetetlenítési törvényjavaslat, amit tavasszal már belengettek, végül őszre halasztottak. Orbán Viktor beszélt újra Tusványoson egy lengyel újságírónak a javaslatról, amely kapcsán „nagy vita folyik”, de – mint fogalmazott – mindenképp megalkotják a törvényt.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely – újságírói kérdésre – elárulta, hogy az előző napi kormányülésen nem beszéltek erről. Ugyanakkor szerinte a célkitűzésben nincs vita, vagyis, hogy a magyar közélet befolyásolása ne történhessen külföldi pénzből, ez valamennyi államnak legitim célja. Abban van vita, hogyan lehet ezt jól szabályozni. Itt azonban a miniszter semmilyen további részletet nem árult el, sem azt, hogy miben változtathatnak, sem azt, hogy milyen irányokban gondolkoznak, minden ezzel kapcsolatos kérdést azzal intézett el, hogy a Fidesz frakcióját, illetve az előterjesztőket kell kérdezni. Gulyás Gergely arra sem válaszolt, hogy ő maga a jelenlegi formájában elfogadhatónak tartja-e a javaslatot.
Az ellehetetlenítési törvényről az eredeti tervek szerint június közepén szavazott volna a parlament, ám az utolsó pillanatban Kocsis Máté frakcióvezető bejelentette, hogy őszre halasztják a parlamenti vitát és voksolást. A tervezetet kritikák sora érte, hiszen az valójában a kormánykritikus sajtó és a civilek megfélemlítését és ellehetetlenítését tenné lehetővé. Az elképzelések szerint ha a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. Ez azzal jár, hogy az adott szervezet nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. Sőt, még az is felmerült, hogy a már összegyűjtött 1 százalékos felajánlásokat ne is kapják meg. A tervezet szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ha felmerül, hogy egy szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak.
