Hétfő óta minden nap sor került egy vagy több intézményben is polgári engedetlenségi akcióra. A pedagógusok így tiltakoznak a kormány pénteken megjelent kormányrendelete ellen, ami kimondja, hogy akkor is dolgozniuk kell, ha sztrájkolnak. A hét első napján 12 tanár nem vette fel a munkát a budapesti Szent László Gimnáziumban. Kedden a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, szerdán pedig a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum pedagógusai éltek a polgári engedetlenség eszközével.
Csütörtökön is több intézményben tiltakoztak: budapesti Szerb Antal Gimnázium, a BGSZC Pesterzsébeti Technikum, valamint a budapesti Teleki Blanka Gimnázium több tanára sem vette fel a munkát a Telex információi szerint. Pénteken pedig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium, a Berzsenyi Dániel Gimnázium, az Eötvös József, a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola és a miskolci Földes Ferenc Gimnázium munkatársai is csatlakoztak a polgári engedetlenségi akcióhoz.
– Eddig magam is azt gondoltam, hogy a tanárok nem konfrontatívak, nem az összeütközésekkel akarnak eredményt elérni. Viszont az, hogy a kormány a veszélyhelyzeti rendkívüli jogalkotás keretében rendeletben szabta meg, hogy a sztrájk alatt is tanítani kell, megrendítette a tanárokat. Megalázva érzik magukat, és jelenleg nem maradt más eszközük, csak a polgári engedetlenség. – hangsúlyozta a Magyar Hangnak Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke.
– Mi magunk is megdöbbenve látjuk, hogy egyre többen csatlakoznak ehhez a szakszervezetektől független, alulról jövő kezdeményezéshez. Remélhetőleg nem lesz az akciónak súlyos következménye a tanárokra nézve, de ha mégis, akkor a jogászunk segítséget tud nyújtani a felmerülő munkajogi helyzetekben. Ha ilyen súlyos lépéshez folyamodnak a tanárok, hogy kockáztatják az állásukat, az egzisztenciájukat, akkor oda kéne figyelni. De úgy tűnik a kormány nem igazán akar erről tudomást venni
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a polgári engedetlenség nem a megfelelő eszköz, de megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről. Komjáthy Anna azonban cáfolta, hogy a kormány részéről valóban lenne erre hajlandóság. – Szerdán voltunk tárgyalni az Emberi Erőforrások Minisztériumában, ahol erről semmiféle hivatalos ajánlat nem hangzott el. A sajtóból értesültünk arról is, hogy 2023 után európai forrásból 3 év alatt harminc százalékos pedagógus-béremelésre is sor kerülhet. Ez nem tárgyalási ajánlat – fogalmazott a választmányi elnök.
– Bár tízről húsz százalékra nőtt a 2020-ban bevezetett szakmai pótlék, de ez nyárra el fog olvadni az inflációtól. Mi a tárgyalások során a követeléseinket azért módosítottuk a bérekkel kapcsolatban is, mert kompromisszum készségünket akartuk bizonyítani de sajnos nem tapasztaltuk ugyanezt a minisztériumtól, még az olyan kérdéseket sem hajlandók megtárgyalni, amelyek a napi működést lehetetlenítik el.
A mostani polgári engedetlenségi akció előzménye, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a kormánnyal folytatott eredménytelen tárgyalások miatt január 31-én országos sztrájkot hirdetett, melyhez több mint 20 ezer tanár csatlakozott. A szakszervezetek béremelést, a munkaterhek csökkentését, és azt kérték a kormánytól, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra az oltatlan dolgozókat. Az elsőfokú bíróság jogszerűnek ítélte a sztrájkot, és elfogadta a még elégséges szolgáltatásra tett ajánlatunkat, de mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem mondott le fellebbezési jogáról.
Viszont a fellebbezését csak 2 nappal a sztrájk után adta be – miközben többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerőre emelkedett megállapodás a sztrájk idejére vonatkozó elégséges szolgáltatásokról. Az Ítélőtábla végül február 10-i ítéletével nem hozott a még elégséges szolgáltatással kapcsolatban más határozatot, mint az elsőfokú bíróság, hanem kimondta, hogy az nem volt jogerős a sztrájk időpontjában, ezért a sztrájk jogellenes volt.
– Komoly csúsztatás, az, amit a kormány kommunikál. A Fővárosi Ítélőtábla azt mondta ki, hogy amiatt nem volt jogszerű a sztrájk, mert január 31-én még nem emelkedett jogerőre az első fokú döntés. Ha egy nappal több idő lett volna rá, akkor teljesen jogszerű lett volna ugyanaz a sztrájk. Ugyanebben a végzésben a kormánynak minden keresetben megjelölt kérelmét visszautasította a bíróság – nyilatkozta a Magyar Hangnak Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke. – A kormány megvárta, hogy lezajlik a sztrájk, és két napra rá adta csak be a fellebbezést. Mi nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az Ítélőtábla abban az eljárásban ítélte meg a sztrájk jogszerűségét, mely a még elégséges szolgáltatásról szólt. Szerintünk ezt egy újabb eljárásban tehette volna meg, amennyiben azt a sztrájk után valaki kezdeményezi, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be a Kúriához.
Mivel a kormánnyal folytatott tárgyalások még midig nem vezettek eredményre, úgy készülnek, hogy megtartják a március 16-tól határozatlan időre meghirdetett sztrájkot, aminek biztosítani fogják a jogszerűségét.
