Fegyverek, stadionok, Budapest–Belgrád-vasút szociális kiadások helyett. Csaba László szerint a megspórolt összegből az olyan szociális jellegű kiadásokat lehetne finanszírozni, mint a családi pótlék emelése, illetve a munkanélküliek számára biztosított különféle ellátások összegének emelése és idejének megnyújtása.
Tavasszal, a koronavírus-járvány miatti országos lezárás idején – ha kicsit késve is, de – soha nem látott nagyságú gazdasági mentőcsomagot jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Akkor mindenki reménykedett, hogy a nyugat-európai példát követve azokra a területekre juttatják majd a támogatásokat, amelyek a legjobban tudják hasznosítani a segítséget. Gyorsan kiderült azonban, hogy az Európa-szerte sikeres bértámogatási rendszer magyaros átszerkesztése olyan rosszul sikerült és annyira bürokratikus lett, hogy többszöri módosítás után is csak kevesen tudták igénybe venni. A megrendelés, illetve vevő nélkül maradt vállalkozások nagy számban bocsátották el dolgozóikat, sokan maradtak munka nélkül. Így a rendszer hatékonysága messze elmaradt a mintául szolgáló német „Kurzarbeitétól”. Mostanra ezen támogatások jó része ki is futott, a gazdaság pedig még mindig csak kilábalóban van.
A kiadási oldalon nagy terhet jelentett a mintegy 16 ezer, drágán beszerzett – és azóta is kihasználatlan – lélegeztetőgép, illetve az egyéb eszközbeszerzések, amelyek együttes összege a Pénzügyminisztérium szerint az év első hét hónapjában 420 milliárd forintot tett ki. A tárca adatai szerint összesen 173 milliárd forint jutott a gazdaságvédelmi kiadásokra. Ezzel szemben több száz milliárd ment el hadi, sportcélú és egyházi beruházásokra, útépítésre és olyan, nehezen magyarázható fejlesztésekre, mint a Budapest–Belgrád közti vasútvonal építése, illetve a beruházás.
A kormányban nyoma sincs a szolidaritásnak
Máshol már az alapjövedelem bevezetésén gondolkodnak, nálunk még családi pótlékot sem emelik.
A kormányzati hurráoptimizmus azonban csak a második negyedéves gazdasági adatok nyilvánosságra kerüléséig tartott, amikor kiderült, hogy éves összevetésben 13,6 százalékos zuhanással Magyarország a legrosszabbul teljesítők közé tartozik Európában, nem is beszélve a régiós vetélytársakról, amelyek mindegyike sokkal jobban kezelte a válságot, mint a magyar kormány. Bár hivatalosan még a tavaszi 3 százalékos kormányzati GDP-csökkenés van érvényben, Varga Mihály pénzügyminiszter már a gazdaság ötszázalékos zsugorodásáról beszél, és független elemzők szerint is valahol ekörül lehet az igazság. További gondot jelent, hogy várhatóan kiugróan magas (7–9 százalék) lesz a költségvetési hiány, illetve 66,5 százalékról 77-78 százalékra emelkedik az év végéig a GDP-arányos állam adósság.
Csaba László közgazdász professzor pánikreakciókat lát a kormányzat részéről a gyenge második negyedéves gazdasági teljesítmény miatt. Pedig szerinte a kilábalás már megindult a második negyedév végén: a hazai idegenforgalom és a különböző szolgáltatások a talpra állás jeleit mutatják csakúgy, mint az építőipar.
– Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden megy tovább, ahogy a válság előtt volt. A kormány által remélt V alakú visszapattanás csak álom, inkább U alakú lesz, azaz hosszabb kilábalásra lehet számítani – fejtegeti az akadémikus. A gazdaság teljes talpra állására csak 2022-re lehet számítani, hiszen az idei várható 5-6 százalékos visszaesést követően jövőre legfeljebb négy százalék körüli növekedés prognosztizálható.
Washingtont is ilyen rendszerrel védik
Így alakul Magyarország légvédelmi képessége. Az egymilliárd dolláros amerikai rakétaüzlet és ami mögötte van.
Csaba László helyesli a Varga Mihály pénzügyminiszter által képviselt válságkezelést: nevezetesen, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékig kell elengedni a hiányt, de addig mindenképpen. A korábbi extra laza monetáris politika eredményeként ma már a jegybanknak nincs használható eszköze a problémák kezelésére, ezért most a kormány fiskális eszközeivel, azaz az állami kiadások növelésével kell segíteni a kilábalást.
Azt is helyesnek tartja, hogy inkább a költségvetésen belüli átcsoportosítással igyekeznek a fellendülést segíteni, és nem a költségvetési hiány túlzott elengedésével, hiszen az már jelen állapot szerint is 7–9 százalék körül várható az év végére. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta, vannak olyan kiadások, amelyek elhalasztása nem lenne tragikus hatással a gazdaságra. Ezek között említette a nagy összegű fegyvervásárlásokat, a turisztikai és sportcélú kiadásokat – különösen a külföldön elköltött összegeket –, a Paks II. és a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésére elköltött milliárdokat.
Az így megspórolt összegből az olyan szociális jellegű kiadásokat lehetne finanszírozni, mint a családi pótlék emelése, illetve a munkanélküliek számára biztosított különféle ellátások összegének emelése és idejének megnyújtása. Ez amellett, hogy segítséget nyújtana a bajba jutott családoknak, egyben lökést is adhatna a fogyasztásnak, ennek pedig nyoma lenne a gazdasági növekedésben is. És miután a válság mindig a gazdaság átstrukturálódását eredményezi, segíteni kellene az új vállalkozásokat.
Érkezik a munkavállalókat megsegítő uniós mentőcsomag – Magyarország egyelőre kimaradt
Magyarország és Portugália is nyújtott be pályázatot, de „a hivatalos kérelmek értékelése még folyamatban van”. Brüsszel bízik abban, hogy nekünk is jut majd pénz.
Ehhez nem feltétlenül lenne szükség pénzre, elég lenne a feleslegesen sok bürokratikus akadály kigyomlálása. Ha ebbe az irányba menne el az ígért újabb, ezúttal őszi gazdasági mentőcsomag, az minden bizonnyal támaszt nyújtana a kilábalásnak, és megalapozhatná a jövő évi gazdasági növekedést.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/38. számában jelent meg szeptember 18-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/38. számban? Itt megnézheti.
