Fegyverek, stadionok, Budapest–Belgrád-vasút szociális kiadások helyett. Csaba László szerint a megspórolt összegből az olyan szociális jellegű kiadásokat lehetne finanszírozni, mint a családi pótlék emelése, illetve a munkanélküliek számára biztosított különféle ellátások összegének emelése és idejének megnyújtása.
Tavasszal, a koronavírus-járvány miatti országos lezárás idején – ha kicsit késve is, de – soha nem látott nagyságú gazdasági mentőcsomagot jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Akkor mindenki reménykedett, hogy a nyugat-európai példát követve azokra a területekre juttatják majd a támogatásokat, amelyek a legjobban tudják hasznosítani a segítséget. Gyorsan kiderült azonban, hogy az Európa-szerte sikeres bértámogatási rendszer magyaros átszerkesztése olyan rosszul sikerült és annyira bürokratikus lett, hogy többszöri módosítás után is csak kevesen tudták igénybe venni. A megrendelés, illetve vevő nélkül maradt vállalkozások nagy számban bocsátották el dolgozóikat, sokan maradtak munka nélkül. Így a rendszer hatékonysága messze elmaradt a mintául szolgáló német „Kurzarbeitétól”. Mostanra ezen támogatások jó része ki is futott, a gazdaság pedig még mindig csak kilábalóban van.
A kiadási oldalon nagy terhet jelentett a mintegy 16 ezer, drágán beszerzett – és azóta is kihasználatlan – lélegeztetőgép, illetve az egyéb eszközbeszerzések, amelyek együttes összege a Pénzügyminisztérium szerint az év első hét hónapjában 420 milliárd forintot tett ki. A tárca adatai szerint összesen 173 milliárd forint jutott a gazdaságvédelmi kiadásokra. Ezzel szemben több száz milliárd ment el hadi, sportcélú és egyházi beruházásokra, útépítésre és olyan, nehezen magyarázható fejlesztésekre, mint a Budapest–Belgrád közti vasútvonal építése, illetve a beruházás.
A kormányzati hurráoptimizmus azonban csak a második negyedéves gazdasági adatok nyilvánosságra kerüléséig tartott, amikor kiderült, hogy éves összevetésben 13,6 százalékos zuhanással Magyarország a legrosszabbul teljesítők közé tartozik Európában, nem is beszélve a régiós vetélytársakról, amelyek mindegyike sokkal jobban kezelte a válságot, mint a magyar kormány. Bár hivatalosan még a tavaszi 3 százalékos kormányzati GDP-csökkenés van érvényben, Varga Mihály pénzügyminiszter már a gazdaság ötszázalékos zsugorodásáról beszél, és független elemzők szerint is valahol ekörül lehet az igazság. További gondot jelent, hogy várhatóan kiugróan magas (7–9 százalék) lesz a költségvetési hiány, illetve 66,5 százalékról 77-78 százalékra emelkedik az év végéig a GDP-arányos állam adósság.
Csaba László közgazdász professzor pánikreakciókat lát a kormányzat részéről a gyenge második negyedéves gazdasági teljesítmény miatt. Pedig szerinte a kilábalás már megindult a második negyedév végén: a hazai idegenforgalom és a különböző szolgáltatások a talpra állás jeleit mutatják csakúgy, mint az építőipar.
– Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden megy tovább, ahogy a válság előtt volt. A kormány által remélt V alakú visszapattanás csak álom, inkább U alakú lesz, azaz hosszabb kilábalásra lehet számítani – fejtegeti az akadémikus. A gazdaság teljes talpra állására csak 2022-re lehet számítani, hiszen az idei várható 5-6 százalékos visszaesést követően jövőre legfeljebb négy százalék körüli növekedés prognosztizálható.
Csaba László helyesli a Varga Mihály pénzügyminiszter által képviselt válságkezelést: nevezetesen, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékig kell elengedni a hiányt, de addig mindenképpen. A korábbi extra laza monetáris politika eredményeként ma már a jegybanknak nincs használható eszköze a problémák kezelésére, ezért most a kormány fiskális eszközeivel, azaz az állami kiadások növelésével kell segíteni a kilábalást.
Azt is helyesnek tartja, hogy inkább a költségvetésen belüli átcsoportosítással igyekeznek a fellendülést segíteni, és nem a költségvetési hiány túlzott elengedésével, hiszen az már jelen állapot szerint is 7–9 százalék körül várható az év végére. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta, vannak olyan kiadások, amelyek elhalasztása nem lenne tragikus hatással a gazdaságra. Ezek között említette a nagy összegű fegyvervásárlásokat, a turisztikai és sportcélú kiadásokat – különösen a külföldön elköltött összegeket –, a Paks II. és a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésére elköltött milliárdokat.
Az így megspórolt összegből az olyan szociális jellegű kiadásokat lehetne finanszírozni, mint a családi pótlék emelése, illetve a munkanélküliek számára biztosított különféle ellátások összegének emelése és idejének megnyújtása. Ez amellett, hogy segítséget nyújtana a bajba jutott családoknak, egyben lökést is adhatna a fogyasztásnak, ennek pedig nyoma lenne a gazdasági növekedésben is. És miután a válság mindig a gazdaság átstrukturálódását eredményezi, segíteni kellene az új vállalkozásokat.
Ehhez nem feltétlenül lenne szükség pénzre, elég lenne a feleslegesen sok bürokratikus akadály kigyomlálása. Ha ebbe az irányba menne el az ígért újabb, ezúttal őszi gazdasági mentőcsomag, az minden bizonnyal támaszt nyújtana a kilábalásnak, és megalapozhatná a jövő évi gazdasági növekedést.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/38. számában jelent meg szeptember 18-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/38. számban? Itt megnézheti.
